Az Egyesült Államokban a könnyűszerkezetes házak elmaradhatatlan építőanyaga, de világszerte nő az iránta való kereslet. Mire használható az OSB? A címben szereplő univerzalitás azt jelöli, hogy nagyon széles a felhasználási köre és a területek száma, ahol OSB-t alkalmaznak. A leggyakoribb felhasználási területek esetében a falburkolatok és a tetőszerkezeteket, tetőhéjazatok kialakítását emelném ki. Ugyanakkor készítenek belőle reklámtáblát, ideiglenes kerítést, kiállítási építményt, padlóburkolatot, szerszámos bódét, bútorkereteket, bútorlapokat, de még szerszámtáblának is ideális lehet. Mivel az anyag festhető és burkolható, ezért ugyanolyan falszerkezet alakítható ki vele, mintha téglából építenénk meg. A régi fal felület és az OSB lap közé szerkezetet kell szerelni, amelyre a lapot rácsavarozhatjuk, tehát mindig kell a lap és a korábbi felület között levegőt hagyni, amely biztosítja a szellőzést, illetve ide lehet elhelyezni a szigetelő anyagot is. Ügyelni kell a felfogatások szép eldolgozására a végső kialakításnál.
A modern építőipar egyik meghatározó építőanyagát, az OSB lapot nagymértékű szilárdsága és vízálló tulajdonsága miatt előszeretettel használják egyre többen. Pozsonyi úti telephelyünkön 2 különböző vastagságban juthat hozzá az 1250x2500mm-es OSB lapokhoz: 12mm 15mm
A cikk elolvasása: 4 perc Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760) A cikk elolvasása: [est_time] Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760) Miért OSB? A fa mindig is alapvető építőanyag volt, hiszen már az ősidőktől kezdve használták gerendává formált példányait. A gerendák kialakítása mindig jelentős forgáccsal és anyagvesztéssel járt, és a leválasztott faanyagot legfeljebb tüzelőanyagnak lehetett használni. A Kaliforniában élő Armin Elmendorf találta fel azt a technológiát, amelynek alapját a faőrlemény adja, s ezzel egy melléktermékből sikerült megalkotnia a mind népszerűbb OSB lapot. Az OSB természetesen angol rövidítése az Oriented Strand Board elnevezésnek, amellyel Elmendorf szabadalmaztatta termékét. Magyarul úgy fordította le a szakirodalom, hogy irányított szálelrendezésű lap. Miből és hogyan készül az OSB? Az OSB lapok rendszerint a fenyőfeldolgozás során keletkezett fenyőporból és forgácsból készülnek, amelyhez minimális mennyiségű, nagyjából az anyag 5%-át kitevő műgyantát kevernek.
A műgyanta elsősorban a szilárdságot hivatott biztosítani. A lapok készítéséhez három réteget fektetnek egymásra merőlegesen, majd magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt préselik a rétegeket össze. A technológia tehát rendkívül egyszerű, és tökéletesen automatizálható, ráadásul a lapokhoz nem kell plusz fákat kivágni, elegendő hozzá az erdészeti hulladék, amelynek amúgy semmi értéke sem lenne. Mindezek a tényezők oda vezetnek, hogy egy viszonylag olcsó, ugyanakkor nagyon sok célra felhasználható építőanyagot kapunk. OSB típusok Az alap OSB lapok rendszerint 2500X1250 milliméteres méretben készülnek el. Ez alól azok a táblák képeznek kivételt, amelyeket núttal látnak el, mert az ilyen kiképzésű lapokat 2500X675 milliméteresre szabják. A lapoknak három nagy fajtája van: az OSB 2 besorolású nem vízálló, ezért beltéri borításra és/vagy dekorációra alkalmas. Az OSB 3 talán a legkeresettebb típus, mivel mérsékelten vízálló, és az építkezéseken tetőknél vagy falazásnál használják fel. Az OSB 4 már egy különleges, vízálló és nagy teherbírású lap, amelyet akár már padlózatnak is felhasználhatunk.
A teherbírását egyszerűen a lapok vastagságával növelik meg, és a súlyterhelhetőséget feltüntetik a terméknél. A vastagságok 2-3 milliméterenként növekednek, és 6 millimétertől 22 milliméterig hét különböző teherbírású lapból válogathatunk. Miért növekszik a népszerűsége? Amikor egy építőanyag elérhető áron kapható, nagyon sokrétűen felhasználható, ráadásul könnyen és gyorsan lehet vele dolgozni, akkor a kereset iránta fokozódni fog. Ez a helyzet az OSB lapokkal is, amelynek talán a legnagyobb versenytársa a piacon a gipszkarton. Ezek a lapok könnyen vághatóak és fűrészelhetőek, nincs bennük anyaghiba, szinte bármilyen fa- vagy TÜZÉP telepen elérhető. A sztenderd méretek is megkönnyítik a vele való munkálatokat. Mivel kiforrott a technológia, ezért a vízálló típusokat nyugodtan telepíthetjük külső térbe is anélkül, hogy elvetemedne. A műgyanta miatt a farontó bogarak nem tudnak megtelepedni benne. Megfelelő keretre helyezve és hang- hőszigetelővel bélelve sokat hozzá tud tenni az épület általános szigeteléséhez is.
A faipari alapanyagok egyik kedvelt alapanyaga a vízálló forgácslap. A szaknyelv ismeri még V100-as forgácslapként is, jellemzően külsőre megegyezik a klasszikus bútorlappal. Mai témánkban kalandozzunk kicsit a faipari alapanyagok rendszerében, lássuk, mi is jellemző a vízálló forgácslapra. Laikusok manapság is gyakorta összetévesztik a pozdorjával, pedig a vízálló forgácslap igényesen van megtervezve, felépítve, és a famunkások is nagyon szép bútorokat hoznak létre belőlük, amelyek külsőre, sőt, valamelyest súlyra is megegyeznek a fabútorokkal. Pozdorja egyenlő forgácslap? Nem. A pozdorja a faipari ismeretek szerint nem más, mint egy feldolgozáskor keletkező hulladék. A kender és a lenkóró szárából keletkező hulladékot kötőanyaggal és adalékkal keverik, majd hőkezeléses préseléses módszerrel lapokat készítenek belőle. Felhasználási módja megegyezik a forgácslapéval, de mégsem vehetőek egy kalap alá. A forgácslapot egy kiszemelt fa megmunkálása során keletkezett hulladékforgácsból készítik.
Mérsékelten vízálló (V100), jól tűri a nagy nedvességtartalmú helyeket (nem vastagszik meg annyira nedvesség hatására), de mégsem érdemes belőle hajót építeni, mert nem teljesen vízálló! Enyhe zöld színe van. Fokozottan tűzálló faforgácslapok Finom felületű faforgácslapok Négy oldalon nútféderes lapok Könnyített változatú faforgácslapok Mi jellemzi a vízálló faforgácslapot? A vízálló faforgácslapot melamin-formaldehid vagy fenol formaldehid műgyantával készítik, ez biztosít nagy szilárdságot a forgácslapnak. A ragasztások vízállóak, de már tudjuk, hogy csak mérsékelten. A formaldehid kibocsátás alacsony szinten van, kevésbé káros a felhasználókra és a környezetre nézve a használatuk. (szabvány: E1 (EN 120)) A kereskedelemben általában 2800*2070 mm-es táblaméretben kerül forgalomba, melynek vastagsága a felhasználás módjától függően lehet 8, 10, 12, 16, 18, 22, 25, 28, 30, 35, 38 és akár 40 mm is. Általában jól megmunkálható faanyagként tartják számon. Mire lehet felhasználni a vízálló forgácslapokat?
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata Benczúr László építésznek, számos evangélikus templom tervezőjének, az Északi Evangélikus Egyházkerület tiszteletbeli felügyelőjének munkásságát Építőművészeti Díjjal ismerte el, amelyet október 18-án adtak át a testület irodaházában. László ildikó építész kamarai névjegyzék. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata Benczúr László munkásságának elismerését az alábbi laudációval indokolta: "Benczúr László Ybl Miklós- és Europa Nostra díjas, Csonka Pál-éremmel kitüntetett építész magas színvonalú alkotói tevékenységében megmutatkozó környezeti érzékenysége, a közösség igényeit mindig előtérbe helyező épületei és munkaetikájában tükröződő személyes értékrendjének példaértékű megnyilvánulása, valamint aktív közéleti szerepvállalása elismeréséül. " "Benczúr László munkái között szerepelnek autószalonok, irodaházak, ipari épületek, filmstúdió, színház- és kiállítási termek. Van azonban az építőművészetnek egy egészen sajátos területe, ahová a dolgok természetéből fakadóan csak kevés tervező juthat el.
Herczeg László (építész) – Wikipédia Ernő lászló Kubala lászló Lőrincz lászló László barabási László nap Földes László (építész) – Wikipédia Az itt született legfontosabb munkái: három lakóház Hollandiában, W. E. T. Innovációs Központ Pilisszentivánon és a Toldy Ferenc Gimnázium tornaterme a budai várnegyedben. A világon elsőként építette be Losonczi Áron találmányát, a "fényáteresztő betont" a Szilas-pataknál tervezett családi házba. 2000 óta korrektor a Műegyetem Középülettervezési Tanszékén. MEKON - Magyar Építész Kamara ONline. 2006-ban munkásságért Ybl díjat kapott. 2007 júliusában Földes László építészirodájának munkáit is beválogatták abba az elitklubba, mely nemzetközi szinten mutatja be a szakma élvonalába tartozó alkotókat és alkotásaikat. Korábban magyar építészt még nem ért ilyen megtiszteltetés a 2008-ban megválasztották Union Internationale des Architectes Kelet-Európát képviselő egyik küldöttének, majd 2011-ben újraválasztották. Tervek és épületek [ szerkesztés] Tervek [ szerkesztés] 1999 3 lakóház – Maassluis, Hollandia, meghívásos tervpályázat – I. díj (Földes, Pethő) 2004 Ítélőtábla és Főügyészség, Győr, országos tervpályázat – II.
Elhunyt Rajk László Rövid lefolyású, súlyos betegséget követően 2019. szeptember 11-én elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja – közölte a gyászhírt az Építészfórum. Életének 71. Tóth Ildikó és Dés László Príma Primissima lett - Színház.hu. évében hunyt el az ismert építész, az SZDSZ egyik alapító tagja. Édesapját, a kommunista diktatúra korábbi belügyminiszterét koncepciós per alapján 1949-ben kivégezték, bebörtönzött édesanyjától pedig elvették a kisfiút. Egy gyermekotthonban, álnéven töltött öt évet követően kaphatta vissza csak igazi nevét. Tanulmányait az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, itt 1972-ben szerzett diplomát, majd a kanadai McGill Universityn bővítette ismereteit. Előbb 1972 és 1975 között a Lakóterv, majd 1976 és 1986 között az Iparterv építésze volt; mint építész, tagja lett az avantgárd művészeti mozgalomnak is. Dolgozott színdarabok és filmek látványtervezőjeként is, 1989-től díszlettervezőként a Filmgyárban, 1995-től pedig saját vállalkozása vezető tervezője volt.
Köztes tervezési állapot melynek fejlesztését kérte a tervtanács: 3/31 DVM group, Szervita Square Building, Budapest Tervtanácsi jóváhagyást 2017-ben az alábbi, visszafogottabb formálású, a történeti környezetet visszatükröző terv kapott: 4/31 Engedélyezés A tervtanácsi jóváhagyást követő örökségvédelmi egyeztetések során új tervezési szempontok formálták az épületet, a Kulturális Örökségvédelmi állásfoglalásból a következő derül ki: ".. irodaház... csupán azzal illeszkedik a környezetébe, hogy homlokzata üvegfelületeivel visszatükrözi azt. … A város exponált központi területei a történetiséget jobban akceptáló, finomabban kidolgozott, az adottságokra a mai építészeti világ sokrétű eszme- és eszközrendszerével árnyaltabban reflektáló tervet igényelnének. " Az egyeztetések és egyezkedések során született megoldás 2018-ban építési engedélyt kapott, amivel azonban sem a fejlesztő, sem a tervezők nem voltak elégedettek. László ildikó építész iroda. 7/31 Útkeresések és mellékhatások Szükségessé vált tehát a tömeg és a homlokzat újragondolása annak érdekében, hogy a különböző szereplők helyenként ellentmondó, ámde önmagukban indokolt szempontjaiból létrejöhessen a helyet megillető harmónia.
TANTÁRGYAK OKTATÓK / TANSZÉK Ábrázolási alapismeretek Szentirmai Tamás DLA, Dr. Papp Ildikó PhD Bevezetés az építészetbe 1. Zombor Gábor DLA, Major Zoltán, Müllner Péter, Tarcsi László, Vági János DLA, Zsíros Renáta Építészeti anyagismeretek Kovács József Építészettörténeti ismeretek 1. Dr. Halmos Balázs PhD, Szentirmai Tamás DLA Épületszerkezetek tervezése 1. Aradi Réka Márta, Erdőhegyi Zsolt, Nagy Dénes Kreatív ábrázolás 1. Boros Miklós János DLA, Huszthy Edit DLA, Molnár Dóra Eszter, Szabó Károly Ábrázoló geometria Dr. László Ildikó profilja. Papp ildikó PhD Bevezetés az építészetbe 2. Építészettörténeti ismeretek 2. Prof. Puhl Antal DLA, Dr. Halmos Balázs PhD Épületszerkezetek tervezése 2. Kreatív ábrázolás 2. Tartószerkezetek alapjai 1. Lugosi Péter Építészeti ábrázolás 1. Boros Miklós János DLA, Huszthy Edit DLA, Szabó Károly Építészeti tervezés 1. Vági János DLA, Major Zoltán, Szuszik Dóra, Müllner Péter, Zombor Gábor DLA, Nagy Dénes, Erdős Imre, Skrabák Zoltán, Szentirmai Tamás DLA, Fejes-Tóth István Építészettörténeti ismeretek 3.