A növekedése miatt egyre kevesebb helye van az anyaméhben, így a mozgása is kevésbé intenzív, kezd ismét összegömbölyödni. A baba gyakorolja a légzést az anyaméhben azzal, hogy magzatvizet lélegzik be. Ebben az időszakban már rendszeres alvási és ébrenléti ciklusai vannak. A 33. terhességi hétre a magzatvíz mennyisége eléri a maximumát, emiatt pedig, és a növekedése miatt a baba mozgását egyre gyakrabban lehet érezni, és egyre erőteljesebb is lehet. Idegrendszere több milliárd idegsejtjének segítségével már tájékozódik a méhen belül. Homályosan már látja a körvonalakat, pupillái már tágulnak és szűkülnek a fényre. Erre a hétre a tüdő érése is befejeződik. Érdekesség, hogy ebben az időszakban naponta akár több, mint 400 ml magzatvizet is megiszik a fejlődő baba, ami segít előkészíteni a gyomor-bélrendszerét a születés utáni időszakra. A kicsi gyors ütemben növekszik, hetente több mint 200 grammot hízhat, és majdnem megduplázza a súlyát a születésig. A babának kifejlődik a saját immunrendszere, tőled antitestek kerülnek át hozzá, miközben ő tovább fejleszti a magzati immunrendszerét.
Üdvözöljük a terhesség nyolcadik hetében, ami azt jelenti, hogy a kilenc hónapos utazás második hónapjának végé felé jár. Aki eddig még nem esett rajta át, arra ezen a héten vár az első orvosi vizsgálat. Mi történik ilyenkor a mamával és a babával a következő sorok árulják el. A kismama teste teljes egészében azon dolgozik, hogy kihordjon egy egészséges kisbabát. A nyolcadik hétre a magzat 16 mm hosszú és súlya elérte a 1200 mg. A málna nagyságú embrió teljes súlyának 10%-át a máj teszi ki. A babával együtt növekszik az édesanya méhe is. A méh növekedése menstruációs görcsökhöz vagy összehúzódásokhoz hasonló fájdalmat idézhet elő. Ha szeretett volna valaha is szuperképességekkel rendelkezni, a terhesség során ez sikerülhet. A várandós anyuka szaglása jelentősen javul. A kismama olyan illatokat, szagokat is érez, amiket mások nem. E szuperképesség hátránya, hogy néha gyomorémelygéssel jár. A már jól ismert tünetek mellett, mint amilyen a reggeli rosszullét, érzékeny mellek, pecsételő vérzés, görcsök, fáradékonyság, további tünetek is megjelennek.
A régészek azonban vitatják Menzies és Chiasson efféle állításait, és úgy gondolják, hogy inkább egy viking településről van szó Kanada keleti partvidékén. Ezt a nézetet viszont megintcsak Chiasson vitatja. Menzies pedig azt állítja, hogy buddhista sírokat és iszlám sírköveket találtak, amelyek aligha lehetnek európai eredetűek. A sírokban találtak csontokat is, ezeket most DNS-vizsgálatoknak szeretnék alávetni, s erre már engedélyt is kértek a kanadai kormánytól. Bár Menzies állításai igen hangzatosak, még a Nemzetközi Cseng Ho Társaság elnöke, Tan Ta Sen sem mer egyértelműen az angol tengerészkapitány mellé állni. Mikor fedezték fel amerikát d. Szerinte Menzies igen érdekes könyvet írt, de azért még további bizonyítékokra lenne szükség az elmélet alátámasztásához.
Egy új kormeghatározási technológiával holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába: a kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Méduse településen egykoron felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok – írja az MTI. Észak-Amerikában Grönlandon kívül ez az egyetlen település, amelyről igazolták, hogy a vikingek alapították. A falu maradványait még 1960-ban fedezték fel, és a hosszas ásatások nyomán igazolták, hogy a település házai a legkorábbi európai származású építészeti szerkezetek Észak-Amerikában, amelyeket valamikor a 11. században emeltek. Egy 992-ben bekövetkezett napkitörést használva vonatkozási pontként az új kormeghatározási technika segítségével a Groningeni Egyetem kutatói megállapították, hogy 471 évvel Kolumbusz Kristóf első útja előtt érkezhettek a térségbe az első európai hajósok. Ki fedezte fel Amerikát? (Amerika igazi felfedezője). A vikingek korát a történészek 793-1066-ra teszik, ebben az időszakban a skandináv hajósok számos alkalommal átkeltek az Atlanti-óceánon.
Ekkorra már a hollandok is megjelentek a területen, Batáviában (Indonéziában) hoztak létre kereskedelmi telepeket, ahonnan kávét, fűszereket és még számtalan egyéb terméket szállítottak az európai piacokra. 1606-ban egy holland hajó kötött ki Ausztrália északi partján a Carpenteria-öbölben Willem Jansz vezetésével, a földet gyorsan elnevezte Új-Hollandiának, ezzel mintegy jogot formálva a területre. Találgatások tárgya még, hogy ő volt-e az első európai, aki Ausztrália földjére lépett, vagy Gordino de Eredia. Mikor fedezték fel amerikát matematika. 1642-ben Abel Tasman délebbre hajózott és felfedezte a Van Diemen-földet, melyet később róla neveztek el Tasmániának. A földrésztől északkeletre elterülő rengeteg sziget és a nyugati, még feltáratlan partszakasz biztonságos menedéket nyújtott a kalózoknak is, William Dampier kikötött Ausztrália északi partjain, új gyarmatokat keresve a brit koro nának. A XVIII. század első felében még mindig a csendes-óceáni szigetvilágot fedezték fel leginkább a tengerészek, Roggeveen a Húsvét- és a Szamoa-szigeteket, Wallis Tahitit, Carteret a Pitcairn-szigetet, de a földrész megismerése még váratott magára.
Új kiállítást nyitottak meg a napokban Szingapúrban, a részben kínaiak által lakott délkelet-ázsiai városállamban. A tárlat témája nem számít újdonságnak, különösen 2002 óta nem: ekkor jelent meg Gavin Menzies könyve, amelynek már címe is kihívó – "1421: Az év, amikor Kína felfedezte Amerikát". Hogy Menziesnek igaza van-e, azt egyelőre a tudósok még nem döntötték el, és a kétségek is igencsak sokasodnak a teóriával kapcsolatban. Mikor fedezték fel amerikát 7. Annyi bizonyos azonban, hogy a kiállítás a könyvszerző gondolatmenetét igyekszik alátámasztani, közvetett – tehát nem egészen egyértelmű – bizonyítékokkal. Ám időközben Menzies már könyvének átdolgozott változatát készíti elő, amelyben 1421-nél is korábbra teszi Amerika felfedezését, és persze ezt is a kínaiaknak tulajdonítja, méghozzá Kubiláj kán idejére. Kolumbusz hatása Mielőtt belemennénk a részletekbe, meg kell említenünk, hogy Amerikát már igen sokan felfedezték Kolumbusz előtt, ám csak az 1492-es hajóút, vagyis éppen Kolumbusz utazása nyomán vált nagy tömegek számára is elérhetővé az Újvilág.