A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) az utolsó munkában töltött napon (vagy legfeljebb az ezt követő 3. munkanapon belül) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Az egyéb járandóságok között elsősorban a felmentési időre járó munkabér, illetve a végkielégítés jöhet szóba. A felmentési időre járó díjazás megállapításánál a felmondási időből kell kiindulni. Ez legalább harminc nap, az egy évet azonban semmiképpen nem …
Végkielégítés illeti meg a munkavállalót a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén, továbbá ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá. Ez a cikk 3402 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ki jogosult végkielégítésre? A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkáltatónál meghatározott ideig fennálljon (azaz, ellentétben a korábbi szabályozással, ha a felmondás közlésekor 3 év 11, 5 hónapos jogviszonnyal rendelkezik a munkavállaló, hiába lesz meg a 3 éves jogviszonya a felmondási idő tartamának hozzáadásával, nem lesz jogosult végkielégítésre). A végkielégítés mértéke A végkielégítés mértéke az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan növekszik, így - legalább három év esetén egyhavi, - legalább öt év esetén kéthavi, - legalább tíz év esetén háromhavi, - legalább tizenöt év esetén négyhavi, - legalább húsz év esetén öthavi, - legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. szeptember 1-jén (6. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 115 […] kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, többek között elveszti a végkielégítésre való jogosultságát. Ha figyelmesen olvassuk a törvényszöveget, megállapítható: a Kjt. csak akkor zárja ki a végkielégítésre való jogosultságot, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt létesít […]
2014. 11. 27,, Forrás: Verlag Dashöfer () A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennállt és munkaviszonya a munkáltató felmondása, illetőleg jogutód nélküli megszűnése következtében, illetőleg azért szűnik meg, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozik. Megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogszerűen azonnali hatállyal szünteti meg. A munkavállaló jogosult a végkielégítés összegére abban az esetben is ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének (vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének) időpontjában álljon fenn a meghatározott tartamban. A végkielégítésre való jogosultság esetén a felmondás időpontja a mérvadó. A végkielégítés mértéke függ, az adott munkáltatónál eltöltött folyamatos munkaviszony hosszától. A 30 napnál hosszabb folyamatos időtartam, amely alatt a munkavállaló nem kapott munkabért nem számít bele a munkaviszony hosszába, természetesen kivétel, ha a szülési szabadság, és a gyermek, vagy gyermekek gondozására, ápolására igénybevett fizetés nélküli szabadságot, illetve a tényleges önkéntes tartalékos katonai állományban eltöltött időszak 3 hónapot meg nem haladó részét.
Felmerül a kérdés, hogy mi várható azokban a perekben, melyek az új törvény hatálybalépése előtt indultak meg, és például annak a tárgya a végkielégítés követelésének jogalapja, például munkáltatói rendkívüli felmondás megtámadása. Dr. Burján Zsuzsanna szerint kérdés, hogy melyik törvény rendelkezései szerint kell majd például a bíróságoknak dönteni? Erre az átmeneti törvény fog választ adni, ám ennek rendelkezéseit pár hónappal az új Munka törvénykönyve hatályba lépése előtt sem lehet tudni. Összességében kijelenthető, a végkielégítés szabályai drasztikusan fognak változni az új törvénnyel, ám sajnos, a munkavállalók hátrányára. További új szabályok Az új rendelkezések szerint továbbá nem jár végkielégítés annak, akinek a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége miatt mondanak fel. Vagyis, ha valakit a nem megfelelő képességei miatt küld el a munkaadója, nem lesz jogosult végkielégítésre, ugyanakkor az indoklási kötelezettség megmaradt. A végkielégítés összege a "régi" törvény szerint, a munkavállaló átlagkeresete alapján került meghatározásra, melybe beletartozik a személyi alapbér, vagy béren kívüli juttatás is.
2013. 07. 04,, Forrás: Verlag Dashöfer () A végkielégítés szabályai szigorodtak az új Munka törvénykönyvben. A munkaviszony megszűnésekor nem minden esetben jár végkielégítés, hanem csak akkor, ha a jogviszony a törvényben felsorolt okokból ér véget. Végkielégítésre jogosult a munkavállaló, ha a munkaviszonya a munkáltatónál a törvényben meghatározott időtartamban fennállt és a munkaviszonya a következő okok miatt szűnt meg: a munkáltató felmondása, a munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, azért szűnik meg a munkaviszony, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik, vagy amikor a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni. Nem illeti meg végkielégítés a munkavállalót, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában - a rokkantsági nyugdíjast kivéve - nyugdíjasnak minősül. Ki kell viszont fizetni a végkielégítést, ha a munkavállaló csak egy későbbi időpontban (pl.
Az előzetes kalkulációk szerint a munkavállalók hátrányára változnak a végkielégítési szabályok, és a munkavállalót csak akkor illeti meg a végkielégítés, ha a munkáltató felmond számára, vagy jogutód nélkül megszűnik - tudta meg az [origo] a D. A. S. JogSzerviz szakértőjétől, aki szerint nagy kérdés, mi lesz az új törvény hatálybalépése előtt megindult perekkel, amelyről egy jelenleg még nem ismert, az úgynevezett átmeneti jogszabály rendelkezik májusban. A végkielégítés jogintézményét átalakító új szabályok legjelentősebb változása talán az, hogy a korábbi szabályokhoz képest a munkavállalót akkor illeti meg a végkielégítést, hogy a munkáltató felmond számára, vagy jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha például jogszabályi változás folytán a munkáltató kikerült a Munka törvénykönyve hatálya alól. A D. JogSzerviz szakértője ugyanakkor rámutatott, hogy a munkáltatói felmondás esetén az eddigiekhez képest, a munkavállalónak nem minden esetben jár majd végkielégítés, vagyis e pontban szűkül a jogosultság köre.
A Szegedi Ítélőtábla pénteki jogerős végzésével elutasította a jászberényi polgármester-választás eredményét megsemmisítő Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi választási bizottsági döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmeket. A jászberényi polgármester-választást így november 10-én meg kell ismételni. Itthon: Megismételhetik a polgármester-választást Jászberényben | hvg.hu. A táblabíróság a döntéséről az MTI-t tájékoztató közleményében emlékeztetett: a jászberényi helyi választási bizottság (hvb) megállapította, hogy a városban október 13-án tartott önkormányzati választás eredményes volt, a megválasztott polgármester Budai Lóránt (Közösen Jászberényért Egyesület) lett. Szabó Tamás (Fidesz-KDNP) polgármesterjelölt fellebbezést nyújtott be a hvb eredményt megállapító döntése ellen. A területi választási bizottság (tvb) az indítványnak helyt adva, a rendelkezésre álló nyilatkozatokat, bizonyítékokat mérlegelve megállapította, hogy olyan súlyos jogsértések történtek, melyek nemcsak a választópolgárok akaratát befolyásolhatták, hanem a választás eredményét is.
E döntés ellen mindkét jelölt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Szabó Tamás a tvb határozat indoklásának megváltoztatását és kiegészítését kérte azzal, hogy a rá leadott szavazatok számát a tvb korrigálja. Budai Lóránt a tvb határozatának megváltoztatását, és a hvb határozatának helybenhagyását kérte. A Szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmek alaptalanok. Itthon: Jászberényben meg kell ismételni a választást | hvg.hu. Szabó Tamás kérelmét azért minősítette alaptalannak, mert a szavazatok számának korrigálására nincs lehetőség, hiszen a tvb határozata sem tartalmaz tényszerű adatokat az egyes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok számáról. Budai Lóránt felülvizsgálati kérelmét pedig azért találta alaptalannak, mert a jelölt jogi képviselője az elektronikus dokumentumként benyújtott felülvizsgálati kérelmét nem látta el minősített elektronikus aláírással, ami a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése értelmében kizárta a kérelem érdemi elbírálását. Megismétlik a jászberényi polgármester-választást - 444 POLITIKA 2019. október 25., péntek 13:44 Pénteken hivatalossá vált, hogy november 10-én meg kell ismételni az önkormányzati választást Jászberényben, a Szegedi Ítélőtábla ugyanis jogerősen elutasította a polgármester-választás eredményének megsemmisítésével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet.
Első fokon megsemmisítették a vasárnapi voksolás eredményét. Jászeberényben szoros eredményben kapott ki a kormánypárti jelölt. A vasárnap megválasztott városvezető arról számolt be, hogy megsemmisített iratokkal teli zsákokat talált a polgármesteri hivatalban. Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban. Jászberényi önkormányzati választás 2019. Ledarált, zsákba pakolt iratokról posztolt képet a Facebookon Budai Lóránt, Jászberény vasárnap megválasztott új polgármestere. Az ellenzéki színekben győztes Budai arról számolt be, hogy a zsákokról a képeket a jászberényi Polgármesteri Hivatalban készítette pénteken. A jászsági városban rendkívül szoros eredmény született az önkormányzati választáson, Budai 14 szavazattal kapott többet, mint a várost 9 éve vezető fideszes Szabó Tamás. A kormánypárti politikus csütörtökön óvást nyújtott be az eredmény ellen, ez alapján megismételhetik a polgármesterválasztást Jászberényben november 10-én, ha jogerőre emelkedik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási bizottság határozata - írja az Index.
Budai a Facebookon azt írja, hogy amennyiben új választások lesznek, mindent megtesznek, hogy még nagyobb arányú győzelmet arassanak. Vasárnap egyébként az alábbi eredmény született: Budai Lóránt (ellenzék) 3909 Szabó Tamás (Fidesz-KDNP) 3895 Magyar Levente (Független) 931 Dobrosi Péter (Mi Hazánk) 434 szavazatot kapott.
A döntés ellen mindkét jelölt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Szabó Tamás a tvb határozat indoklásának megváltoztatását és kiegészítését kérte azzal, hogy a rá leadott szavazatok számát a tvb korrigálja. Budai Lóránt a tvb határozatának megváltoztatását, és a hvb határozatának helybenhagyását kérte. A Szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmek alaptalanok. Szabó Tamás kérelmét azért minősítette alaptalannak, mert a szavazatok számának korrigálására nincs lehetőség, hiszen a tvb határozata sem tartalmaz tényszerű adatokat az egyes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok számáról. Megismétlik a jászberényi polgármester-választást - PestiSrácok. Budai Lóránt felülvizsgálati kérelmét pedig azért találta alaptalannak, mert a jelölt jogi képviselője az elektronikus dokumentumként benyújtott felülvizsgálati kérelmét nem látta el minősített elektronikus aláírással, ami a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése értelmében kizárta a kérelem érdemi elbírálását.