Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) szakértői évek óta több fronton küzdenek a problémával: innovatív módszerekkel végzik az állomány pontos felmérését, folyamatosan aktualizálják Magyarország busatérképét, valamint a busa gyérítésére alkalmas fogóeszközöket fejlesztenek. Busásan megfizetünk, ha nem születik megoldás, az USA-ban ugyanis már dollármilliárdokat emészt fel a védekezés. Nagy természetvédelmi jelentőségű védett halállományt fedeztek fel. A fehér és pettyes busa két Kelet-Ázsia folyóiban őshonos, nagy testméretet elérő, nyíltvízi életmódú pontyféle, melyeket az 1950-es évektől kezdve vontak be a termelésbe. Ennek köszönhetően az 1980-as évekre az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt, mára pedig több mint húsz ország, köztük hazánk természetes vizeiben is meghonosodott. " Jelenleg ezt a két fajt és ezek hibridjét az egyik legnagyobb ökológiai kockázatot jelentő inváziós halfajként tartják számon természetes elterjedési területükön kívül.
Ezüstös áramláskedvelő. Lezárult a szavazás, az Év hala 2021-ben a voksok 49%-át megszerző jászkeszeg lett. A 2. helyre szorult fürge cselle és a bronzérmes angolna előtt végző ezüstös pontyféle a közepes és nagyobb folyóink alföldi szakaszait kedveli. A jászkeszeget világos pikkelyei miatt Herman Ottó által még ónos jásznak nevezte. A halat gyakran összetévesztik a bodorkával vagy a vörösszárnyú keszeggel, mivel az alsó úszói többnyire rőtes-pirosas színűek. A jászkeszeg pikkelyei azonban apróbbak, ezért az oldalvonalán mindig 55-nél több számolható, míg a másik két fajnál 50-nél kevesebb. Ponty féle hal hal. Fotó: Wikimedia Commons/Kristian Kostov (kriki) Táplálékát zömmel az üledékben rejtőző gerinctelen állatok, férgek puhatestűek alkotják. Áramláskedvelő faj, de a gyakran felfrissülő tavakban is megtalálható, amilyen például a Tisza-tó, a Balatonban azonban ritkaság. Ívásuk késő tavasszal történik, ezért április 15-től május 31-ig a fogásuk tilos. Ikrájukat a sóderes mederfenékre vagy a vízi növényzetre rakják.
A nyugodt, vízinövényes élőhelyeket kedveli, így a kisebb-nagyobb csatornákban is gyakori. Ponty féle hal 4. Ritkábban a folyók dévérzónájában is előfordul, itt azonban általában kevésbé színes, ezért például a tiszai példányokat a halászok fakó keszeg névvel emlegették. Harka Ákos jelezte: az idei év hala gasztronómiai értéke sem elhanyagolandó, hiszen beirdalva, paprikás lisztben megforgatva és jól átsütve az íze kitűnő. Nyitókép: MTI/Komka Péter
A legtöbb csapadék május és július között hull. A Dunántúli-dombvidéken és a Bakonyban májusban, az Alföldön júniusban van a legtöbb eső. Az őszi másodlagos csapadékmaximum a térségünk fölé érkező mediterrán ciklonok nagy gyakoriságának következménye. A hosszú csapadéksorokat elemezve megállapítható, hogy az egyes állomásokon csaknem minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. A leghosszabb csapadékmentes időszak ot, 52 napot Gyulán jegyezték fel a múlt század végén. A világ legcsapadékosabb városok: Mit kell tudni, mielőtt elmész. 1921. április 14-én délután kezdődött a havazás, amely április 15-én a délelőtti órákig el sem állt. Nálunk az eddig mért legnagyobb meleg 1950. július 5-én volt, Pécsett, ahol árnyékban 41, 3 fokot mértek. A legnagyobb hideg 1940. február 16-án, Miskolc közelében volt: -35 °C. A Dunántúl délnyugati részén és középhegységeinkben előfordulhat évi 1100–1400 mm-es csapadékmennyiség, de az Alföldön is mértek már 800–900 mm-t. Ezzel szemben a legszárazabb esztendőkben Alföldünk nem egy helyén csupán 290–320 mm volt a csapadék.
Ahol szinte mindennap esik Kuai szigetén, a Poipu-öbölben (Hawaii) remekül lehet golfozni - ha épp nem esik A világ legcsapadékosabb területe címért több országból is vannak indulók. A Hawaii-szigetek nyolc szigetének egyike Kauai - a sziget második legmagasabb pontja az 1569 méter magas Mount Waialeale. A hegycsúcsra telepített mérőállomáson az év 365 napjából 360 napon regisztráltak csapadékot. Az éves átlagos csapadékmennyiség 11 684 és 13 000 milliméter között változik. A rekordot az 1982-es év tartja, amikor 17 300 mm csapadékot mértek a térségben. Legkevesebb Csapadék A Világon — Ember A TerméSzetben - 6. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis. Ugyancsak említésre méltó a kolumbiai Mount Tutenendo, ahol 12 000 millimétert megközelítő csapadék hullik egy évben. Albérlet békéscsaba belváros
A Földön eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet Az eddig mért legalacsonyabb hőmérsékletet az Antarktiszon fekvő Vosztok állomáson mérték 1983. júliusában, (Vigyázz, ott akkor tél van! ) –89, 2 °C-ot mértek! Gondolj bele, ha nálunk már mínusz tíz foknál azt mondjuk, hogy nagyon hideg van, milyen lehetett ez?! A Földön eddig mért legtöbb csapadék Az időjárást és az éghajlatot jól jellemzi a csapadék mennyisége is. Ebben is nagy eltérések figyelhetők meg a Föld különböző pontjain. Ide menekülhetnek a járványban a tél elől a magyarok - Haszon. Napernyők egy budapesti társasház erkélyein az augusztusi kánikulában Fotó: MTI/Bruzák Noémi Hőségnap alatt azokat a napokat érti a KSH, amikor a napi maximum-hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot. A fagyos napként való megjelölés feltétele, hogy a napi minimum-hőmérséklet 0 °C alatt legyen. Hőhullámmal érintett napokról akkor beszélünk, ha a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot. 1901 és 2018 között a fagyos napok száma csökkent, a hőségnapok száma emelkedett: a hőhullámmal érintett napok száma 2015-ben 42 volt, ami az 1901 óta mért adatok alapján rekordnak tekinthető.
1934. április 12-én a hegyen mért széllökés erőssége elérte a 372 kilométer/órát. Nálunk az eddig mért legnagyobb meleg 1950. július 5-én volt, Pécsett, ahol árnyékban 41, 3 fokot mértek. A legnagyobb hideg 1940. február 16-án, Miskolc közelében volt: -35 °C. A Dunántúl délnyugati részén és középhegységeinkben előfordulhat évi 1100–1400 mm-es csapadékmennyiség, de az Alföldön is mértek már 800–900 mm-t. Ezzel szemben a legszárazabb esztendőkben Alföldünk nem egy helyén csupán 290–320 mm volt a csapadék. Ez az adat akkor igazán tanulságos, ha összevetjük az 1 nap alatt lehullott eddigi legnagyobb csapadékmennyiséggel (260 mm, 1953. június 9, Vértes, Dad község). Havi és évi átlagos csapadékmennyiségek alakulása a Kárpát-medence néhány jellegzetes pontján A csapadékos napok évi összege 120–160; közelítőleg tehát az év minden harmadik napján esik. Átlagosan 75–100 napon fordul elő 1 mm feletti napi csapadék. 10 mm feletti nagy csapadék évente 15–35 ízben hull; legkevesebbszer az Alföld középső részén.
Összesen 2700 embert kellett evakuálni, egy 44 éves tűzoltó meghalt a lángokban. Sikerült megfékezni a Spanyolország délkeleti, turisták körében kedvelt Costa del Sol nevű régiójában tomboló erdőtüzeket - közölte kedden Elías Bendodo, Andalúzia tartomány belügyminisztere újságíróknak nyilatkozva. Múlt szerda óta a lángok mintegy 9700 hektárt perzseltek fel Estepona üdülővárosának térségében. Bendodo hangsúlyozta, hogy ez 13 ezer focipálya méretének felel meg. Beszámolt arról is, hogy nyolc településről összesen 2700 embert kellett evakuálni, de mostanra már visszatérhetnek otthonukba. A hatóságok szinte biztosak abban, hogy gyújtogatások okozták a tűzvészt. A tartományi miniszter szerint kétség sem fér ahhoz, hogy kézre fogják keríteni az elkövetőket, akiket "hosszú időre rácsok mögé kell zárni". Juanma Moreno, az autonóm andalúz kormány elnöke szigorúbb törvényeket követelt a gyújtogatókkal szemben, mondván, hogy egyre több erdőtüzet okoznak szándékosan. A mentőszolgálatok mintegy ezer tagja vett részt az oltási munkálatokban, amelyekbe a hadsereg alakulatait is bevonták.
A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és mindennap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket. Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, támogassatok bennünket! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra!