A Vígszínház darabjának a nagy erénye, és ettől szédületesen jó ez a magyar adaptáció (Kovács Krisztinát dicséri), hogy mindezek mellett sikerült megtoldaniuk egy sajátosan magyar vonallal az eredeti darabot. Sok aktualitásra utalnak a darab kapcsán: az otthonszülésre, a " rosszabbul élünk, mint 4 éve, " és hasonlókra. Minden erőlködés, otrombaság nélkül sikerül felvonultatni a XXI. századi Magyarosrzág összes jellegzetes figuráját. Sikerült a showbiznisz világának a sajátosan magyar értelmezésű verzióját megmutatni Horace McCoy történetén keresztül. A lovakat lelövik, ugye? (1969) Teljes - YouTube. Nagyon jól sikerült adatptáció a Vígszínházé, mégha az eredeti történetet nem teljesen követik is. Az eredetiben a főhős tárgyalása és halálos ítélete keretezi a sztorit. Itt ezt a vonalat majdnem teljesen kihagyták. Nem tudom miért. A történethez hozzátartozott volna. Horace McCoy egy Santa Monica-i mólón végzett kidobói munkát, ez adta neki az ötletet A lovakat lelövik, ugye? megírásához, ami egy maratoni táncversenyről szól. Ennek apropóján a pénz utáni hajszában elállatiasodó emberekről, az ezt meglovagló üzletágról fest keserű, kiábrándító képet.
Zsuráfszki Zoltán és Budai László. Valamint: Gyimesi Pálma, Lázár Egon, Kováts Katalin, Francisco Payás Abreu és a Vígszínház műszaki munkatársai. Zenekar: Dinyés Dániel, Furák Péter, Nagy Szabolcs, Dennert Árpád, Ablonczy Keve, Ducsai Szabolcs, Csizmadia Gábor, Molnár Péter, Piri Béla, Udvarhelyi Gábor, Geier Attila, Szabó Tamás, Tömösközi László, Pusztai Gábor, Boegán Péter, Badics Márk. A lovakat lelövik, ugye? bemutatója 2012. A lovakat lelövik, ugye? | Híradó. március 24-én lesz a Vígszínházban.
Rendező: Eszenyi Enikő Horace McCoy A lovakat lelövik, ugye? táncmaraton két részen A színpadi változatot készítette a Vígszínház Bemutató: 2012. március 24-én a Vígszínházban (19. 00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 22. A lovakat lelövik ugye? - Index Fórum. 00) Rendező: ESZENYI ENIKŐ A legendás regény és film új színpadi változata különleges, műfajteremtő előadás, ahol a zene, a tánc és a szöveg egyformán fontos eleme a produkciónak. A történet szerint egy fürdőhelyen maratoni táncversenyt rendeznek, ahol a nyeremény reményében éjjel-nappal, kifulladásig táncolnak a párok. A szörnyű fizikai fáradtság, a gyilkos testi-lelki hajsza közben emberi sorsok villanak föl, barátságok és szerelmek története bontakozik ki. Horace McCoy regénye és az abból készült film is az első nagy gazdasági válság idején játszódik. A Vígszínház új átirata azonban a mába helyezi a történetet, Magyarországra, hiszen az aktuális helyzet összecseng az eredeti mű alaphelyzetével. Az előadás, melyben szinte a teljes társulat szerepel, igazi embert próbáló kihívás, hihetlen koncentrációt és állóképességet igénylő feladat.
Kézbesítése ellehetetlenítené a magyar öttusasportot, huszonnyolc ló kerülne az utcára, s jó esetben ha valamelyik vidéki bázison be is fogadnák őket, a versenyzőknek a gyakori utazgatással, fél napot is veszítenének az értékes edzésidőből. A lovarda megszűnésével a magyar sportdiplomácia is súlyosan sérülne, mert fennáll annak veszélye, hogy a 2008-as olimpiai kvalifikációs öttusa világbajnokságot nem tudná a szövetség a Magyarországtól megszokott színvonalon megrendezni. A létesítmény megmentésére társadalmi összefogás alakult ki. Az érdekeltek megértik a nehézségeket, a szükséges takarékoskodást, hogy az állam számára túl költséges a lovarda fenntartása. Így alternatív javaslattal éltek. Kérik, hogy ne adják el a területet. A lovakat lelövik ugye teljes film. A lovarda kezelési jogát bízzák az intézményre, s a lovasklub, a társadalmi összefogás résztvevőivel vállalná az üzemeltetés költségeit, azaz az államot nem terhelnék költségek. A magyar öttusa család bízik a kedvező válaszban, a helyzet rendeződésében. Forrás: MOB Sportfórum 2007-01-26
Mivel a kezdésnél jóval hamarabb megérkeztem a helyre, így érdekes élményt jelentett a már szintén ott tartózkodó Deadhorse legénységét szemügyre venni. Az igen fiatal tagok csendben és visszafogottan ücsörögtek a klubban, alig beszéltek, inkább belemerültek laptopjaikba vagy okostelefonjaikba (a gitáros, Travis pedig akusztikusan pengetgetett). Mindez bizonyára a fáradtságból fakadt, hiszen Európa-turnéjuk utolsó szakaszában érkeztek Budapestre, így nem csoda, hogy kicsit enerváltan lézengtek. Viszont ahogy hangszer került a kezükbe, és a színpad elé tolultak a jelenlévők, rögtön beindult a gépezet. Ahogy már említettem, lemezen a "nem rossz"-kategóriába soroltam ezt a gárdát – ami főleg a szintetizátor használata miatt frissebb a megszokott post-rock csapatoknál –, ám élőben hatalmas energiák szabadultak fel (emiatt néha a szinti hangja el is veszett). Mindez leginkább a dobosnak volt köszönhető: bár a srác csak kisegíti a többieket (dőre módon nem kérdeztem meg, hogy hívják), de ezzel mi roppant jól jártunk.
A történet 1932-ben játszódik, és a gazdasági válság keserves hangulatát idézi meg. Gloria keménysége és cinikus viselkedése mögött felsejlik az élet torzító kegyetlensége és a kétségbeesett reményvesztettség: egy hatnapos maratoni táncverseny részvevőjeként az utolsó leheletéig küzd a kitűzött díjért. Sydney Pollack (... ) összehozott egy visszataszító s ugyanakkor szánalomra méltó emberi állatkertet: csavargót és állás nélküli statisztát, lecsúszott filmszínészt és öreg tengerészt, fiatal párt, amely a megszületendő gyermekük érdekében táncol. Elveszett embereket, akik szeretnék, ha rájuk találnának. (... ) Tánc közben és a tánc rövid szüneteiben alakulnak emberi kapcsolataik: szerelmük, gyűlöletük, irigységük és önfeláldozásuk. Egy ponton túl mi, nézők is megérezzük, hogy gyötrelmes haláltáncuk -élettánc- is, hogy a véget nem érő tánc ki tudja hány napjába sűrűsödik az életük, hogy ezt a táncot már nem képesek abbahagyni, mert az egyet jelentene az élet feladásával. Eredeti cím: They Shoot Horses, Don't They?
Lente Gábor (a Debreceni Egyetem tanára, Fulbright- és Bolyai-díjas) összeállítása nem szorítkozik a vegytan világára, tudományos szintézist tartalmaz, ember és tudomány, irodalom, társadalom és természet összefüggéseit érzékletes dokumentumanyagok segítségével ábrázolva (Typotex, 2017). A természettudomány és a szépirodalom című rész hihetetlen anakronizmusoknak tűnő tényeket tartalmaz. "Egészségügyi, életmódbeli és intézményi ellátási krízis van. A krízisből való kilábalás szükségszerűen változtatással lehetséges csak, hiszen a krízisnek a jellemzője, hogy a régi módon nem lehet tovább haladni, tehát a krízis egyszerre foglalja magában a változtatás szükségességét, de egyúttal növeli annak lehetőségeit is. Ezt a helyzetet kellene kihasználni egyéni és intézményi szinten bizonyos dolgok átgondolására és átalakítására" – mondja Lehoczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátria Társaság korábbi elnöke. Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak.
Hiszen végül is egész klassz csávó volt, nem igaz? Fiala Borcsa Felhasznált cikkek: ITT, ITT, ITT Képek: ITT, ITT, ITT
Már a középiskolából is egy merész húzása miatt volt kénytelen távozni. Egyszer ugyanis annyira igyekezett, nehogy elkéssen, hogy a biciklijével elütötte az igazgatót. Upsz... 14 éves volt, amikor egy újságcikk alapján épített magának egy saját vitorlázógépet, amivel aztán sikeresen bezuhant egy kőbányába. Szerencsére megúszta pár bordatöréssel és zúzódással. Felnőtt korában is megmaradt a repülés iránti szenvedélye, világrekordot állított fel távolsági vitorlázórepülésben. Almásy család – Wikipédia. Egyébként meg marha laza kiskölyök lehetett, tízéves kora óta dohányzott, emiatt persze gyakran betegeskedett a tüdejével. És jószívű... meg bátor is A második világháború utolsó éveiben budapesti lakásában több zsidót is bújtatott, többek között Fux Jenő olimpiai bajnok fiát, Fux Györgyöt. Ráadásul német katonai egyenruháját viselve gyakran elkergette a házban razziázó nyilasokat, akik – mivel német tisztnek hitték – nem mertek ágálni ellene. Tényleg nagyon jól beszélt angolul Egy ideig ugyanis Angliában diákoskodott, ahol szinte tökéletesen elsajátította a nyelvet, és megszerette a brit kultúrát.