Kedden letették a nagykátai szakorvosi rendelőintézet januárban bejelentett bővítésének és korszerűsítésének alapkövét. A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház fenntartásában működő intézmény fejlesztéséről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: a tervek szerint 2019 végére befejeződő beruházásra az Egészséges Budapest Programból 400 millió forintot, a Pest Megyei Területfejlesztési Programból 973 millió forintot szánnak. A nagykátai fejlesztés során új rendelőépületi szárny épül, a meglévő épület gépészetét korszerűsítik és akadálymentesítik, lecserélik az elavult orvostechnológiai és informatikai eszközparkot és modernizálják a képalkotó diagnosztikát. Csetneki Kft. Czerván György, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a beruházás a nagykátai kistérségben élő több mint 70 ezer embert érinti. Az eddig három telephelyen működő szakorvosi rendelőintézet a beruházás után egy telephelyen fog működni. A képviselő azt is bejelentette, hogy Nagykáta 128, 5 millió forintot nyert külterületi utak építésére, valamint 70 millió forintot a mentőállomás felújítására.
A miniszter megjegyezte: Budapest és környéke az ország 40 százalékának egészségügyi ellátásáért felel. A nagykátai fejlesztés során új rendelőépületi szárny épül, a meglévő épület gépészetét korszerűsítik és akadálymentesítik, lecserélik az elavult orvostechnológiai és informatikai eszközparkot és modernizálják a képalkotó diagnosztikát – közölte Balog Zoltán. Kitért arra is: "ha azt akarjuk, hogy a vidék éljen, meg kell fogni a fiatalokat" olyan programokkal, mint a családi otthonteremtési kedvezmény, és azzal az infrastruktúrával, amelybe tartozik az egészségügy is. Példaként említette, hogy a Magyarországon levő 78 szülészet mindegyikének családbaráttá tételére 10 milliárd forint áll rendelkezésre két év alatt. Emlékeztetett arra is, hogy több mint 100 milliárd forint jut bölcsőde- és óvodafejlesztésekre. Balog Zoltán szólt arról is, hogy azért nem látni migránsokat az utcán Magyarországon, mert Orbán Viktor 2015-ben megépítette a kerítést, "de ez a kérdés ettől még nem került le a napirendről".
Hozzátette: 2017 és 2026 között várhatóan 700 milliárdos fejlesztés történik majd a fővárost és az agglomerációt is kiszolgáló kórházakban és szakrendelőkben. A miniszter megjegyezte: Budapest és környéke az ország 40 százalékának egészségügyi ellátásáért felel. A nagykátai fejlesztés során új rendelőépületi szárny épül, a meglévő épület gépészetét korszerűsítik és akadálymentesítik, lecserélik az elavult orvostechnológiai és informatikai eszközparkot és modernizálják a képalkotó diagnosztikát – közölte Balog Zoltán. Kitért arra is: "ha azt akarjuk, hogy a vidék éljen, meg kell fogni a fiatalokat" olyan programokkal, mint a családi otthonteremtési kedvezmény, és azzal az infrastruktúrával, amelybe tartozik az egészségügy is. Példaként említette, hogy a Magyarországon levő 78 szülészet mindegyikének családbaráttá tételére 10 milliárd forint áll rendelkezésre két év alatt. Emlékeztetett arra is, hogy több mint 100 milliárd forint jut bölcsőde- és óvodafejlesztésekre. Balog Zoltán szólt arról is, hogy azért nem látni migránsokat az utcán Magyarországon, mert Orbán Viktor 2015-ben megépítette a kerítést, "de ez a kérdés ettől még nem került le a napirendről".
Plébánia Cím: 1141 Budapest, Zoborhegy tér 18. Telefon: 1/252-4271 E-mail: Weboldal: Anyakönyvek: 1919-től 1951-ig a Thököly úti plébánián, majd 1990-től A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Szuglói körvasút – Ilosvai Selymes u. – Rákospatak u. – Vezér u. – Bonyhádi út – Körvasút sor (mindkét oldala) – Vezseny u. (mindkét oldala) – Körvasút sor (mindkét oldala). Területi beosztás: Pesti-Középső Espereskerület Plébániatemplom Címe: 1141 BUdapest, Zoborhegy tér 18. A Regnum Marianum-templom búcsúja és felújítási munkálatainak megáldása | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A templomhoz urnatemető tartozik Búcsú: október 8. Szentségimádás: április 3. és szeptember 15. Történet Az erzsébetvárosi plébániának a Városliget felé húzódó részén lakó híveknek csak kis része tud istentiszteleteken részt venni az 1903-ban Mailáth Gusztáv, Prohászka Ottokár és Kanter Károly által alapított Regnum Marianum, ifjúság nevelésével foglalkozó papi egyesületnek a Damjanich u. 50. szám alatt levô, szűkös kápolnájában. Lelkipásztori gondok indokolják új plébánia felállítását és új templom építését. Az esztergomi fôhatóság 1919-ben az erzsébetvárosi plébániából leválasztva megalapítja a Magyarok Nagyasszonya plébániát.
A Regnum Marianum-templomot éppen a szenvedéstörténete tette egyedüli történeti értékké, felkiáltójellé - hiba lenne tehát ezt eltüntetni. Többen is olyan megoldást javasoltak, amely egyszerre jelenti a szakrális funkciók megnyílását (altemplom feltárása), ugyanakkor az emlékezés biztosítását (emlékhely a felszínen). Csete György már a leendő szakrális emlékhelyet is megtervezte. A Váralja Szövetség honlapján Csete György tervei alapján készült vázlatokat mutatunk be vizuálisabb beállítottságú támogatóink kedvéért. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ezek a távlati képek nem látványtervek. ) Az altemplomban helyet kapna egy kápolna, amely a zarándokokat fogadná. Ez lenne a kegyhely elsődleges funkciója: zarándokhely, templom. Emellett létrejönne az altemplomban egy kiállítótér a szakrális képzőművészet, illetve egy az 56-osok számára. Az szabadságharc többször is megjelenik a tervekben, ugyanis a templom újjáépítése először 1956-ban merült fel. A nap, amikor a kommunisták felrobbantották a Regnum Marianum-templomot | Vadhajtások. felszínen az emlékhelyet gyep venné körül, amelyben egy kissé megemelt kőburkolat által kirajzolódna a templom kereszt formájú alaprajza.
A hittanári-papi közösség azonban templom és székház nélkül is tovább tevékenykedett, az összejövetelek résztvevőit többször perbe fogták és szabadságvesztésre ítélték. A Regnum Marianum-templom emlékhelye (Jászai Csaba felvétele) 1969-ben a templom helyén állították fel a Tanácsköztársasági emlékművet, amelyet az 1990-es évek elején a Szoborparkba szállítottak. A templom egykori helyét feszület és emléktábla jelzi. A Regnum Marianum-templom jogutódját 1996-ban a zuglói Zoborhegy téren szentelték fel, Damjanich utcai egykori székházát 2019-ben adták át. Borítókép: Budapest, 1948. március 26. A Regnum Marianum-templom. A Regnum Marianum-templom búcsúja és felújítási munkálatainak megáldása - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-760821. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Elveszett templomaink sorozatunkban most a városligeti Regnum Marianum történetét mutatjuk be. Budapest elveszett templomai között kivételes helyet foglal el a Regnum Marianum templom. A második világháború után több templomot is lebontottak a fővárosban, amelyek sérült állapota csak igen költséges helyreállítást tett volna lehetővé – ilyen a tabáni szerb templom vagy épp a budavári Mária Magdolna-templom, amelynek ma csak tornya áll. Olyan indokolatlan, ideológiai templomrombolásra azonban, amely a sztálini Szovjetunió legsötétebb korszakát idézi, nem volt példa… Egyetlen kivétellel: ez a városligeti Magyarok Nagyasszonya templom, amelyet az építtető szervezet után többnyire Regnum Marianumként emlegetnek. A Regnum Marianum templom a harmincas években A Regnum Marianum jelentése Mária Országa, amely a magyar katolikus hagyomány szerint hazánkat jelenti, az örökös nélkül maradt Szent István király halála előtt Szűz Máriának tett felajánlása nyomán. Regnum marianum templom zugló. Egy XIX. század végén kibontakozó, többnyire szegény sorsú gyerekekkel foglalkozó katolikus mozgalom vette fel a nevet.
Gyorsan terjedt az újabb barbárság híre. Rengeteg hívő eljött és élőlánccal körbefogták a templomot, hogy védjék. Egy idő után megjelentek az ávósok, de az emberek nem mozdultak. Az ávósok riasztólövéseket adtak le és a betonba lőttek. Ezzel elérték, hogy az emberek eltávozzanak. A templom papjait, akik a Regnum szellemiségének megfelelően hajléktalanná vált, csavargó gyermekekkel foglalkoztak, súlyos, nemegyszer húszesztendős börtönbüntetésekre ítélték. A templom bontását 1951 szeptemberében kezdték meg. A templom tornyát, egyedülálló módon, a Szent Korona másolata díszítette – nem a véletlen műve, hogy az épület brutális megsemmisítését a korona szétverésével kezdték meg. Állami terrorcselekményt idéző felrobbantása mintegy jelképes kezdetét jelentette az újabb, ezúttal 133 nap helyett még 38 éven át tartó kommunista rémuralomnak. 1969. március 21-én, Kun Béláék puccsszerű hatalomátvételének 50. évfordulóján a templom helyén a hírhedt kommunista plakát szoborváltozatát állították föl.
A papot pontosan kikérdeztem temploma lerombolása felől (6). Ő kifejezett említést tett Kossa szerepéről és arról az ígéretéről, hogy azonos méretű templomot épít a korábbi anyag felhasználásával – állami kötelezettségvállalással és költséggel. A plébániának csak egy kötelezettsége van: megmutatni az új, megfelelő telket. Ez a városházán történt. Kádár ilyen előzmények után 1956-ban "minisztert" csinált Kossából. Ha ő már nem is él, legalább az emlékére szüksége van annak a 15. 000 hívőnek, akik szívesen hallgatják a gyakorta beteg plébánost Kossa rendeletéről és ígéretéről. (A hívek nincsenek megelégedve a lerombolás idején tanúsított magatartásával. ) Merőben félénknek bizonyult: mint hallgatag békepap, kapott egy plébániát (amely a Regnum és a domonkos plébánia egyesítéséből jött létre), kb. 30. 000 hívővel (1947), akiknek létszáma – csak az anyakönyvezett katolikusokat számítva – a betelepülőkkel együtt legalább 45–50. 000-re nőtt a "felszabadulás" 20. esztendejére. A székesfehérvári püspök meghallgatása is fontos, aki már idős (80 fölött jár), aki 1927-ben a Regnum plébánosa és felépítője volt: a költségek legnagyobb részét ő gyűjtötte össze az Egyesült Államokban a magyaroktól, missziók keretében.