Összesen 3 termék RetroJeans RetroJeans (Fox) táska 11091 6 990 Ft RetroJeans RetroJeans férfi neszeszer (Preston) 20093 4 990 Ft -50% RetroJeans Retro Jeans férfi hátitáska (Dwight) 20318 6 495 Ft 12 990 Ft 1
Ars poeticájuk a logójukról is visszaköszön, hiszen a dupla "R" betű egyik fele a múltba néz, a másik pedig a jövőre reflektál. A táskák mellett más is készül A fő profiljuk ugyan a farmer, de más ruhaneműket, pólókat, pulcsikat is készítenek. A Retro Jeans a kiegészítők terén sem vall szégyent, hiszen az alsóneműk, az övek, a napszemüvegek és Retro táskák is igen népszerűek a fiatalok körében. Retro jeans táska v. A férfiak rendkívül masszív hátizsákokat találhatnak a kollekcióban, de a praktikus oldaltáska is nagyon jól néz ki. A lezseren trendi dizájn, nagyon komoly anyagminőséget takar viselője teljes megelégedésére. Retro táskák nélkül természetesen a hölgyek sem maradhatnak A gyengébbik nem képviselőire a magyar-olasz cég leginkább a pénztárcákkal és a válltáskákkal fókuszál. A felettébb széles és szó szerint színes palettának hála, szinte egész biztos, hogy mindenki megtalálhatja a saját stílusához legközelebb álló darabot. A Retro táskák tehát egyáltalán nem mentek ki a divatból, hiszen szembetűnő, már-már lázadó jellegű megjelenésükkel garantáltan gazdára lelnek.
Retro női HANNES táska Anyaga: szintetikus külső rész, textil bélésszíne: feketeegy nagy cipzáros tárolórekesszel, belül 2db cipzáros és 2db kis zseb. Arany láncos díszítésselelöl arany márkajelzéssel. Így is ismerheti: RetronőiHANNEStáska Galéria
FIGYELEM! A kiskereskedeli értékesítés miatt, a napközben üzleteinkben eladott termékeket, csak a nap végén egyeztetjük webáruházunkban, így az ebből adódó esetleges készlethiányért felelősséget nem vállalunk, termékeink a készlet erejéig állnak rendelkezésre. Esetleges készlethiányról 1 munkanapon belül e-mailben értesítjük! 8. 900 Ft 15. 990 Ft (44% Kedvezmény) Alapár adóval együtt: Ár: 8. 900 Ft Kedvezmény Ár / kg Vélemények Még senki sem nyilvánított véleményt erről a termékről. RETRO JEANS KEIRA TÁSKA,BLACK. Bankkártyás fizetés Fizetési szolgáltatónk: Kapcsolat 8800 Nagykanizsa, Kiály u. 36. | Tel: 06-70/3197-164 | Email: | Adószám: 26235312-2-20 | Cégjegyzékszám: 20-09-075874
Meska Táska & Tok Pénztárca & Más tok Pénztárca Férfi pénztárca {"id":"3357601", "price":"8 500 Ft", "original_price":"0 Ft"} Barna színű, pull-up marhabőrből készült pénztárca. Varrása, kézi, kéttűs díszvarrás. A belső részen apró és papírpénztartó, ill. bankkártyatartók találhatók. Retro jeans táska black. Rendelhető, mindkét oldalon kártyatartóval is! Az aprópénztartó, és maga a pénztárca is, fém patenttal záródik. Külső mérete: 11×9×2, 5 cm. (bezárva). Rendelhető hozzá, azonos stílusú és színű mobiltok, bankkártyatartó, ill. oldal vagy kézitáska is! A személyes átvétel Budapesten, a a történik!
834 Vásárlóink válasza arra a kérdésre, hogy ajánlanák-e barátaiknak a Ajánlanám. Megbízható oldal, gyorsan szállítanak és már rendeltem többször. Ferencné, Hajdúhadház Igen, ajánlaná sok szép termékek vannak. Ildikó, Alsónémedi Igen, mint magánszemély vásároltam ezért ajánlottam az Önkormányzatnak, megbízható, nagyon jó minőségű áru, gyors kiszállítás. Önkormányzata, Szegilong Ajánlanám:-D Adrienn, Atkár Igen. Mert, mindig találok valamit ami kell! Anita, Budapest Igen ajánlanám és már ajánlottam is nagyszerü termékek kedvező árak folyamatos akciók gyors szállítás és szuper az oldal! 😊👏😉 Tünde Nikoletta, Kishartyán Most vásárolok először, remélem, nem utoljára. Még ismerkedem a kínálattal és szükség szerint majd rendelek. Szeretem az akciós árakat. Erika Gyöngyi, Szombathely Nagyon megvagyok elégedve a termékekkel. Pénztárca"Retro Jeans" - Meska.hu. Tökéletes minden. Margit, Pécs Mindig ajánlom mindenkinek. Szeretem a Pepita termékeket! Lívia, Pécs Previous Next
Ha nem teszi, váltsa meg az asszonyt öt schillinggel és négy pfenniggel. " Ezek játékos utalások lehettek egy korábbi hagyományra, voltaképp házasodási adók. Nyilván minden újdonsült férj kinyitotta inkább a bukszát. Azóta eltelt két évszázad, nincsenek már földesurak és szolgák, az első éjszaka joga is a múlté. Van azonban főnök és beosztott, igazgató és titkárnő, alá- és fölérendeltségi viszonyok. A Figaro egyik "titka" "A francia szerző a maga komplexitásában mutatja be a szerelmi viszonyokat. Látunk egy párt, akiknek már van egy felnőtt gyerekük, ez a kapcsolat már teljesen tönkrement. Van egy pár, akik három éve együtt vannak, és a szerelmük kezd nagyon kihűlni. Egy másik pár éppen az esküvőjére készül, és mindent megtennének egymásért. És végül ott egy pár, két tinédzser, akik még csak ismerkednek a szerelemmel. Noha a darab egy nap alatt játszódik, egy kapcsolat minden stációját láthatjuk a színpadon" – mondta a Vígszínházbeli bemutatókor Eszenyi Enikő. Beaumarchais jól érezte, sokszor a nők hibája, hogy elhagyják őket.
Nehéz vérlázítóbbat elképzelni annál, hogy az ifjú feleségnek nem férjével, hanem a földesúrral kell elhálnia a nászéjszakát. Bár sokan ismerni vélik "az első éjszaka jogát", a valóságban írott törvény ilyet soha nem tett lehetővé. A Rettenthetetlen című filmben Mel Gibson, azaz William Wallace akkor kezd véres bosszúhadjáratot az angolok ellen, amikor kivégzik gyerekkori szerelmét. A nő ugyanis foggal-körömmel ellenáll, amikor a földesúr érvényesíteni akarja jogát, és gyakorlatilag meg akarja erőszakolni. Ez volt az első éjszaka joga, azaz a ius primae noctis. Egész pontosan arról van szó, hogy a földesúrnak joga volt a jobbágyasszonyokkal elhálni a nászéjszakát, még a férj előtt. Legalábbis a filmben. A valóságban a XIX. században lángolt fel a vita erről a valóban gyomorforgató szokásról. Forrásként a XVI. századi skót történetírót, Hectos Boece-t szokás idézni ki III. Evenus törvényeként említi: "A birtok uráé minden szűzlány szüzessége, aki a birtokán lakik. " Joga senkinek nem volt rá A probléma az, hogy Evenus király soha nem létezett, és az első éjszaka jogát sehol nem foglalták törvénybe.
Drösser cikke végén idézi a Német jogtörténet kézikönyvét is, mely szerint a földesuraknak soha nem volt kiváltságuk alattvalóik nászéjszakájára. Az Urbanlegends megkérdezte a ius primae noctisról Klaniczay Gábor történészt is, azt tudakolva: hogyan kezeli a történelemtudomány ma ezt: földesúri jogként, netán általános, de íratlan szokásként, vagy egyszerű rémmeseként, mely jellemzi ugyan a kor alattvalóinak kiszolgáltatottságát, de nem sok valóságalapja van? Klaniczay válaszában megjegyezte: az utolsó a legvalószínűbb, és felhívta figyelmünket egy néhány évvel ezelőtt megjelent könyvre, a francia Alain Boureau művére ("Le droit de cuissage: la fabrication d'un mythe, XIIIe-Xxe siecle), amely ezt minden alap nélküli legendaként kezeli. E nyomon elindulva - a fent idézett művön kívül - a szerkesztők három további, az első éjszaka jogával foglalkozó művet találtak: Wilhelm Schmidt-Bleibtreu 1988-as, a ius primae noctist jogtörténeti szempontból vizsgáló könyvét, Marie-Victoire Louis 1994-es művét és Jörg Wettlaufer időben legfrissebb munkáját.
Ráadásul a történészek mindössze egy kis svájci községben találták meg e "jogot" írásba foglalva, de a források szerint ott sem valószínű, hogy éltek volna ezzel. Drösser cikke végén idézi a Német jogtörténet kézikönyvét is, mely szerint a földesuraknak soha nem volt kiváltságuk alattvalóik nászéjszakájára. Az Urbanlegends megkérdezte a ius primae noctisról Klaniczay Gábor történészt is, azt tudakolva: hogyan kezeli a történelemtudomány ma ezt: földesúri jogként, netán általános, de íratlan szokásként, vagy egyszerű rémmeseként, mely jellemzi ugyan a kor alattvalóinak kiszolgáltatottságát, de nem sok valóságalapja van? Klaniczay válaszában megjegyezte: az utolsó a legvalószínűbb, és felhívta figyelmünket egy néhány évvel ezelőtt megjelent könyvre, a francia Alain Boureau művére ("Le droit de cuissage: la fabrication d'un mythe, XIIIe-Xxe siecle), amely ezt minden alap nélküli legendaként kezeli. E nyomon elindulva - a fent idézett művön kívül - a szerkesztők három további, az első éjszaka jogával foglalkozó művet találtak: Wilhelm Schmidt-Bleibtreu 1988-as, a ius primae noctist jogtörténeti szempontból vizsgáló könyvét, Marie-Victoire Louis 1994-es művét és Jörg Wettlaufer időben legfrissebb munkáját.
Ez a jog nyilvánvalóan nem hozott számára túl nagy népszerűséget, ezért az alattvaló fellázadtak. Hérakleidész szerint a nép egyik fondorlatos férfi tagja menyasszonynak öltözött, majd gátlástalanul meggyilkolta a királyt, amikor az éppen megpróbálta gyakorolni a jogait. Bátorságáért és tettéért az ujjongó tömeg a "felszabadítót" tette meg az új uralkodóvá. Hérodotosz görög történetíró szintén beszámolt róla, hogy egy líbiai törzsnél a király tárgyként rendelkezhetett a házasságuk éjszakáján elé vitt lányok felett. Jogot formált minden szűz lány szüzességére A kora középkorban Itália, Franciaország és Anglia egyes részein is továbbélt a hagyomány. A földesurak körében általánosan elterjedt az a nézet, hogy az ius primae noctis egy igen ősi privilégium, aminek ráadásul szimbolikus jelentősége is van. Egy 16. századi forrás, Hector Boece skót történész említést tesz többek között III. Evenus skót királyról, aki jogot formált minden, a birtokán élő szűz lány szüzességére. Talán a jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr története egyszerű rémmese Forrás: IMBD A legenda szerint ezt a rendelkezést később Skóciai Szent Margit közbenjárásával sikerült kiváltani a menyasszonyadóra (merchet).
Christoph Drösser újságíró szerint ugyan biztosan voltak alattvalókat sújtó úri túlkapások a középkorban, és a házasodást is gyakran kötötték egy meghatározott összeg megfizetéséhez, ennek ellenére a történelemkönyvekben a nemesi jogok között szerepeltetett ius primae noctis nem volt Európa-szerte írásba foglalt jog. Drösser szerint ezt az is alátámasztja, hogy a szűziesség a keresztény, azon belül is a katolikus értékrendben kiemelt fontosságú volt. Az, hogy egy házasulandó szűznek ne leendő férje vegye el ártatlanságát, ellenkezett az egyházi tanokkal. Hahner Péter történész 100 történelmi tévhit című munkájában emellett arra is rámutat: a nemesek és a közrendűek közötti óriási társadalmi különbség sem engedte volna, hogy egy ilyen rituális szexuális kapcsolat lehetőségét törvénybe foglalják. A történészek mindössze egy kis svájci községben találták meg e "jogot" írásba foglalva, de a források szerint ott sem valószínű, hogy éltek volna ezzel. Drösser cikke végén idézi a Német jogtörténet kézikönyvét is, amely szerint a földesuraknak soha nem volt kiváltságuk alattvalóik nászéjszakájára.