Kisebb-nagyobb viszontagságok után szeptember 29-én, szombaton nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a felújított Zsolnay Múzeum Pécsett. Zsolnay Múzeum. A kétéves rekonstrukció izgalmai közé tartozott például a tavalyi incidens, mely során félreértésből lekaparták a rendkívül értékes reneszánsz falfestményt, oda se neki, a mesteremberek nem művészettörténészek, miért hagyták volna ott azt a kis maszatot. A múzeum közel 800 esztendős épülete viszont új fényben ragyog, most nyíló kiállítása a korábbinál bővebb anyaggal várja az érdeklődőket: a földszinten a különböző épületeket díszítő Zsolnay-kerámia fejlődéséről lá thatunk tárlatot, ez azért is érdekes, mert Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét is. Nyit a Zsolnay Múzeum Ismét látható lesz a népszerű Zsolnay-emlékszoba, újdonságként pedig megnyílik a látogatók előtt a múzeum Zsolnay-kerámiákkal díszített belső kertje. A múzeum felújítása az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program keretében valósult meg, és a grandiózus tervek távolabbra tekintenek, mint csupán az épület rekonstrukciója: a manufaktúra öt hektáros területén afféle Zsolnay-kulturális negyedet kíván a város - és a befektetők - 2010-re megvalósítani, kiállításokkal, kulturális központtal, művészeti inkubátorházzal.
Erőfeszítéseit siker koronázta, 1859. május 6-án az építészeti emlékek kutatására és fenntartására ügyelő Császári-Királyi Középponti Bizottmány rendelkezése a múzeumot hivatalosan is megalapította. Méltó utódai jelentősen fejlesztették a gyűjteményt, és a múzeumot Rómer Flórisról nevezték el. A múzeum gyűjteményei, kiállítóhelyei ajándékozások és vásárlások révén jelentősen gyarapodtak az idők folyamán. 2013. február elsejével pedig, a régi-új névvel, 11 kiállítóhellyel, megyei hatókörű városi múzeumként jött létre a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Az intézmény feladatai között a látogató, a látogatóvá "nevelés", az értékek közvetítése, a helyi kultúra megőrzése és bemutatása fontos szerepet kapott. Zsolnay Múzeum, Pécs. Az új szlogen is ezt tükrözi: "nyitott, színes, eleven". Forrás: Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjtemény, Pécs ● Pécsett a Káptalan utca 2. szám alatt található a Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteményét bemutató állandó kiállítás, amely 2007-ben nyílt meg. A kiállításban – többek között – nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig.
2021. március 22. Idén öt éve annak, hogy elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar művésze. "A Zeneakadémia tanára volt, hallgatóinkkal nemcsak mesterkurzusokon foglalkozott, hanem karmesterként a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát is vezényelte. Megható volt, ahogyan át akarta adni a tudását. Fizikai mivoltában nincs velünk, de emléke, művészete az évek múltával sem halványul" – hangsúlyozta Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a Nemzeti Filharmonikusokkal közös szervezésben megvalósuló egész napos program alapítása alkalmából. "A Nemzeti Filharmonikus Zenekar név hallatán mindenkinek a legmagasabb művészi színvonal jut eszébe. Kocsis Zoltán főzeneigazgató 1997-től kezdett dolgozni a Zenekarral. Az ő tehetségének, kíméletlen maximalizmusának gyümölcse ez a minőség. Emléke arra kötelez bennünket, hogy bemutassuk, a magyar klasszikus zene és a magyar zenei tehetség valódi zenei nagyhatalommá teszi Magyarországot" – tette hozzá Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.
"Az ő tehetségének, kíméletlen maximalizmusának gyümölcse ez a minőség. Emléke mindazonáltal arra kötelez bennünket, hogy bemutassuk, a magyar hagyományos zene és a magyar zenei tehetség valódi zenei nagyhatalommá teszi Magyarországot" – tette hozzá. Az indítvány hosszú távú célja, hogy új magyar tradicionális zenei művek szülessenek. A szervezők reménye alapján jövő évben a csatlakozó zenekarok és intézmények támogatásra is pályázhatnak ezután. A modern művek bemutatását szolgáló támogatásról, a csatlakozás részletes feltételeiről júniustól adnak bővebb információt a szervezők. Csakhamar elkészül a találkozó honlapja (), amelyen az egész program olvasható lesz – áll a tájékoztatóban. mti
A Magyar Klasszikus Zene Napja - YouTube
Ősbemutatóval zárja idei évadát a Győri Filharmonikus Zenekar. Június 2-án csendül fel a Kamarazenekari bérletben a Haydn-reflexiók című program Rajna Martin vezető karmester dirigálásával. Az ünnepi esten a társulat rezidens zeneszerzője, az Erkel Ferenc-díjas Balogh Máté egy új, kamarazenekarra írott kompozícióval jelentkezik, Sinfonia Nr. 1 című mű ősbemutatóját hallgathatják meg a zenebarátok az Evangélikus Öregtemplomban 19 órától. "Ebben a nyugati régióban, közel Burgenlandhoz és Kismartonhoz a haydni klasszikus forma számunkra ismerős, otthonosan beszéljük az általa megalkotott zenei nyelvet. A 21. századi magyar zeneszerző, Balogh Máté szimfóniájával reflektál a sokáig etalonként működő haydni kifejezésmódra" - részletezi a karmester. A több tételes szimfónia a bécsi klasszika egyik legfontosabb műfaja, melynek egyik kulcsszereplője Joseph Haydn volt, aki több mint száz darabjával önálló fejezetet írt annak történetébe. A Kamarazenekari Hangversenybérlet záróprogramjába a mester - a zenei invenció legmagasabb szintjét képviselő szimfóniatermésének - 1772-ben komponált 47.
Kodály Zoltán, Eötvös Péter és Dobri Dániel zeneszerzők művei csendülnek fel az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Magyar Klasszikus Zene Napi koncertjén. A "Pár-Beszéd" címet viselő hangverseny május 16-án, hétfőn 19 órakor kezdődik a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban, ahol nemcsak a hangszerek szólalnak meg, hanem a kortárs zenéről, zeneszerzésről is beszélget dr. Szabó Balázs zenetörténész Dobri Dániellel, hangzott el a programot beharangozó sajtótájékoztatón. A Magyar Klasszikus Zene Napja programsorozatot 2021-ben indította útjára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a 2016-ban elhunyt Liszt Ferenc- és kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar muzsikusa, Kocsis Zoltán emléke előtt tisztelegve – mondta el Lehrner Zsolt alpolgármester. Örömét fejezte ki, hogy a kezdeményezéshez az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az elsők között csatlakozott.
Céljuk bemutatni a hazai klasszikus zene ifjú nemzedékét. A szervezők Magyarország zenekarait és zeneiskoláit kérték fel, hogy vegyenek részt a programsorozatban, elsősorban magyar művekkel, és - a járványhelyzet miatt - készítsenek az előadásokról felvételeket. Ezeket a Filharmonikusok és a Zeneakadémia online közvetíti május 30-án, ahogy azt tették már az azt megelőző napokban is. Mintegy húsz zeneiskola és több elismert együttes veszt rész a sorozatban, műsoraikban Bartók és Kodály mellett kortárs magyar szerzők művei szerepelnek. Fellépnek a Budapesti Fesztiválzenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar mellett a Győri Filharmonikusok, a Pannon Filharmonikusok, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar muzsikusai és együttesei. A május 30-i események záró koncertje a Nemzeti Filharmonikus Zenekar fellépése lesz a Zeneakadémia Nagytermében, Madaras Gergely vezényletével, Devich Gergely csellóművész közreműködésével. A műsorban szerepel Fekete Gyula Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerzőnek, a Zeneakadémia rektorhelyettesének és tanszékvezetőjének új kompozíciója, valamint Erkel Ünnepi nyitánya, Bartók-Serly Brácsaversenye (cselló átirat), Dohnányi Szimfonikus percek című darabja, Kodálytól a Galántai táncok és Liszt második magyar rapszódiája.