Egy új törvény szerint a külföldi állampolgárságú szülők gyermekei bizonyos feltételekkel a szülők állampolgárságát és a német állampolgárságot is felvehetik Németországban kiterjesztik a kettős állampolgárság intézményét, a törvényhozás felsőházának (Bundesrat) pénteki ülésén elfogadott törvény alapján a külföldi állampolgárságú szülők gyermekei bizonyos feltételekkel a szülők állampolgárságát és a német állampolgárságot is felvehetik. Az egyhangúlag elfogadott törvénymódosítás értelmében részlegesen megszűnik az a szabály, miszerint az Európai Unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született vagy nevelt gyermekeinek 18 és 23 éves kor között el kell dönteniük, hogy a német állampolgárságot vagy szüleik állampolgárságát választják. Németország bevándorlók aránya aranya nivas. Ezentúl az érintett körben a szülők állampolgárságával és a német állampolgársággal is rendelkezhetnek mindazok, akik a 21. évük betöltéséig legalább 8 évet töltöttek Németországban, vagy 6 évig jártak németországi iskolába, vagy Németországban szereztek iskolai végzettséget vagy szakmai képesítést.
Magyarországon a létminimum egy négytagú családra (ami nem ugyanaz, mint a szegénységi küszöb) 2016-ban a Policy Agenda számítása szerint 257 ezer forint volt. (A magyarok létszáma Németországban a mikrocenzus szerint itt olvasható. ) A szegénységi küszöböt rendszerint ennél alacsonyabbra teszik.
A német lakosság 18, 1 százaléka diplomás, míg például az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamokból - köztük Magyarországról - érkező bevándorlók körében meghaladja a 20 százalékot a felsőfokú végzettségűek aránya. A bevándorlók átlagos életkora az EU-ból érkező valamennyi bevándorlót tekintve 10 évvel alacsonyabb, mint a lakosság egészének átlagéletkora - tették hozzá. A jelentésben hangsúlyozták, hogy az uniós állampolgárok nagyobb mértékű bevándorlása révén tavaly 15 éve először ellensúlyozta a bevándorlás a szociális ellátórendszer terheinek növekedését, amely a demográfiai változásból - vagyis a születésszám csökkenésének és várható élettartam emelkedésének következtében zajló társadalmi elöregedésből - fakad. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt 2011 májusában nyílt meg a német munkaerőpiac. A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárait még 2014-ig munkavállalási korlátozások sújtják. Németország bevándorlók aránya aranya housing. Az utóbbi hónapokban felmerültek aggodalmak, hogy a munkaerőpiac teljes felszabadítása nyomán a szegénység elől menekülő románok és bolgárok tömege érkezhet Németországba, ami jelentősen megterhelheti a szociális ellátórendszert.
A németországi iskolákban tanuló diákok egyharmada külföldi származású volt 2015-ben, miközben a bevándorlók aránya az egész társadalomra vetítve "csak" 21 százalék volt - derült ki a német statisztikai hivatal kedden közzétett adataiból. A Németországban tanuló külföldi gyökerű gyerekek többsége, 69 százaléka már Németországban született, és születése óta német állampolgár. A statisztikák jelentős különbséget mutatnak Kelet- és Nyugat-Németország között: a nyugati szövetségi tartományokban és Berlinben a diákok átlagosan 36 százaléka volt külföldi származású, keleten ez az arány csak 10 százalék volt.
Berlin, 2011. december 30., péntek (MTI) - Németországban cégalapítási hullám indult a bevándorlók körében, a tősgyökeres németek viszont egyre ritkábban vágnak bele saját vállalkozásba. A német gazdasági minisztérium tanulmánya alapján 2005 óta a bevándorlók körében ötödével nőtt, a tősgyökeres németek körében negyedével csökkent a cégalapítások száma. A Berliner Zeitung pénteki beszámolója szerint a minisztérium a 2009-es évre koncentrált vizsgálatában, akkor minden harmadik új vállalkozást - összesen 130 ezer céget - bevándorlók jegyeztek be. Ők korábban elsősorban a vendéglátásban és a kiskereskedelemben próbáltak szerencsét, újabban viszont a szolgáltatási szektor egy sor egyéb területén is próbálkoznak. Emelkedik a bevándorlók száma Németországban | TRT Magyar. Jellemző folyamat továbbá, hogy csökken az egyszemélyes cégek aránya, és nő a szakképzett munkatársakkal, kidolgozott üzleti tervvel induló vállalkozások aránya. Mindenekelőtt a lengyelek vállalkozó kedve erős, a Németországgal szomszédos államból érkezett bevándorlók tizenötször nagyobb valószínűséggel alapítanak céget, mint a németek.
"Nem tudom megmondani, mikor szerettem bele Olgába. Nincs konkrét időpont, sem konkrét emlék. Olyan, mintha eleve ezzel a szerelemmel születtem volna... " Egy regény mindenkiben benne van - állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. A golyó, amely megölte Puskint • Kalligram Kiadó. Van-e élet a szerelmen túl?... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 2 499 Ft Online ár: 2 374 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 237 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 500 Ft 3 325 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Összefoglaló Egy regény mindenkiben benne van - állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. Kortárs Online - Az énelbeszélés baklövése – kritika Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint című regényéről. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péterfy Gergely új regénye, amely a nagysikerű Kitömött barbár méltó párja.
A múlt visszafejtésével valójában azt próbálta felfedezni, mi mozgatja tudatát, vágyait, emberi kapcsolatait, hol vannak saját határai és mit tud ezekkel kezdeni. Ezeket a megfigyeléseket bontotta fel a különböző szereplőkben: összerakta 10-15 általa ismert család problémáit és azokból egy olyan történetet gyúrt, amelyből egyikük nem ismerne önmagára. Napjainkban a regény története már disztópiaként is megállná a helyét. Péter, a nagyapa, a második világháború után beköltözik egy házba, ahol egy nagyon zárt világot hoz létre, teljes izolációba vonul. Íróként nagyon furcsa élmény az, hogy a valóság egyszer csak elkezd olyanná válni, mint amit fikciójában bemutatott. A golyó, amely megölte Puskint - PÉTERFY GERGELY - Régikönyvek webáruház. Nem először festi az ördögöt a falra: a Kitömött barbár című regénye után vált központi kérdéssé a migránshelyzet és az elharapódzó idegengyűlölet is. A mostani regény szereplőinek fejében van egy értékrend, amely azonban nem egyeztethető össze a külvilággal, ezért ezekbe a "házállamokba" szorulnak. Ilyen emberek, lakások valóban léteztek a szocializmusban: erjedő, heroikus reménytelenségben őrizgették a polgári világ maradványait.
Amiket meg lehet, és meg is kell gyógyítani. Szmerka Dániel
A család nem tud a régi értékek mentén működni, törvényszerű a lezüllés, ahogy azt a kívülálló Karl remekül bemutatja, mégis ott a kérdés, miért dugja mindenki homokba a fejét? Karl, a mesélő szerelmes a nála húsz évvel idősebb nőbe, Olgába, aki eleinte csak anyapótlék, később viszont a mindent megtestesítő eszményi nő. Olyannyira isteníti, hogy már a regény elejétől sejthetjük: a fantáziavilága nem válhat valóra. A könyv egyik jelenetében elmenekül a felkínálkozó nő elől. Talán nem gyávaságból, hanem tiszteletből, nem akarja a nőt lealjasítani az általa használt nők (leginkább prostituáltak) sorába. A befejező szakaszban párhuzamosan mutatja be Karl és Kristóf történetét. Ami számomra zavaró volt, hogy folyamatosan jelen vannak deviáns személyiségek a főszereplők életében, ami valljuk be, a való életben szerencsére nem ennyire gyakori. A regényben felvonultatott karakterek nagyon jellemzőek, nagyon magyarok. A párt felé orientálódó nő alakja, az emigráló arisztokrata, az ősmagyarságba menekülő, kisebbségi komplexusos férfié és így tovább.
Hogyan lehet ezt szerkezetileg megoldani? És miért sodródunk újra az érdeklődés és az unalom partjai között? Míg a regény első tizenhárom fejezetében a klasszika-filológus nagyapa ábrázolása áll a középpontban, a második egységben (14–24. fejezet) Kristóf életéről tudunk meg többet. Dacára annak, hogy elvileg énelbeszélésről van szó, az én (Karl) mindig a margón marad, csupán ráfonódik Olga és Kristóf történetére. Mindezeket összegezve, ha lennének hiteles dokumentumok (részletek például levelekből vagy a már említett jelentésekből), esetleg Karl apja és Péter között zajló meghitt párbeszédek, az felüdülést jelentene, és többhangúságot eredményezne. De ebben a regényben szó nincs polifóniáról. A négyéves Karl rajongása a regény első két fejezetében felkelti az olvasó figyelmet. A 3–8. fejezetben megismerjük Waldstein Péter és lánya közös múltját (3–6. fejezet), majd tanúi lehetünk Olga és annak első férje, Ferenc boldog házasságának egészen Kristóf születéséig (6–8. fejezet). A múltat rekonstruáló Karl tehát olyan eseményekről tudósít 1943–1967-ig, aminek nem volt tanúja.