Mivel a jövő évi költségvetés 2, 8 százalékos inflációval számol, így ennyivel emelkednek 2020. január 1-jétől a nyugdíjak – a korábban már közölteket erősíti meg a most megjelent kormányrendelet is – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel csütörtökön. Közölték: egy átlagos nyugdíjnál ez havi 4360 forintos emelést jelent. A 2019. december havi nyugdíj összegéhez képest a 2020. januári nyugdíj összege 3, 5 százalékkal lesz magasabb. A nyugdíjemelés több mint 2, 5 millió nyugdíjast, illetve nyugdíjszerű ellátásra jogosultat érint. Gazdaság: Visszamenőleges nyugdíjemelés következik | hvg.hu. Emellett a kormány 2020-ban is számol nyugdíjprémium kifizetésével – írták. A közlemény szerint a kormányrendelet a nyugdíjak és egyes más ellátások 2020. január havi emelésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. Akiknek 2020. január 1-je előtt állapítottak meg öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, illetve a rendeletben felsorolt egyéb ellátást, azoknak az ellátása a várható infláció mértékével (2, 8 százalékkal) emelkedik 2020. január 1-jétől.
A CEU délutáni előadásán ugyanakkor a Paks 2-ért felelős államtitkári tisztségéből idén év elején felmentett Aszódi Attila, Bakács István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője részéről alapvetően atompárti felszólalások hangzottak el. A nyugdíjasok lázadozását jelezheti, hogy öt kérdést adott be magánemberként a Nemzeti Választási Bizottsághoz Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője, de a népszavazási kezdeményezéseket valamennyi országos hálózattal rendelkező idősszervezet támogatja. Nyerni fog, aki 2020-tól megy nyugdíjba - megjöttek a kormány számai - Napi.hu. Az egyik kérdés annak eldöntésére szolgál, hogy a 134 ezer forintos átlagos nyugdíj alatti juttatásokat nagyobb ütemben, míg az efölötti ellátásokat alacsonyabb mértékben emeljék-e meg. Érthető a nyugdíjasok békétlensége. Míg ugyanis a következő évi emelés az átlagnyugdíjasoknak nem egészen havi 3, 8 ezer forintot hoz, annak akinek az időskori ellátása kétmillió forint, 57, 5 ezer forinttal (egy év alatt több mint 690 ezerrel) "kompenzálják" az áremelkedést.
Ha valaki ezt a legkisebb ellátást kapja, akkor jövőre havonta 804 forinttal több pénzt utal ki neki a magyar állam. Ezzel szemben egy 2 millió forintos ellátás esetén az érintett havonta 56 392 forinttal több pénzből gazdálkodhat majd. Évi 10 ezer forintot bukik egy átlagnyugdíjas Mivel a várható infláció mértéke a kormány által prognosztizáltnál jóval nagyobb lehet, a nyugdíjasok már egy jelentősebb mínusszal indítják az évet a rendeletben rögzített emelés ellenére is. Mint azt cikkünk elején már megjegyeztük, a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentésében a következő évre 3, 4 százalékos fogyasztói árindexszel számolt. 2020 as nyugdíjemelés mértéke településenként. Vagyis a két érték között nem elhanyagolható, 0, 6 százalékos differencia van. Abban az esetben, ha a kormány a jegybanki inflációs várakozásnak megfelelően emelné a nyugdíjakat, akkor az egy átlagos 135 ezer forintos ellátás esetén havi 3806 forint helyett 4622 forint többletet jelentene. Egész évre vetítve tehát 9788 forintot veszít egy átlagos ellátásban részesülő személy.
Erre valódi megoldást csak azt jelenthetne, ha a nyugdíjemelés ismét vegyes rendszerűvé változna, vagyis az emelés mértéke nem csak a pénzromlás mértékétől, hanem a nemzetgazdasági átlagbér növekedésének ütemétől is függene valamilyen mértékben.
Olyan félmegoldást találtak ki, hogy egyes gyors- és Intercity vonatokat megállítanak Kőbánya felső állomáson, majd ezekre át lehet szállni. Ezzel csak az a gond, hogy ezek a vonatok nem minősülnek csatlakozó vonatnak, mivel jobb esetben is 20-30 perceket kell várni az átszállásra, vagy ennyivel korábban el kell indulni a Keleti pályaudvarról, ha valaki ezekkel a vonatokkal utazna haza hétvégén. A miskolci Intercity vonatok, melyekkel ez az átszállás mindössze pár percnyi többlet lenne, viszont nem állnak meg Kőbánya felsőn. MÁV vágányzár nagyobb térképen való megjelenítése Íme egy, a számos bosszantó példa közül: a vágányzári menetrend szerint elővárosi vonat Sülysáp felől 9:00-ra ér Kőbánya felsőhöz. Előtte néhány perccel, 8:54-kor és 8:56-kor indulnak el innen a megállított gyorsvonatok a Keleti pályaudvarra. 21 perc múlva, 9:21-kor áthalad egy InterCity, de az nem áll meg. A következő vonat, amivel eljuthat az utas a Keleti pályaudvarra, 9:49-re érkezik, tehát 49 perc várakozás után utazhat tovább – vagy választhatja a 37A villamost, ha vasutasként esetleg előre megszerezte és megismerte a menetrendet, tájékoztatás ugyanis nincs, nagy pályaudvari nagy, figyelemfelkeltő hirdetményeket, hangosbemondásokat, sajtóhíreket 2 nappal a vágányzár előtt nem találunk sehol.
Tram-train A Baross kocsiszínbe utazott fel a 001-es szerelvény. A 001-es vonat hétfőn este indult el Szeged-Rókusról, majd a nyolcvanas tempót jól tartva hamar fölért Budapestre. Az útvonala: Köki–Ferencváros–Kőbánya felső volt. Itt a sörgyári összeköttetésen csatlakozott rá a BKV hálózatára, ahol már villamosüzemben gurult el a 28-as villamos vonalán az öt kilométerre levő Baross kocsiszínbe, ahol a következő két napban dolgoznak majd a kerekein. A Citylink szerda éjszaka indul majd haza Szegedre – írják az, ahol fotókat is közöltek. Fotók: Vörös Attila
Sőt, a MÁV-Start honlapján a szombati vágányzárról csütörtök délben egy árva szót sem találunk. Három megoldás irányában is elindulhatott volna a MÁV, egyiket sem tették. 1. Az első kérdés, hogy mi alapján határozták meg, mennyi vonat megy be egy vágányon a Keletibe, és melyek lesznek azok, amelyeket a semmi közepén elvágnak, Kőbánya felsőn. Az egy megmaradt vágány kihasználtsága 50% körüli lesz, miközben elővárosi vonatokat vágnak el – mi értelme ennek az óvatoskodásnak, miért nem lehet legalább rendkívüli helyzetben magasabb kihasználtságra tervezni az egy megmaradt vágányon, kiemelt forgalomirányítói felügyelettel? Összességében, az egy megmaradt vágány jobb kihasználásával elérhették volna, hogy a vonatok többsége továbbra is a Keleti pályaudvarra közlekedjen, és csak azokat vágják vissza Kőbánya felsőn, melyekhez néhány percen belül van csatlakozás a Keleti felé. 2. Ha nem is visznek több vonatot a Keletibe, megmagyarázhatatlan, hogy Kőbánya felsőtől miért nem terelik a Nyugati pályaudvar és Zugló felé a Keletiből kiszoruló vonatokat.
A vonatokhoz megfelelő utastájékoztatás híján időre a Keleti pályaudvarra kiérkező utasok 1 óra késedelmet szenvednek, mire nagy nehezen, átszállással kijutnak Kőbánya felsőre és ott megvárják a következő vonatukat. Ingavonat Kőbánya felsőn: indokolatlanul hátráltatja utasait a MÁV a hétvégi vágányzár során., Kőbánya felső, Budapest (forrás: Halász Péter) A MÁV azonban minimális szervezésre sem volt képes, hogy elkerülje utasai hátráltatását: sem a Keletibe nem közlekedtet több vonatot, se a Nyugatihoz nem tereli el az elővárosi vonatait, se buszpótlást nem rendel. Mindehhez már csak adalék, hogy tájékoztatást – miközben csak a hétvégén is sok ezer utast érint a változás – nem találunk sem a sajtóban, sem plakátokon, rádióban, nagyobb, figyelemfelkeltő vágányzári hirdetményeket a pályaudvarokon. Sőt, a MÁV-Start honlapján a szombati vágányzárról csütörtök délelőtt még egy árva szót sem találtunk. Bármilyen általános elemzésnél jobban mutatja be a hétvégi vágányzár példája a MÁV működésének visszásságait: a menetrend-tervezésben, a rendkívüli forgalmi helyzetek kezelésében a MÁV üzemi önérdeke messze megelőzi az utas érdekét.
Ezen keresztül lehetett eljutni Kelenföld felől Óbudára a Duna keresztezése nélkül a HÉV és villamosvágányokon. Később már csak a Ganz Villamossági Művek Kisrókus utcai telepére továbbítottak rajta keresztül teherkocsikat. A gyár elköltözése óta használaton kívül van. A Déli pályaudvar átépítésével valószínűleg megszűnik. 1959-ben Andor utcai vontatóvágány északi vége átjött a vasúti töltés alatt és bekötésre került eleinte a Goldman György téren, később a Karinthy Frigyes úton a villamospályába. Kezdetben a szerepe a vasúti szerelvények Petőfi hídon történő közlekedtetésének lehetővé tétele volt a háború alatt, majd az 1950-es években a metróépítés földjének deponálása a lágymányosi lerakóba. Vasút-villamos közti klasszikus átadóforgalom itt nem volt. Megszűnt: 1998. 07. 14-én Görgey Artúr utcából a Szilágyi utcába kanyarodó villamosvágányból ágazott ki az összekötővágány, és behaladt Rákospalota-Újpest MÁV állomásra. Rajta keresztül érkezetek a vasúti kocsik a BKV iparvágánnyal kiszolgált újpesti ipartelepek egy részébe.
A hűvösvölgyi járműtelepen 10 órától térzene várja az érkezőket az egykori úttörővasutasokból és jelenlegi gyermekvasutasokból álló fúvószenekar közreműködésével. A rendezvény ünnepélyes megnyitója 10:15-kor kezdődik. admin 2022-04-06T08:17:58+02:00