Szerinte reggelire szénhidrátok helyett fogyasszunk fehérjét, azaz mondjuk egy tojást, egy pohár tejet vagy egy kis diófélét, majd a nap során délben és este is ennek megfelelő mennyiségű fehérjét együnk. A fehérjefogyasztásnak azonban vannak határai, amelyeket jó, ha betartunk, mert a túlzott fehérjebevitel is okozhat gondokat. Felmérések szerint például a fejlett ipari országokban a gyermekek többsége sokkal nagyobb mennyiségben fogyaszt fehérjét, mint kellene. A sok fehérje azonban intenzív fizikai tevékenység nélkül nem épül be az izomzatba, a fölösleges fehérje nem tud elraktározódni, ezért a szervezet lebontja. A bontási folyamat során felszaporodnak olyan anyagok, amelyek a vizelettel együtt kiürülnek a szervezetből, ez pedig komoly megterhelést ró a vesékre. Arról nem is beszélve, hogy a túlzott fehérjebevitel elhízáshoz is vezethet. Makrofág (lásd fent) Az egymagvú fehérvérsejtek képesek a kizárólag fagocitáló nagy falósejtté fejlődni, ha a véráramból a szövetekbe vándorolnak és differenciálódnak.
Lakosság Vizsgálataink KLINIKAI KÉMIAI, HEMATOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Összfehérje Összfehérje Élettani, kórélettani háttér: A vér egyik fő alkotóeleme a fehérje. A vérplazma több száz különböző fehérjét tartalmaz, amelyek együttes mérése adja meg az összfehérje mennyiségét. A legtöbb fehérjét a máj termeli, az immunglobulinokhoz tartozó fehérjéket pedig a fehérvérsejtek csoportjába tartozó plazmasejtek. A fehérjék feladata a vérben sokrétű. Vannak szállítófehérjék, amelyek lipideket, hormonokat, ionokat és metabolit termékeket szállítanak. Más fehérjék enzimatikus aktivitással rendelkeznek. A plazmafehérjék egyik csoportja az immunglobulinok a komplement rendszer fehérjéivel együtt a szervezetet megtámadó különböző kórokozók leküzdésében segítenek. Ezenkívül a fehérjék fontos szerepet játszanak a vér kolloid ozmotikus nyomásának fenntartásában, a véralvadásban. Az alultápláltság, bizonyos aminosavak hiánya és a glükagon nevezetű hormon gátolják a máj fehérjeszintézisét. Más hormonok, például a glükokortikoidok, növekedési hormonok, pajzsmirigyhormonok és az inzulin pedig serkentik azt.
A 3-5 éves elhízott gyerekek 40 százalékánál volt magas, az úgynevezett C-reaktív fehérje (CRP) szintje, míg normál testsúlyú társaik 17 százalékánál mértek csak emelkedett értéket. Az elhízott gyerekeknél, már hároméves korban megjelennek a későbbi szívbetegségre utaló jelek - közölték amerikai kutatók a Pediatrics című szakfolyóirat legfrissebb számában. A 16 ezer gyerek bevonásával készült tanulmány szerint, az elhízott gyerekek véréből, gyakrabban lehetett kimutatni egy gyulladást jelző fehérjét, amely összefüggésben van az esetleges későbbi szívbetegségekkel - ismertette a vizsgálat eredményét a BBC hírportálja(). A tanulmányban 1-17 éves korú gyerekek és kamaszok vettek részt, 70 százalékuk testsúlya egészségesnek számított, 15 százalékuk túlsúlyos, 11 százalékuk elhízott, 3, 5 százalékuk pedig nagyon elhízott volt. A 3-5 éves elhízott gyerekek 40 százalékánál volt magas, az úgynevezett C-reaktív fehérje (CRP) szintje, míg normál testsúlyú társaik 17 százalékánál mértek csak emelkedett értéket.
E modellalkotásnak a tragédiák fölé emelkedő üzenete az is, hogy a személyes krízissorozatból (a nem akart gyermeken kívül apja kisemmizése, egykori és új udvarlója elfordulása, a falu állandósult megvetése) a folytonos belső küzdelmek révén újra és újra kiemelkedő asszonyt az átélt gyötrelmek s – a mű záróképeiben – rátörő téboly sem tudja végképp megtörni és megsemmisíteni. Terhességét a leány – olykor önmaga indulatai és feltörő öngyilkossági szándéka ellenére – sem szakítja meg. Tóth Eszter életútjának regénye a kárpátaljai magyar népet ért történelmi traumasorozatot feldolgozó, dokumentatív szakmunkák (Dupka György forrásfeldolgozásai), versgyűjtemények, antológiák ( Vergődő szél, 1990; Töredék hazácska, 1994), esszé-memoárok (Vári Fábián László regényei) sorába is illeszkedik. A regényt Árkosi Árpád állította színpadra (Pesti Vigadó), 2018-ban pedig Zsigmond Dezső rendezésében filmadaptációja is elkészült. Érpatak választott: Orosz Mihály Zoltán nagyot bukott « Mérce. A regényt az író 1996-ban a Tölgyek alkonya, 2004-ben pedig A teremtés legnehezebb napja c. könyvével trilógiává bővítette.
Nagy Zoltán Mihály ( Nagymuzsaly, Szovjetunió, 1949. április 8. –) József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja ( 2005). Életpályája [ szerkesztés] 1974-ben érettségizett Mezőkaszonyban. Nagy mihály zoltán. 1964-től 1967-ig kolhoztag volt, 1967-től az ungvári szovhozban szőlőmunkásként dolgozott, 1968-tól útépítő munkás, 1973-tól állatgondozó, 1975-től dohánytermesztő, majd 1978-ig bérszámfejtő, 1979-ben gépi könyveléssel foglalkozott, 1980-ban építőmunkás, 1981–1989-ig Beregszászban építőmunkás. 1989-ben bekerült a Hatodik Síp c. laphoz olvasószerkesztőnek. 1992 januártól a Kárpáralja c. közéleti és kulturális lap munkatársa, 1993 óta szerkesztője, a Galéria Kiadó munkatársa. 2002 és 2009 közt az újraalapított Együtt című irodalmi, művészeti, kulturális folyóirat főszerkesztője; 2004-től az ungvári Intermix Kiadó szerkesztője. 1982-től tagja volt a József Attila Stúdiónak annak megszűnéséig, 1978–1989 között a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja, 1994 óta a Magyar Írószövetségnek, 2005 óta a MMA -nak.
Nagy Zoltán Mihály író - Nagymuzsaly (Szovjetunió), 1949. április 8. - Csonkapapiban él (Ukrajna) Az MMA rendes tagja (2012) - Irodalmi Tagozat Díjak: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kovács Vilmos Irodalmi Díja (1991), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Kovács Vilmos Irodalmi- és Művelődési Díja (2004), József Attila-díj (2005), Teleki Pál Érdemérem (2006), A Magyar Kultúra Lovagja cím (2007), Márai Sándor-díj (2021), Magyarország Babérkoszorúja (2022) Tovább Nagy Zoltán Mihály: Apró novellák – Előadja: Rátóti Zoltán 2015. december 10. Élőfolyóirat 2015/2. - Kerekasztal-beszélgetés a kárpátaljai Együtt című irodalmi folyóirat múltjáról, jelenéről. 2015. november 11. műsorvezető: Tóth Zsófia és Bódi Mátyás 2015. Irodalom ∙ Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya. november 10. Nagy Zoltán Mihály akadémikus A sátán fattya című regényének színpadi adaptációja Árkosi Árpád rendezésében volt látható a Vigadó kamaraszínházában. Árkosi Árpád rendezése Tarpai Viktória, a Kárpátaljai Megyei Drámai Színház művésznője főszereplésével, Zanotta Veronika zenei közreműködésével kerül színpadra.
Iratok a Romániai Magyar Népi Szövetség történetéhez, 1944-1953. Társszerző. EME–Pro-Print, Kolozsvár–Csíkszereda, 2009. Denisa Bodeanu, történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Nemzeti Tanács tudományos munkatársa. 2009-ben szerzett doktori oklevelet a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. Kutatási területe: az etnikai és vallási kisebbségek helyzete Romániában a kommunizmus időszakában, a mindennapi élet a kommunizmusban. Eddig megjelent legfontosabb műve: Az elnémult harang. Egy megfigyelés története. Pálfi Géza katolikus pap élete a Securitate irataiban. Nagy Zoltán Mihály | MMA. Pro-Print, Csíkszereda, 2011. A könyvről: Kötetünk azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazza, melyeket a román államvédelmi hatóságok 1957 és 1960 között jegyeztek le a Márton Áron püspök dolgozószobájában elhelyezett mikrofon útján végzett lehallgatás eredményeképpen. Forrásértékük a történész számára felbecsülhetetlen, s általuk jobban megismerhetjük Márton Áron egyházpolitikai elképzeléseit, a keleti politikához fűződő reményeit és félelmeit, kapcsolati hálóját, az állammal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt, a püspöki aulán belüli személyes ellentéteket, konfliktusokat, az egyházmegye és az egyházmegyei intézmények, vagy akár egyes plébániák működését, és nem utolsósorban a romániai kisebbségellenes intézkedések miatt aggódó és azok ellen tiltakozó püspököt.
Irodalom Elek Tibor: Fordulóponton: Összegzés és újat kezdés. Bárka, 1996. 3–4. sz. Márkus Béla: Ballada és beszámoló. Nagy Zoltán Mihály regényciklusáról. In Görömbei András (szerk. ): Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Debrecen, 2000, Debreceni Egyetemi. N. Pál József: "... a közös rettenetbe belenémult a falu... ". Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya. Kortárs, 2001. 8. Bertha Zoltán: Sors és lélek a megalázottságban. In Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya. Bp., 2012, Magyar Napló.
Elismerések, díjak: 1979-ben és 1982-ben novellapályázaton nyert. 1989-ben a Bethlen és a Soros Alapítvány támogatta írói munkásságát. KMKSZ Kovács Vilmos Irodalmi Díja (1991); Év Könyve Díj (regény kategóriában, 2000) A Sátán fattya c. kisregényért kapta, a Magyar Írószövetség elnökének elismerését kifejező oklevele (2001), József Attila-díj (2005), A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elismerő oklevelei (2001, 2005), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Kovács Vilmos Irodalmi- és Művelődési Díja (2004), Teleki Pál Érdemérem (2006), A Magyar Kultúra Lovagja cím (2007), Márai Sándor-díj (2021).