Zöld rendszámával nem csak ingyen parkolhat, a cégautó adó alól is mentesül a Skoda Superb iV. Kipróbáltuk, mit tud a… 2020. 03. / 31 megtekintés A Skoda Superb Scout nem csak nagy és kényelmes, mint bármelyik Skoda Superb, hanem igazán divatos is. Gond inkább az, … 2020. 01. / 31 Igazán nagystílű környezetben jelenhet meg a Skoda jövőbeli formatervezőinek, technikusainak és mérnökeinek munkája az wolfsburgi Autostadt márkapavilonjában: a Mountiaq és… 2020. 02. 10. / 31 Ötajtósként is óriási csomagteret ad, közepes felszereltséggel is egészen fényűző már, csúcsdízelével remek utazóautó a Skoda Superb. De vajon mennyit… 2020. / 31 Active, Ambition, Style, Sportline, L&K – széles kínálatot nyújt csupán felszereltségekből is a Skoda Superb, de egyesével is bőséggel lehet… Az 55 kilométeres hatótávú sportos újdonság megkaphatja a számos kedvezménnyel járó zöld rendszámot Magyarországon. Ennyibe kerül Magyarországon a Škoda CITIGOe iV – e-cars.hu. Tovább a teljes… 2020. 27. / 31 Valaha a piac legolcsóbb villanyautóit adta a smart, ma ez már papíron nincs így, hiszen mind a Skoda Citigo, mind… 2020.
A várakozásokkal megegyezően hivatalosan is bemutatta május végén a Škoda az első elektromos autóját, a Citigo e iV-t. A Volkswagen konszern esetében ez a 3. olyan kisautó, ami az e-Up! alapjaira építkezik. Az autó meghajtásáról egy 61 kW- os (82 LE) elektromos motor gondoskodik, 210 Nm megléte mellett. Elsőre nem is tűnik soknak, de azt figyelembe kell venni, hogy az autó súlya is viszonylag könnyű, mindössze 1160 kilogramm. Az első elektromos Škoda hossza 3600 mm, szélessége pedig 1645 mm. A gyár elmondása szerint a Citigo e 12, 5 mp alatt fog felgyorsulni 100 km/h-ra. De ennél sokkal fontosabb adat az akkupakk mérete és az általa biztosított hatótáv: 36, 8 kWh-s lesz a kapacitás (felhasználható 32. 3 kWh), ezzel 265 km (WLTP) megtehető távolságot adva az újdonságnak. A villámtöltő bemenete természetesen CCS kombó ami maximálisan 40 kW-t képes fogadni. AC töltője pedig 7. 2 kW. A legjobb hír pedig az, hogy Magyarországon is megjelent a Škoda honlapján a konfigurátorban az első elektromos Škoda.
Számtalanszor fellázadt bátyja ellen, aki mindig megbocsátott testvérének. Álmos nem érte be a hercegi tartományokkal, s kész lett volna hűbérurának elismerni V. Henrik császárt (1081-1125). 1113-ban, amikor a herceg hatodszor lázadt fel a király ellen, Kálmán nem kegyelmezett. Elfogatta testvérét, és fiával, Bélával együtt megvakíttatta. Könyves Kálmán, nevével ellentétben, nem csak a tudományhoz értett. Testvérét megvakítatta, mégis az egyik leghaladóbb király volt Könyes Kálmán - BaHír. Uralkodása alatt sikerült elfoglalnia Dalmáciát. A fejlett terület városai sorra kapituláltak, de Kálmán nem fosztotta ki azokat, hanem elfogadta és megerősítette a helyi szokásokat. A hódítások eredményeként Könyves Kálmán és utódai nemcsak Magyarország, hanem Horvátország és Dalmácia királyának tekintették magukat. A 13. század végéig a két tartományt Tengermelléknek nevezték, s a terület a magyar korona tartozéka lett, de különállásukat jelzi, hogy élükre bánokat neveztek ki. Horvátország és Dalmácia elfoglalása után Magyarország a közép-európai régió vezető hatalma lett. A támadó politika egészen az oszmán betörésekig tartott.
A nyolcvanas években két Kálmánnak volt jelentékenyebb hatása egy generáció kollektív személyiségfejlődésére, de közülük most a honvédos Kovács Kálmán gólkirályi munkásságáról nem lesz szó, csak az Árpád-háziról. Könyves kálmán király tezkedesei a magyar allam isag megerősitese erdekeben. Róla írt Könyves király címen ifjúsági regényt Fehér Tibor, és rajzolt belőle kultikus képregényt Zórád Ernő, akinek sok egyéb mellett az Utazás Plutóniába és a Pompeji utolsó napjai című remekek is köszönhetők. Ezek ugyanabban a sorozatban jelentek meg, mint a Könyves Kálmán életéről szóló képregény; a sztoriban van minden, profi történetvezetés, a nagy történelmi tablót színesítő fontos mellékszálak, elmaradhatatlan szerelmi románc. Itt van például ez a panel, érő almákkal teli dialógussal és ágaskodó trófeával: Az éhes ifjú nem más, mint Álmos herceg, Kálmán testvéröccse, aki a bukolikus hetyegés előtt éppen a király erdejében vadászott. Volt belépője: ő volt a korona várományosa, akit Szent László (ekkor még persze csak László) fiúutód hiányában a trónra szánt, míg a néhány évvel idősebb, de testileg satnya Kálmánnak jobb híján a papi pálya volt kilátásba helyezve.
A közösségi médiának köszönhetően már magyar nyelven is terjednek a különféle listák arról, hogy melyek voltak a középkori történelem legfurcsább halálesetei. Ezek általában külföldi, angol nyelvű írások hevenyészett fordításai, amelyek eredeti szerzői nem igazán ismerik a magyar történelmet. Pedig a gazdag magyar középkor is bővelkedik érdekes vagy egyenesen bizarr esetekben. Könyves Kálmán agyveleje A magyar középkor királyai közül kevés olyan uralkodott Magyarországon, akinek olyan pozitív a történeti emlékezete, mint amilyen negatívak a róla szóló híradások. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy Könyves Kálmán királyról elbeszélő forrást azok hagytak hátra, akik az általa megvakított II. Knives kálmán király . Béla királynak, vagy utódainak dolgoztak. Azt alighanem mindenki tudja, hogy Kálmán külsejéről már-már egy rettenetes emberi torzót vázol fel a Képes Krónika: Külsejére nézve visszataszító volt: borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó, ám ravasz és tanulékony. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy Könyves Kálmánt egyéb vonatkozásaiban is meglehetősen sötét képekkel ábrázolták.
II. Béla vakságát és az ezzel járó korlátokat azonban soha nem tudta feldolgozni. Miután az ország megerősödött kezében, borivásra adta magát. Udvari emberei hozzászoktak, hogy mindent megkaptak a királytól, amit részegségében kértek tőle, és amire a király kijózanodott, vissza már nem vehette. Index - Tudomány - Volt egyszer egy király, tudott olvasni. " – írja a Képes Krónika. A döntések egy jó részét Béla felesége, Ilona királyné hozta meg Forrás: Wikimedia Commons Béla egész uralkodása alatt keménykezű és kegyetlen felesége, Ilona befolyása alatt állt. A megvakíttatott király pontosan 879 éve, 1141. február 13-án, mintegy tíz évnyi uralkodás után halt meg. A Székesfehérváron eltemetett, szerencsétlen sorsú uralkodó csupán 33 éves volt ekkor.
A "püspök-király" ábrázolása a Thuróczi-krónikában Forrás: Wikimedia 1070 körül született I. Géza Árpád-házi magyar király fiaként, apját még gyermekként veszítette el, nagybátyja, László király papnak szánta, az 1090-es évek elején püspökké is szentelték, és valószínűleg a bihari püspökséget kapta meg. Ebben a tisztségében azonban nem töltött sok időt, Lengyelországba menekült, ennek egyik oka lehetett, hogy nem értett egyet László király külpolitikájával. A beteg uralkodó azonban hazahívta és Álmos helyett Kálmánnak ajánlott a trónt. Az új király 1095. július 29-én a trónra lépett nagybátyja, I. (Szent) László halála után. Annyit azonban már mindenki sejthetett, hogy tudományos műveltsége révén ki fog tűnni korának fejedelmei közül. Ezt a nézetet erősítette meg II. Orbán pápának, a római egyház törvényes császárellenes fejének a levele is, amit a "magyarok nagyságos királyához" intézett. "Nem csekély örömmel vigadunk, hallatára annak, hogy a mindenható isten rendelkezéséből nagyságod jutott a magyar trónra", így kezdi Orbán levelét.
Legnagyobb hatású eredménye azonban 1102-ben született meg, amikor kiteljesítette I. László délnyugati hódítását. Ebben az évben Tengerfehérvárott horvát királlyá koronáztatta magát. Magyarország uralkodója Kálmánnal vált egyszemélyben Horvátország uralkodójává: a magyar–horvát perszonálunió 816 éven keresztül, 1918-ig állt fenn. Kálmánt mindazonáltal a sikerek mellett érték kudarcok is, 1099-ben súlyos vereséget szenvedett orosz földön a kunoktól. Kálmán magánélete nem alakult szerencsésen. 1097-ben vette nőül a szicíliai normann Hauteville-házból való Felíciát, akitől három gyermeke, a korán elhunyt László, István – II. István király (1116–1131) – és Zsófia született. 1104-ben Álmos Predszlávát, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem (1093–1113) leányát vezette oltárhoz. Felícia halála után Kálmán maga is Kijevből hozott új feleséget, ám ez a Rurik-házi ara, Eufémia rossz választásnak bizonyult, mert a király házasságtörésen érte és hazaküldte. Eufémia szülőföldjén hozta világra Borisz nevű fiát, akit Kálmán sohasem ismert el sajátjának.