Programunk felejthetetlen élményekben gazdag kikapcsolódást kínál utasainknak. 2022. június 04 - 06. (Pünkösd) október 21 - 23. 3 nap / 2 éj Csoportok részére is megszervezzük az utat a kért időpontban és helyről! Csatlakozási lehetőségek: Debrecen, Nyíregyháza, Mátészalka, Csenger 1. Ezek idén a legnépszerűbb úti célok - Roadster. nap: Debrecen - Nyíregyháza - Szatmárnémeti - Szaplonca - Máramarossziget - Barcánfalva Elutazás Debrecenből és Nyíregyházáról a kora hajnali órákban. Határátkelés Csengersimánál. Érkezés Szatmárnémetibe, ahol gyalogos városnézés keretében megtekintjük a városközpont nevezetességeit (Főtér, Püspöki Székesegyház, Pannónia szálló, Tűzoltó-torony, Vécsey-ház, ahol a szatmári békét kötötték). Továbbindulunk Máramaros vidékére, ahol elsőként Szaplonca,, tréfás" temetőjét tekintjük meg, majd Máramarossziget nevezetességeivel ismerkedünk. A város egykor Magyarország faiparának és sóiparának a központja volt. Városnézésünk alatt betekintünk az egykori híres börtönbe, mely ma már múzeum. Hollósy Simon szülőházát és a felújított zsinagógát látogatjuk meg.
Gyógyhatását a víz összetételének, valamint a tó medrét borító tőzegrétegnek köszönheti. Ráadásul a tó hőmérséklete még a legnagyobb hidegben sem csökken 24 Celsius-fok alá. Erdély úti clock. A világ minden tájáról érkeznek, hogy megmártózhassanak benne. A bakonyi Gyilkos-tó Sokan álmodoznak róla, hogy láthassák Erdély híres Gyilkos-tavát. Pedig nemcsak azt érdemes megnézni, hanem a Hubertlaki-tavat is, amely hasonlóan különleges látványt nyújt a tó víztükréből kiálló facsonkokkal. A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.
Visszatérve Romániába úgy gondolta, hogy itthon készíti el Románia első makettparkját és egy "turistamegállító parkot" hoz létre. A parkon hat éve kezdtek el dolgozni, és 2020. augusztus 1-én nyitották meg, Szejkefürdőn, tavaly 64 makett mutatta be a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, ez mára már 90 darabra bővült. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos készítette, és Németh Hajnal Auróra képzőművésznő festette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. Ezek között nem csak magyar vonatkozású épületek vannak, hanem elkészül például a remetei és a horezui kolostor is. Ezt az öt építészeti örökséget mindenképpen érdemes meglátogatnia Erdélyben!. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A Mini Erdély Parkot régiók szerint osztották fel, és mindegyik részen specifikusan az arra a régióra jellemző növényzetet ültették el. Felmérték, hogy melyik kastélyban, nemesi birtokon milyen növényzet van, és azokat telepítették be. A makettpark mellett az odalátogatók megcsodálhatják a Havasi Gyopár kertet, a zsindelyes fedett hidat, és a legkisebbek kipróbálhatják a Mini vasutat, illetve a Mese játszóteret is, de van mozi és terasz is, ha éppen arra vágynának.
Bordás Beáta művészettörténésszel jártuk körbe a helyszínt. A válaszúti Bánffy-kastély előzményeiről keveset tudunk, ám történelmi források szerint valószínűleg az 1770-es években készülhetett el, akkor valószínűleg egy földszintes épület lehetett, néhány szobával, illetve az emeleten volt egyetlen helyiség. A 19. század elején itt tartották a vármegye gyűléseit, ekkor báró Bánffy György tulajdonában volt. Az 1848–1849-es szabadságharc során megrongálódott, és a következő tulajdonosa, báró Bánffy Albert kezdte el felújíttatni. A legjelentősebb átalakításon 1875 és 1887 között esett át, amikor báró Bánffy Ádám kezdett el a kastélyon munkálkodni – tudtuk meg a művészettörténésztől. A legjobb 10 5 csillagos hotel Erdély területén | Románia | Booking.com. A berendezési tárgyakat túlnyomórészt Bánffy Ádám készítette, akinek mindössze negyven életév adatott meg, de ez alatt nagyon jelentős tevékenységet folytatott, hiszen a kastély fából faragott berendezéseinek és csempekályháinak nagy részét ő készítette. A báró 1875 táján műtermet rendezett be a kastély emeleti nagytermében, és itt több mint tíz éven keresztül munkálkodott, elkészítve az ebédlő díszes mennyezetét, falburkolatát és bútorait, valamint a lépcsőház gazdagon faragott elemeit és számos dísztárgyat.
A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Grazban, 1863. december 18-án született Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd vagy Habsburg–Estei Ferenc Ferdinánd (teljes nevén Ferenc Ferdinánd Károly Lajos József Mária; Szarajevó, 1914. június 28. ), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, Károly Lajos főherceg és Mária Annunciáta nápoly–szicíliai királyi hercegnő elsőszülött gyermeke, aki 1896-tól az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse. Az ő és feleségének, Chotek Zsófiának az életét kioltó szarajevói merénylet az első világháborút kirobbantó eseménynek tekinthető. 1875-ben, 12 éves korában, császári nagybátyja beleegyezésével felvette az Este hercegi családnevet is, mivel ezzel vehette át elhunyt unokabátyjának, V. Ferenc modenai uralkodó hercegnek a jelentős örökségét. Ezzel a Monarchia egyik legvagyonosabb emberévé vált. Hivatalos teljes neve így németül: Franz Ferdinand Karl Ludwig Josef von Habsburg-Lothringen, Erzherzog von Österreich-Este, magyarul: Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd Károly Lajos József Mária, Habsburg–Estei főherceg lett.
Az Osztrák Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Június 28-a, a rigómezei csata emléknapja Szerbiában nemzeti gyásznap. 1389-ben ezen a napon a törökök szétverték Lázár szerb király hadseregét, és ezzel megszűnt a középkori Szerb Királyság. A szerbek súlyos provokációnak érezhették, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg éppen ezen a napon tesz hivatalos látogatást Boszniában, amit az Osztrák–Magyar Monarchia csak nemrégiben annektált. A szarajevói utazás hivatalos célja a k. u. k. csapatok ott folyó hadgyakorlatának szemlézése volt, Oskar Potiorek táborszernagynak, a tartomány főnökének és katonai kormányzójának meghívására. A bosnyák földalatti szervezet, a "Mlada Bosna", együttműködve a "Fekete Kéz" szerb terrorszervezet tagjaival, erre az alkalomra merényletsorozatot készített elő. A gyilkosság tervéről a szerb kormány is tudott, hiszen Apis, a "Fekete Kéz" titkos szervezet vezetője valójában Dragutin Dimitrijević ezredes volt, a szerb katonai titkosszolgálat tisztje. Potiorek tábornok hanyagsága miatt a biztonsági intézkedéseket elhanyagolták.
100 éve a szerb Gavrilo Princip meggyilkolta a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét, a merénylet nyomán robbant ki az első világháború. Hős vagy terrorista? A kérdést ma is gyakran felteszik az ifjú Bosznia szervezethez tartozó Gavrilo Princip szerb diákkal és merényletével kapcsolatban. 100 éve, 1914. június 28-án Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta a boszniai hadgyakorlat alkalmából odalátogató Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. Szarajevóban ma nemzeti hősként és mártírként tisztelik, a világ más részein pedig egy elvakult fiatal a politika térképén feláldozható bábúnak tartják. Felmérhetetlen és soha nem gyógyuló károkat okozott a politikai kétségbeesés és annak következménye: az I. világháború kirobbanása. Schöpflin Aladár Ady Endre háborúellenes költészetéről írt 1918-ban, a Nyugatban megjelent kritikája mutatja be talán a legtisztábban, milyen hatással volt a háború a magyar költészetre: "Olyan világfölötti szomorúság van az érzéseiben, az emberfajtának, amelynek tehetetlenségét, kiszolgáltatottságát és ostobaságát teljes világossággal látja, olyan szánalmas szeretete, a pusztulásnak rohanó, züllő magyar faj tragédiájának olyan átérzése, amelytől mostani versei sokkal mélyebb emberi veleérzéssel telnek meg, mint heves gesztusú, jajgatva síró fiatalkori lírája.
Ferenc Ferdinánd konvoja először Mohamed Mehmedbasiæ előtt haladt el, az Osztrák–Magyar Banknál várakozó férfi azonban tétlenül figyelte a felvonulást; a terrorista később azt vallotta, hogy attól tartott, a mögötte álló rendőr megakadályozza majd a merényletkísérletet. Másodszor a 19 esztendős Nedjelko Cabrinoviæ előtt nyílt lehetőség a trónörökös életének kioltására, aki egy gránátot hajított Ferenc Ferdinánd autójára, a bomba azonban késve lépett működésbe, és csak a főhercegi párt követő autó alatt robbant fel. A sikertelen merénylet után Cabrinoviæ bevette a Belgrádban kapott ciánkapszulát és a Miljacka folyóba vetette magát, ám a hatóságok megmentették és előállították a terroristát. A fiatalember támadása után az akció látszólag kudarcba fulladt, a szerencse azonban később Gavrilo Princip mellé állt. Bár Oskar Potiorek, Bosznia-Hercegovina katonai kormányzója biztonsági okokból utasítást adott a főhercegi pár útvonalának módosítására, a sofőr valamilyen okból nem követte a parancsot, és – az eredeti tervnek megfelelően – rákanyarodott a Ferenc Józsefről elnevezett utcácskára.
Holger Herwig, a University of Calgary professzora mindezzel egyetértve hozzáfűzte: " Az Osztrák-Magyar Monarchia nagy valószínűséggel magától nem omlott volna össze, ha nem megy a háborúba. " A konferencia résztvevői arra törekedtek, hogy választ találjanak, lett-e volna más, reális alternatív stratégia a háború megelőzésére. A többségi álláspont szerint Ferenc Ferdinánd trónra lépése és reformtervei megvalósítása megfelelő alternatívát jelentett volna az első világégés elkerüléséhez. Bécsben és Budapesten sem kedvelték Ferenc Ferdinánd (1863 – 1914) I. Ferenc József császár öccse, Károly Lajos főherceg fia volt. A császár elsőszülött fia, Rudolf koronaherceg máig tisztázatlan hátterű mayerlingi halála után az öröklési sorrendben Ferdinánd apja lett a trón várományosa, majd Károly Lajos 1896. március 19-én bekövetkezett halála után Ferenc Ferdinánd vált a trónörökössé. Az idős uralkodóval és a Hofburg köreivel Chotek Zsófia cseh grófnővel 1900. július 1-én megkötött rangon aluli morganatikus házassága után romlott meg a kapcsolata.
1889-től az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse Rudolf koronaherceg öngyilkossága után ő lett a Monarchia trónörököse. A címmel és a szereppel járó feladatoknak kezdetben tüdőbetegsége miatt nem tudott eleget tenni, emiatt mellőzöttnek érezte magát. Rendkívüli akaraterővel és jó szellemi képességekkel rendelkezett. Keveseket fogadott barátságába, de hozzájuk feltétlenül hűséges volt. Mindazok iránt pedig, akik eljátszották a bizalmát vagy szembekerültek politikai akaratával, heves gyűlöletet táplált. 1900-ban szerelmi, de rangon aluli házasságot kötött Chotek Zsófia grófnővel, így le kellett mondania gyermekei trónigényéről. Szerető férj és példás családapa volt, feleségét a közvélemény a "szívek császárnéjának" nevezte el. A Monarchia föderatív átalakítására törekedett, és növelni kívánta az uralkodó irányítói szerepét. A délszláv törekvések pártfogójaként tekintettek rá. A magyarokat azonban nem szerette, és az ellenszenv kölcsönös maradt. Szenvedélyes vadász volt, emellett állattenyésztési és műemlékvédelmi tevékenysége is említésre méltó.