Olyan tulajdonság ez, amire ritkán lehet szükség, de egy kis tervezés közbeni odafigyeléssel könnyedén megvalósítható. Nyitogatás, hajlítgatás közben azt tapasztaltuk, hogy az 6930p nagyon jól összerakott, masszív jószág. Komoly erővel hajlítgattuk például a fedelét, hogy az LCD panelen olyan fodrozódást érjünk el, amilyet megérintésével lehet kiváltani, de nem jártunk sikerrel. Jól állta a sarat a csuklótámasz és a billentyűzet is. Ez a merevség és stabilitás az alumíniumborítás alatt megbúvó méhsejtes magnéziumötvözet váznak köszönhető. Alul az üzleti gépek újabb jellegzetessége hívta fel magára figyelmünket, a dokkoló csatlakozója. Található még itt három ajtócska és egy kis reteszes fedél. Utóbbi alatt van a második akkumulátor csatlakozója. Ide nagykapacitású, 95 Wh-s utazó telepet csatlakoztathatunk, így a két akkuval (150 Wh összkapacitással) állítólag 24 óráig is kibírja a lényegében átlagos notebook komponensekből felépített laptop (vagyis nem ultraalacsony fogyasztású a platform).
Az akkumulátor a Green Cell által kifejlesztett Li-ion cellákkal rendelkezik, amelyek garantálják a valódi kapacitást, a... Laptop-, notebook-, netbook-, ultrabook kiegészítő újdonságok a
"Most pedig tudjuk, hogy ezt az utat minden civilizációnak be kell járnia: szűkös bölcsőben ébredünk, kitotyogunk belőle, szárnyra kapunk, egyre gyorsabban és gyorsabban repülünk, míg végül egybeolvadunk az univerzum sorsával. " "Megérkezett A halál vége, hurrá! " – gondoltam pár hónapja, mikor kézbe vehettem A háromtest-trilógia záró fejezetét. Oh, te magasságos... Mennyire naiv voltam én akkor, pláne így, utólag belegondolva! Na de ne feltételezzetek semmi rosszat, hiszen Cixin Liu ezúttal is elképesztő képzelőerejéről tett tanúbizonyságot. Felfoghatatlan távlatok (Llia Jü illusztrációja) Luo Ji rafinált, egyszersmind eléggé vakmerő tervének hála végre-valahára beköszöntött a hőn áhított béke a Trisolaris népe és a földi civilizáció között. Kiszámolták, mikor fog elpusztulni az univerzum | 24.hu. Virágzik a kultúra, technológiánk pedig soha nem látott mértékű fejlődésnek indul. Kicsivel azután viszont, hogy az eleve bukásra ítélt Falképző-projekt immár elaggott tagja átadja a Kardtartó tisztségét az eredetileg űrközlekedési mérnökként végzett Cheng Xinnek, külső támadásról szóló jelentés érkezik az illetékesekhez.
Pedig a rajban úszó halak, vagy a tengerbe leszakadó láva képe tényleg belemarja magát az ember retinájába. Még arra is alkalmas, hogy eszünkbe jusson a természet nagysága, ereje és saját magunk halandósága. Ezen (és sok más) képsorok miatt fáj a szívem. Talán egyszer lesz alkalmam megnézni hang (és felirat) nélkül. Az univerzum története. Akkor majd a fejemben is szóhoz jutnak a gondolatok. Szerintem: Szerző: Rácz Sarolta Hazai bemutató: 2017. március 30. Forrás és fotó: Vertigo Média Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását.
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti. Jelenlegi ismereteink – a Planck műhold méréseinek 2015-ben közzétett eredményei – szerint a világegyetem kora 13, 8 milliárd év. [1] Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum az UDFj-39546284 galaxis. [2] [3] A világegyetemben a becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található. Az úgynevezett multiverzum -elméletek szerint több különálló világegyetem létezik, [4] az ilyen elméletekben a "világegyetem" szó tehát nem minden létező összességét jelenti. Mérete [ szerkesztés] Senki sem tudja, hogy mekkora a világegyetem, s függ-e a mérete a benne lévő anyag mennyiségétől. Az univerzum története kritika | Popcorn Project. Az anyag maga is egy eléggé meghatározatlan fogalom, s még ma is más-más definíciókkal illetik a tudomány más-más szegmensei. Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13, 8 ± 0, 2 milliárd év.
Ez az elképzelés a reneszánsz idejéig tartotta magát. A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a reneszánsz kora, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, kezdtek előtérbe kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet. A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó újkori fizikának ( Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: teleszkóp, Galileo Galilei) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, amint az ismereteink bővültek és pontosabbak lettek. A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték. Ezek az elméletek bár messze elvonatkoztatnak a konzervatív hitrendszerektől, a megoldatlan kérdések miatt mégis az azt megalkotó tudósok egy része istenhívő maradt. Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban ("Nagy Bumm") keletkezett kb. 13, 8 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt.