Az alkotó javaslatára a szobor a Nagyboldogasszony-templom főbejáratától délnyugatra, egy kisebb zöldterületre került, ahol augusztus 20-án, az államalapítás és államalapító Szent István királyunk emlékének nemzeti ünnepén avatták fel. A szobor állítása 30 millió forintba került. Az államalapítás évfordulójának tiszteletére kispesti Fidesz-KDNP tagjai is elhelyezték az emlékezés virágait Szent István szobránál Noha a szoborállítás ténye kétségtelenül örömteli, lehetnek félelmeink az alkotás jövőjével kapcsolatban. Song Simon, a kispesti Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője a júliusban, hosszú kényszerszünetet követően megtartott képviselő-testületi ülésen emlékeztette a kerület vezetését arra, hogy Kispesten, a Nyugdíjasház kertjében is van egy Szent István-szobor, aminek állapota azonban gyalázatos. Nem kevésbé elrettentő példaként beszélt arról a Móricz Zsigmondot ábrázoló mellszoborról is, amelyet a Fő utcában állítottak fel annak idején, ám tíz évvel ezelőtt elloptak, az önkormányzat pedig azóta sem pótolta.
éves levágott kézhez fohászkodik, megtehette, az is megkapta a magáét, akinek a totemállat a kedvence, dobos, szarvasagancsos (vagy őzagancsos? ) sámánokkal, és aki a félmeztelen férfiakat szereti hosszú szoknyában vagy a szép nőket rövid szoknyában, az is jól szórakozhatott. Délelőtt a sámánoknak tapsoltak, délután elmentek a misére a Szent István Bazilikába. Volt tehát cirkusz, a kenyeret pedig a 350 forintos szent sörrel Szent István Nap sörével (csapolt Borsodi) helyettesítették. Vagyis semmi különös, csak egy választási év előtti Szent István nap, sok milliárd forintból. Alakulgat a Szövetség Mintha elindulni látszana azonban az MKP, a Híd és az Összefogás "közös szekere", a Szövetség. Ha igazak a háttérben halkan mondott hírek, akkor talán szeptember végéig összeállhat a három párt, ha Isten – és Berényi – is úgy akarja, pontosabban ha ez utóbbi nem fúrja meg. Igaz, épp egy évvel ezelőtt még karácsonyra ígérték – legalábbis a Híd optimista elnöke, Sólymos László – a megegyezést, de még így sem késő, a kormánykoalíció még nem bomlott fel, parlamenti választásra még nem kell készülni.
Szent István államalapító királyunk tiszteletére állítottak szobrot Temerinben. A plébánia kertjében elhelyezkedő egész alakos bronzszobor Dudás Sándor, topolyai származású, Magyarországon élő szobrász alkotása. Szent Rozália napján, a helyi plébániatemplom védőszentjének ünnepén alkalmi műsor keretében leplezték le és szentelték fel apostoli királyunk szobrát. Az alkotás létrehozása a tavaly elhunyt Szungyi László főesperes, helyi plébános ötlete volt, az Impressum Polgári Egyesület pedig vállalta, hogy tesz azért, hogy ez az elképzelés meg is valósuljon. Guszton András, a civil egyesület elnöke beszédében a szoborállítás jelentőségét emelte ki. – Biztosra veszem, hogy Szent István király a lepel alól látja, hogy egy élni akaró közösségről van szó, aki a 21. században is a szobrait kőtömbre állítja, mert tudja, hogy a kő marad. Szungyi László esperes atya egy nagyon megtisztelő feladatot ruházott ránk, hagyott nekünk örökül, a temeriniek nevében jelentem neki: Itt áll a szobor, üzente az Impressum elnöke.
A kilátó előtti széles tisztáson padok, asztalok, tűzrakó helyek várják a turistákat. A platón még több alkotást is felfedezhetünk: a kilátó építésének 50. évfordulójára állítottak egy bazaltorgona formájú emlékművet, 10 évvel később pedig a terület szélén egy hatalmas keresztet állítottak, amely alatt Kiss Sándor szobrászművész rendhagyó formájú Szent István-szobrát láthatjuk. Mivel a kilátóhoz csak gyalog juthatunk fel, ez jó alkalmat ad arra, hogy megismerjük ezt a különleges, de talán nem annyira ismert tanúhegyet. Érintve a hegy déli szoknyáján található borászatoktól kezdve a kápolnákon át a látványos bazaltorgonákat is, hangulatos túrát tervezhetünk a kilátó felé menet. Érdemes "átruccanni" a kilátó tetejéről is jól látható, a hegy platójának északi végében álló Somló várához is. Árak: Felnőtt: 800 Ft Diák/nyugdíjas: 600 Ft Csoport 10 fő felett: 500 Ft/fő Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Az apostoli király életnagyságú ábrázolása a terem minden szegletéből magára vonzotta a tekinteteket. Strobl alkotásának a tervét 1899-ben elfogadta a Várépítési Bizottság, ezt követően pedig a pécsi Zsolnay-gyár készített több próbaégetést kerámiából, majd létrejött az az alkotás, mely az eredeti Szent István-terem ékessége lett. Érdekesség, hogy az egyik próbaégetés alkotása fennmaradt, és jelenleg is megtekinthető a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, felbecsülhetetlen mértékű segítséget nyújtva a mellszobor újbóli elkészítéséhez a Zsolnay-gyárban. Az újjászületett Szent István-teremben a mellszobor ismét az eredeti helyén megtekinthető.
Biztosabb lenne a kültelkekre a közúti- és a kocsiforgalom. " Zielinski 1901-es nagyobb tanulmányában átvette a korábbi tervét. 1901-ben egy angyalföldi és egy kispesti szerelő-pályaudvart tervezett, és a föld alatti vasútvonal négyvágányú lett volna (a korábbi terve csak kétvágányú földalatti vonallal számolt). A délre menő vonatok az északi, az északra menők a déli szerelő-pályadvarról indultak volna, és így minden vonat áthaladt volna a központi állomáson. A vonalnak a városban, illetve a város alatt három megállója lett volna, egy a Nyugati helyén (az megszűnt volna), egy az Astoriánál, egy a Nagykörút és az Üllői út sarkán. Nyugati Pályaudvar Tervezője - 140 Éves A Nyugati Pályaudvar | Lechner Tudásközpont. Zielinski javaslata nyomán nagyszabású tervezés kezdődött, a MÁV külön osztályt szervezett a különböző tervek megvizsgálására, de a háborúig nem történt semmi, utána meg már lehetőség sem volt sokáig a budapesti pályaudvarok újragondolására. Nyitókép: A Nyugati pályaudvar nem sokkal átadása után (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)
A terület fejlesztésére, a Nyugati pályaudvar vágányainak lefedésére 2001 óta van terv, a Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben pedig ugyanerre a városrészre komoly presztízsberuházást terveztek, itt épült volna meg az új kormányzati negyed. A Nyugati melletti területet 8, 5 milliárdért vették meg a MÁV-tól, így az már a nemzeti vagyonkezelő tulajdonában van. Egy magyar-japán tervezőcsapatot választottak ki a feladatra, de kiderült, hogy a közlekedés átszervezése már nem fért volna bele a 142 milliárd forintra taksált költségvetésbe, így a dolgot 2008-ban lefújták. A kormányzati negyed meghiúsult tervei 2007-bőlő © Stiller Ákos Ebből nem lett végül semmi Aztán a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) néhány civil szervezettel együtt szerette volna a területet hasznosítani addig, amíg nem kerül beépítésre, rekreációs, sport- és közösségi funkciókkal töltötték volna meg az üresen álló Nyugati grundot, de mint Polyák Levente, a KÉK Lakatlan programjának munkatársa a elmondta, az ezzel kapcsolatos egyeztetések számos terepbejárás és workshop után elakadtak.
A csarnoktér elrendezése a kor nemzetközi mintáit követte: a kiemelt indulási oldalon szépen kiépített előtérrel, kocsifelhajtóval, a túloldalon pedig az érkezési résszel. Külön várótermet és vendéglátást kaptak az I., a II. és a III. osztályú vasúti kocsikhoz igyekvő utasok. Emellett a pályaudvar épülete jelentős városképi elemmé is vált, hisz előterében húzódott a nagyszerű bérpalotákkal kiépülő körút. Ennek ellenére nemegyszer felmerült, hogy elbontsák, vagy radikálisan átalakítsák. Ahogy egész Európában, Budapesten is terítéken volt egy külső, modern központi pályaudvar létesítése. A legmerészebb elképzelésekkel Vágó József állt elő az 1930-as években: a felszabaduló vasúti területeken toronyházakkal tarkított, autóforgalomra épülő új városrészt vizionált, a felvételi épületet pedig szinte a felismerhetetlenségig átalakította volna egy új Nemzeti Sportpalota számára. A pályaudvar végül megmaradt, állapota romlott, miközben utasforgalma nőtt. Az 1970-es évek elején ismét felmerült a bontás gondolata, az évtized végén viszont a metróépítéssel egyidejűleg az addigra műemléki védettséget kapott épület komolyabb, ha nem is teljeskörű rekonstrukción esett át.