A tér 1901-ben lett hivatalosan is közterület, és ekkor kapta meg a nevét is, méghozzá egyenesen az akkori uralkodótól, Ferenc Józseftől. És hogy miért épp Bosnyák? Mert az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban megszállta Boszniát, ami 1908-tól hivatalosan a Habsburgok birodalmának része lett, és a Budai Királyi Palota testőrségébe Ferenc József bosnyák katonákat soroztatott be, akiknek a gyakorlóteréül épp ezt a területet jelölték ki. Hét évtized után befejezett: a Bosnyák téri templom. Így az itt gyakorlatozó bosnyák katonák adták a tér nevét, és azok után is ez maradt, hogy Ferenc József számára többszörösen is balszerencsét hozott Bosznia: 1911-es látogatásakor sikertelen merényletet követtek el ellene ott, 1914-ben pedig az unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst szintén Boszniában lőtte le Gavrilo Princip, ami az első világháború kitörését hozta el magával. Bosnyák tér, piac, balra a Páduai Szent Antal-templom, 1957. Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely A mai Bosnyák teret meghatározó fő funkciók is a 20. század első éveiben alakultak itt ki.
Mindszenty József hercegprímás áldotta meg 1946. augusztus 18-án. Bosnyak teri templom. A templom építése ekkoriban még nem fejeződött be teljesen, de megáldása sürgető volt, mivel az akkori politikai hatalom vásárcsarnokká akarta alakíttatni az épületet. A Rimanóczy Gyula tervei alapján épített háromhajós templom területe 1620 négyzetméter, ezzel a Szent István-bazilika után Budapest második legnagyobb temploma, körülbelül 3000 fő befogadására képes. A szentély falát két méter magasságig tardosi vörösmárvány burkolja, efölött látható a freskó, melyet Kontuly Béla festőművész készített 1959–1961 között. Forrás és fotó: Bosihíradó Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala Magyar Kurír
1948-ban számos társáoz hasonlóan fel kellett adnia a saját irodáját, így előbb az Ipari, majd Könnyűipari Tervező Iroda, majd a Középülettervező Iroda (KÖZTI) tervezője lett – ebben a korszakában születtek meg a Szent István Egyetem (SZIE) gödöllői lakóépületei (1953), valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Dunára néző R, T és H épülete (1955). Munkásságát 1953-ban Ybl-díjjal, 1955-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el. A háromhajós, 49 méter hosszan nyújtózó templom tervezésére kiírt pályázaton győztes tervező meglepő módon először nem ilyen formákban gondolkodott, hanem jóval szokatlanabb épületet álmodott meg a mindössze ötszáz emberre méretezett, épp ezért már rég kinőtt, 1923-ban épült szomszédos kistemplom helyére.
Akkor volt jegyrendszer, korlátozások (fogyasztói, és szabadságjogi értelemben is), volt egy vasfüggöny, stagnáló/lerohadó gazdaság és vérbefojtott felkelések… Nem akarunk ijesztgetni senkit, de nagyon úgy tűnik, hogy újra ebbe az iránya haladunk. A globális gazdasági és politikai ellentétek az egyén szintjén romló életkörülményeket generálnak, ami aztán társadalmi válsághoz, akár súlyos következményekkel járó megmozdulásokkal járhatnak. Sajnos mi ezt itt Keleten tudjuk, de sajnos Európa nyugati fele nem akar meghallgatni minket…
Nem szabad elfelejteni, hogy az olajárváltozás hatásának megjelenése az üzemanyagok árában mindkét irány esetén időigényes, és függ attól is, hogy a most tapasztalható zuhanást milyen piacrendeződés követi. A belföldi forgalmazású üzemanyagok döntő hányadát a hazai finomítóban állítják elő, amelyet az Oroszországból érkező vezeték táplál kőolajjal " – fogalmazott. Az orosz olaj árképzése pedig havonta történik, tehát a havi jegyzések átlagához kötik az adott hónapban leszállított kőolaj árát. Vagyis ha egy napig drámai esést látunk az olajpiacokon, az biztosan megjelenik a havi átlagban, de a végeredmény kialakulása értelemszerűen nagyban függ attól is, hogy a hónap hátralévő részében hogyan alakulnak a jegyzésárak – magyarázta Grád Ottó. Index - Sport - Az Oroszország–Szaúd-Arábia vb-nyitómeccs közvetítése percről percre - Percről percre. "C sökkennek az üzemanyagárak, ami megjelenik az inflációban is, így az MNB-n lévő szigorítási kényszer némileg enyhül, illetve későbbre tolódik – amikor normalizálódnak az árak, nagyobbat kell majd szigorítania. Versenyképességi szempontból ugyanakkor az országnak jó, hiszen hazánk az olajat nagyrészt importálja " – hangsúlyozta Regős Gábor.
Eddigi napi mélypontján, a Brent 46, 12 dolláron, 7, 75 százalékos mínuszban, a WTI pedig 42, 31 dolláron, 7, 83 százalékos veszteségben állt. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek