Részletes leírás Maia és öt nővére a nevelőapjuk halála után összegyűlik a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, és egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, egy omladozó brazil villában találja magát. Hét nővér könyv. Az épületben megsárgult levelekre bukkan, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki. 1927, Rio de Janeiro. Amikor a kávékereskedelemből meggazdagodott Antonio Bonifacio szeretné beházasítani az egyetlen gyermekét a riói arisztokráciába, a szenvedélyes Izabela kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt hadd utazzon el Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét.
Majd jött a háboru és én ismét Budapestre utaztam, hogy megnézzem, mit tesz a lakosság a fronton küzdők megsegitésére, és mi történik a Hinterlandhan. Sorozatcím: Olcsó akció Fordítók: Gerely Jolán Kiadó: Genius Kiadás helye: Budapest Nyomda: Jókai Nyomda Rt. Kötés típusa: fűzött egészvászon Terjedelem: 226 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. 00cm, Magasság: 17. 00cm Kategória:
Maia és húgai a nevelőapjuk halála után összegyűlnek a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, meg egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, Rio de Janeiróban, egy omladozó villában találja magát, ahol egy féltve őrzött titokra bukkan. Lucinda Riley új sorozatának első kötetében egy évtizedeken és földrészeken átívelő nyomozás történetét meséli el. A letehetetlen családregény főszereplője nemcsak a származásának kérdésére találja meg a választ, hanem szembesül életének meghatározó, elhibázott döntésével, és újra felfedezi az élet szépségeit. Hét nvr könyv . Amikor Lucinda Riley tavaly megjelent könyvét az Éjféli rózsát ( a bejegyzésért KATT IDE) elolvastam, már akkor megfogadtam, hogy mindenképpen el szeretném olvasni az írónő korábban megjelent könyveit is, ugyanis az előbb említett könyv fantasztikus volt, a romantikus-történelmi műfaj egy igazi gyöngyszeme.
Múltjának titkait felfedve a saját múltjának titkaitól is sikerült Maiának megszabadulnia, s az utazás közben még a szerelem és egy új kezdet reménye is rátalált. Kíváncsian várom, hogy Lucinda Riley mit tartogat még nekünk a sorozat többi részében, bár ebből a részből kiindulva sok fantasztikus élményben lesz még részünk. :) 9/10 Zsófi
Ajánlja ismerőseinek is! Homályosan emlékszem első utazásomra Magyarországon sok, sok évvel ezelőtt. A magaslatokra odafönt, a városra lent a folyó mentén. És esténkint, bármerre járt az ember, csalogató, zümmögő cigánymuzsika mindenütt. Emlékszem egy muzeumlátogatásra is, de homályosan, nagyon nagyon homályosan. Ellenben jól emlékszem nagy csodálkozásomra: a muzeum igazgatójának ajánlatán, hogy ha néhány napig ott maradunk, összegyüjti Budapest jónevü müvészeit egy számunkra, akkor még majdnem névtelen idegenek számára rendezendő lakomára! Xpress. Hét nővér. Nem várhattuk be a lakomát, tovább utaztunk délre. De még ma is gyakran bámulattal gondolok vissza a muzeum igazgatójának irántunk tanusitott vendégszeretetére. Már akkor sejtettem, hogy a vendégszeretet egyike a magyarok velükszületett nagy erényének. Nem olyasvalami, amit mesterkélten magukra vesznek, hogy ezáltal barátokat szerez zenek hazájuknak, hanem bent gyökeredzik a természetükben. Ezután is jártam még egyszer-másszor Magyarországon, de mindig csak mint átfutó turista, aki nem ismerhettem meg az embereket, az utcákat is alig.
Irodalmi és egyházi munkásságának összefonódásaként jelenik meg az Olajág című kötete. 1855-ben Arany egy hónapot töltött nála családostul, rosszabb időszakaiban az ő levelei tartották benne a lelket. 1858-ban az Akadémia tagja lett, de látása megromlott, sokat betegeskedett, s 1868. július 30-án halt meg Hanván (ma Chanava, Szlovákia). Élete végéig a nemzet függetlenségét hirdette, munkásságát halála előtt az Akadémia nagydíjjal jutalmazta. TOMPA MIHÁLY: A GÓLYÁHOZ (részlet) Megenyhült a lég, vídul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak Csalárd napsúgár és síró patak; Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, Az élet fagyva van, s megdermedett. Tompa Mihály - A Gólyához Előadó -Tímár Bence | Vers videók. Ne járj a mezőn, temető van ott; Ne menj a tóra, vértől áradott; Toronytetőkön nézvén nyughelyet, Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet. A forradalom előtt írott szatíráiban Petőfi hatására a gazdagokat ( A hangyákhoz), s a bécsi gazdaságpolitikát támadták ( Olcsóság).
Az olvasók körében kialakuló igazi hírnevét a népmesék feldolgozásain alapuló kötetének (Népregék, népmondák; 1846) köszönheti. A szakmai elismerést pedig a Kisfaludy Társaság különdíjának elnyerése biztosította (Szuhay Mátyás, 1847). A Petőfi fellépésével elburjánzó népiességhez, később pedig a szabadságharchoz és az azt követő időszakhoz köthető versei (A gólyához; A madár, fiaihoz; Levél egy kibujdosott barátom után) továbbra is biztosították előkelő helyét az elismert szerzők között. Tompa Mihály életútja - Cultura.hu. 1851-ben Gömör vármegye egyik legnagyobb és legtehetősebb gyülekezete, Hanva választotta lelkészének, ahonnan semmiféle jobb móddal és nagyobb tisztességgel kecsegtető állással sem tudták elcsábítani. A hagyomány szerint a "hanvai papnak hamvai Hanván fognak elhamvadni", vagy "Tompa Mihály azt akarja, hogy hamvát Hanva takarja" mondással utasította el az ajánlatokat. A papi hivatást választva az irodalom mellett a protestáns egyházi szónoklat terén is jelentősebb tevékenységet folytat. Kiadott gyászbeszédei érdekes, 19. századi történelmi korrajzot adnak.
Az utókor mégis úgy könyvelte el mint valamiféle gyengébb kiadását az őt hajdan dicsőítő lángszellemnek, aki ráadásul népiességben lemaradt, és kicsit vörösmartys, bajzás hangon írt. Tompa Mihály keserű kétségbeesését 1850-ben még nyíltan fejezte ki A gólyához című költeményében. Meg is hurcolták érte. – Olvassátok el és értelmezzétek ezt az önmarcangoló, zokogó elégiát. Tompa Mihály: A gólyához Megenyhült a lég, vídul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak Csalárd napsúgár és siró patak; Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, Az élet fagyva van s megdermedett. Tompa Mihály: A gólyához - A Turulmadár nyomán. Ne járj a mezőn, temető van ott; Ne menj a tóba, vértől áradott; Toronytetőkön nézvén nyughelyet: Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet. Házamról jobb ha elhurcolkodol. - De melyiken tudsz fészket rakni, hol Kétségb'esést ne hallanál alól S nem félhetnél az ég villámitól? Csak vissza, vissza! dél szigetje vár, Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Néhány allegóriája költészetünk remeke, egyes sorai ma is szólásként élnek: "Fiaim, csak énekeljetek", "Szívet cseréljen az, aki hazát cserél". 200 éve született Tompa Mihály költő, lelkipásztor, akit az utóbbi évtizedekben a feledés homálya vesz körül. A Petőfi – Arany – Tompa által fémjelzett költői triász elfeledett tagja, Tompa Mihály 200 éve, 1817. szeptember 28-án született Rimaszombaton (ma Rimavska Sobota, Szlovákia) Tompa Mihály költő. Az erdélyi Háromszékből eredő, elszegényedett nemesi családból származott, apja csizmadia volt. A borsodi Igriciben nőtt fel, 1832-től Sárospatakon tanult és Sárbogárdon volt segédtanító. 1845 végén Pestre költözött, ahol a Tízek Társaságába került és egy ideig együtt lakott Petőfi Sándorral, de hamarosan összevesztek. Már Bején volt református pap, amikor 1847-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett s kiadták verseit. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt tábori lelkészként részt vett a schwechati csatában, majd Arany János és Vas Gereben lapja, a Nép Barátja munkatársa volt.
Költészete az önkényuralom idején bontakozott ki, Arany mellett ő öntötte versbe a nemzet fájdalmát, ápolta a szabadságharc emlékét s hangot adott az elnyomás gyűlöletének. Moralizáló, burkolt érzelmeket kifejező stílusában született A gólyához; A madár, fiaihoz; a Levél egy kibujdosott barátom után. 1853-tól ismét a magánélet dominált lírájában, a családi örömökről dalolt. 1859 után írt versei ( Ikarus, Új Simeon, A sebzett szarvas) a nemzet reményeit, várakozását fejezte ki rejtett, allegorikus formában. Elbeszélő költeményei mára elavultak, hajdan népszerű Virágregéi didaktikusan moralizálóak és szentimentálisak, nem csoda, hogy fél évszázad alatt jóformán feledésbe merültek. Nagy kortársaihoz képest valóban másodrangú, bár néhány allegóriája költészetünk remeke, egyes sorai ma is szólásként élnek: "Fiaim, csak énekeljetek", "Szívet cseréljen az, aki hazát cserél", "Mint oldott kéve, széthull nemzetünk". A 19. század végéig a klasszikus szerzők között szerepelt, a huszadik század elején még helyet kapott az irodalomtörténet nagyobb összefoglaló műveiben, ám a továbbiakban egyre inkább kiszorult a kánonból.
Allegóriáiból, hazafias költeményeiből, természetszeretet ihlette verseiből sorait máig szállóigeként idézik, anélkül, hogy tudnák, kitől származik. Leginkább csak a szabadságharchoz köthető versei, illetve Arany Jánoshoz és Petőfi Sándorhoz fűződő barátsága, a kor jelentős képviselőivel (többek között: Bajza Józseffel, Jókai Mórral, Heckenast Gusztávval, Pákh Alberttel, Egressy Gáborral) folytatott levelezése tartotta fent a nevét. Hegedűs Géza így ír róla az Irodalmi arcképcsarnokban: "Próbáljuk meghatározni helyét irodalmunk történetében. Kétségtelen, hogy ugyanúgy a népi ihletettségű költők közé tartozik, mint Petőfi vagy Arany. Eredetiségben vagy költői erőben azonban elmarad a nagy barátok mögött. De az is kétségtelen, hogy mérhetetlenül egyénibb és jelentékenyebb költő, mint a Petőfi- és Arany-epigonok áradata. Van egy sajátosan egyéni hangja, amely onnét származik, hogy nem a romantikához fűzik a hagyományok, hanem a szentimentalizmushoz. Petőfinek és Aranynak az előzménye Berzsenyi és Vörösmarty, Tompáé Kazinczy és Bajza.
Beszéld el, ah...! hogy... gyalázat reánk! Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk: A kidült fában őrlő szú lakik... Honfira, honfi ki vádaskodik. A honfi honfira vádaskodik. Testvér testvér, apát fiu elad... Mégis, ne szóljon erről ajakad, Nehogy, ki távol sír e nemzeten, Megútálni is kénytelen legyen!