A Down Egyesület kezdeményezéseként hamarosan a XV. kerületben nyitja meg kapuit a Csodavár Fejlesztőház, amely Magyarországon egyedülálló létesítmény lesz. Az Árvavár utca 1. szám alatt, egy használaton kívüli mozi épületében alakítják ki a fejlesztőcentrumot. Fejlesztőház xv kerület szakrendelő. A mintegy 700 négyzetméter alapterületű létesítményben az elérhető legmagasabb szintű ellátáshoz juthatnak a rászorulók, de az önfeledt játék és egymástól való tanulás is helyet kap. Az ünnepélyes alapkőletételen részt vett Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke, Fűrész Tünde, a család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, Hajdu László polgármester, László Tamás országgyűlési képviselő, valamint a beruházást támogató VELUX Foundations programvezetője, Jens-Jorgen Peterson. További részletek az oldalon olvashatók. Fotó: XV Média, Vargosz A törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal úgynevezett "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. Ezek olyan apró, ártalmatlan fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést, számunkra pedig hogy megismerjük és ezáltal jobban kiszolgáljuk látogatóink igényeit.
Gyermekek nem csak megőrzésben részesülnek, hanem a legmodernebb fejlesztő játékokkal játszhatnak és minden nap más-más érdekes foglalkozáson vehetnek részt (pl: mozgásfejlesztő foglalkozás, TáTi zene, kézműves foglalkozás, játékos képességfejlesztés…) A pedagógusok képzett pedagógusok és dadusok! Sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik számára is rendelkezésre állnak integrált formában. A gyermekmegőrző szakembereit gyógypedagógusok, konduktorok, fejlesztő pedagógusok segítik. Sószoba Az Újbudai Fejlesztőházban parajdi és himalájai sótéglákból álló sószoba várja látogatóit, a kellemes időtöltést kis méretű sóhomokozó, gyermekkönyvek és fejlesztő játékok segítik. Többek között nyugtatóan hat a vegetatív idegrendszerre, ezáltal segít a koncentrációs zavarok megszüntetésében is. Helyszínek: Budapest, XI. Fejlesztőház xv kerület térkép. kerület Andor u 56. és Andor u. 60., Budapest, XX. kerület Nagysándor József u. 136., Budapest, XV. kerület Beller Imre u. 1. A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
Egy új kutatás szerint a zsiráf egyik elődje 17 millió évvel ezelőtt tökéletesen alkalmazkodott egy fejbeveréshez, és sokkal rövidebb nyakat növesztett. Újabb fosszíliák kerültek elő az utóbbi években, melyekből a kutatók a zsiráf hosszú nyakának kifejlődésére tudtak következtetni. A zsiráf elődjének nem volt a mai zsiráfokra jellemző hosszú nyaka. A zsiráf nyaka niilampti. Ehelyett az ősi állat sisakszerű fejfedővel és az emlősöknél valaha látott legbonyolultabb fej-nyak ízületekkel rendelkezett a harcokhoz. A kutatók ezt a lényt Discokeryx xiezhinek nevezték el. A kínai legendák szerint a xiezhi egy mitikus, kecskére emlékeztető, egyszarvú lény. A zsiráf elődjének fosszíliáját először 1996-ban találták meg Kína északnyugati részén, a Junggar-medencében, és a kutatók azóta a Kínai Tudományos Akadémia pekingi gerinces paleontológiai és paleoantropológiai intézetében tanulmányozzák. Azóta több fosszília is előkerült. A tudósok eleinte nem voltak igazán biztosak abban, hogy mit is látnak, amikor a szokatlan koponyát és a négy nyakcsigolyát tanulmányozták.
Az erőforrások körüli brutális harc, azaz a természetes szelekció fényében a tudósok egy része természetesnek vette, hogy a zsiráf ikonikus nyaka azért fejlődött úgy, ahogy ma látjuk és ismerjük, hogy az állat elérje a leveleket, amelyekhez más növényevők nem férhetnek hozzá. De vajon tényleg ez állhat az evolúció furcsa játéka mögött? Ami Charles Darwin számára kézenfekvőnek tűnt, az azóta nagy érdeklődést váltott ki a tudományos közösségben: egyes biológusok azt vetették fel, hogy ezek a megnyúlt csigolyák nem táplálkozáshoz szolgálnak, hanem inkább fegyverekként vetik be őket a hímek a szerelemért vívott harcban. Ősidők óta komoly harci eszközként használják a nyakukat a zsiráfok. Nem minden kutató van azonban meggyőződve erről, ami pedig teret enged a vitának a zsiráf karikaturikus morfológiájának előnyeiről. Egy ősi növényevő koponyáján és csigolyáján alapuló tanulmány újabb bizonyítékokkal egészíti ki a vitát, amely arra a következtetésre jutott, hogy legalább egy zsiráfszerű állatnak valóban olyan nyaka fejlődött ki, ami alkalmassá tette azt az ütéshez.
Fantáziarajz - ilyen állatok alkotta életközösség maradványait tárták fel a kínai lelőhelyen. Forrás: CAS / GUO Xiaocong A zsiráfok Darwin óta az evolúciós alkalmazkodás mintapéldányaiként szerepelnek: a lombkoronát legelő állatok hosszú nyaka kimondottan e célból vált hosszúvá – az elterjedt, klasszikus elképzelés szerint. Tech: Van egy új elmélet arról, miért olyan hosszú a zsiráf nyaka | hvg.hu. Azonban egy újonnan megvizsgált, a miocénból származó őszsiráf ( Discokeryx xiezhi) 17 millió éves leletei egészen más történetet mesélnek e megnyúlt nyakról. A Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Paleontológiai és Paleoantropológiai részlege számolt be arról az új kutatásról, amelyet a kínai vezetésű nemzetközi kutatócsoport a Science folyóiratban publikált. A zsiráfok életének, viselkedésének egyre sűrűbb tudományos megfigyelése elvezetett ahhoz, hogy a hosszú nyak a hímek vetélkedésének fő fegyvere, és felmerült, hogy talán az evolúciója sem a levelek eléréséhez idomult, hanem a párválasztáshoz. A zsiráfbikák 2-3 méteres, erős nyakukon himbálják a fejüket, amelyet kemény csontkinövések "szarvak" ékesítenek, s így mérnek csapásokat versenytársaikra.
A leghosszabb nyakkal rendelkező hím zsiráf a társadalmi hierarchia csúcsán áll, és a nőstényekért való versengés igénye a hajtóereje annak, hogy miért fejlődött ilyen hosszúra a nyaka. Az eredményeket részletező tanulmány csütörtökön jelent meg a Science című folyóiratban. Mind az élő zsiráfok, mind a Discokeryx xiezhi a Giraffoidea szupercsaládba tartoznak. Bár koponyájuk és nyakuk morfológiája nagymértékben különbözik, mindkettő a hímek udvarlási harcaihoz kapcsolódik és mindkettő szélsőséges irányba fejlődött – mondta a tanulmány szerzője, Shiqi Wang, a Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Paleontológiai és Paleoantropológiai Intézetének docense. A koponya teteje vastag és rendkívül erős volt A Discokeryx xiezhi erősen felépített koponyával, vagyis az agyat körülvevő vastag csontokkal rendelkezett. A zsiráf nyaka fashion. A koponya teteje több mint 2, 5 centiméter vastag volt, ami egy birka nagyságú állat esetében hihetetlenül erős – vélte a tanulmány társszerzője, Jin Meng, az Amerikai Természettudományi Múzeum fosszilis emlősökért felelős kurátora.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján indult felülvizsgálati eljárás a lúgos támadásként ismert ügyben. Index - Tudomány - Mitől olyan hosszú a zsiráf nyaka?. A Kúria felülvizsgálati döntése szerint a Kúria harmadfokú tanácsa valójában érdemben foglalkozott a védelmi másodfellebbezéssel, így teljes körben megtörtént a bűnösség és a kiszabott büntetés vizsgálata is a lúgos támadásként elhíresült ügyben – közölték csütörtökön. A felülvizsgálati eljárásban az Alkotmánybíróság határozat alapján azt kellett vizsgálni, hogy sérült-e a védelem joga a Kúria harmadfokú eljárásában. A Kúria megállapította: a harmadfokú bíróság a tényállás megalapozottságát érintő vizsgálatát valójában teljes egészében elvégezte, majd rögzítette, hogy az általa irányadónak tartott történeti tényállás egészét, e tényállás alapján az általa helyesnek tartott bűnösségre vont jogkövetkeztetést; majd azt, hogy "E tényállásra figyelemmel a testi sértésként értékelt bűncselekmény kapcsán a vádlottat nyilvánvalóan nem kell felmenteni, illetve vele szemben az eljárást nem kell megszüntetni.
Utóbbiak alapján az állat nyakának és fejének mozgását is modellezni tudták. A vizsgálat arra jutott, hogy a nyak komplex felépítése az erős ökleléseket (is) szolgálta. Azt gyanítják, hogy a Discokeryx xiezhi a Föld egy olyan időszakában élt, amikor a mainál melegebb és erdősebb világ létezett, de az állat inkább a füves térségek lakója volt, és emiatt gyakran vándorolt is. A zsiráf nyaka global. Ez a szakértők szerint szinte mindenapossá tehette az egyedek közötti harcot. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.