Kiss Irén: Újraolvasva: De Sade márki, az erkölcsforradalmár: filozófia a budoárban. In: Iskolakultúra, (5) 6-7. pp. 110-111. (1995) Item Type: Article Journal or Publication Title: Iskolakultúra Volume: 5 Number: 6-7 ISSN: 1215-5233 Contributors: UNSPECIFIED Sade Donatien Alphonse François de Date: 1995 Page Range: pp. 110-111 Additional Information: Ismertetett mű: Donatien Alphonse François de Sade - Filozófia a budoárban: a szabadosság iskolája Uncontrolled Keywords: Erotika ábrázolása - irodalmi - könyvismertetés, Francia irodalom - regény - 19. sz. - könyvismertetés, Szexualitás - könyvismertetés Date Deposited: 2018. Oct. 04. 08:56 Last Modified: 2019. Nov. 06. 14:11 URI: Actions (login required) View Item
Információ: Formá ISBN: 9580343819343 Kiadvány: 02\2011 Oldalak: 348 Méretek: 2. 7 MB Az ár: Antikvár Könyv: De Sade márki hitvese (Sibylle Knauss) – 2008, 2755Ft online e-könyv(könyv) (HUF-0.
57 Mb ePub File Size: 10. 65 Mb ISBN: 586-4-94822-297-9 Downloads: 33675 Price: Free* [ *Free Regsitration Required] Uploader: Milkree A sadf vacsor ez legalantasabb, legszakadtabb teremtmnyeknek szenteltk. Ezen mindig csak ngy elkel szrmazs ifj hlgy lehetett jelen, akiket fortll pnzzel raboltak el szleiktl. Pontosan hat rakor az eladn megkezdi az eladst, me a bartok brmikor megszakthatnak, ha gy tartjk jnak. Brmin vallsos cbrki kvesse is el, hallbntetst von maga sase. Alighane zlssg lesz, mire ne vetemednnk: A msik hrom bart vatosabb volt, nem szrtk el a magj kat, s br kapni ugyanannyit kaptak a seggkbe, egy csppet sem adtak ki magukbl. Ha valaki nem llt feljebb a polgrok osztlynl, s e felsbb osztlyokban nem bizony agyon ernyesnek, nagyon szziesnek s tkletesen szpnek, azt kmletlenl visszautastott utn kmek szaglsztak, s minden lpskrl azonnal beszmoltak a trsasgnak. A Könyv – – PDF Free Download Ha valaki szthzta e gynyr kis feneket, rzsabimb trult a szeme el, oly friss, oly mdki iros, amint csak nyjthat a termszet.
Hamarosan meg is ktttk a hrom hzassgot, hatalmas hozomnyokkal s azonos ki kel. Ez elég ahhoz, hogy elveszítse kétes ismerőseinek kegyét, nincstelenül menekülnie kell Párizsból. Érdekházasságot köt egy jómódú nemessel, akit később lelkiismeret-furdalás nélkül tesz el láb alól. Bejárja a világot, újból és újból elszegényedik és meggazdagszik, míg a végére tanítványból mester lesz. Maga sem tud számot adni hány és hány ember, férfi és nő, agg és gyermek élete, megrontása, kínhalála szárad a lelkén. Egy alkalommal bűntársnőjét (aki mellesleg szeretője is volt) meztelenül egy vasketrecbe dobatja éhező kígyók, békák, viperák közé. Huszonhat évesen mindezt még megtetézi pár magzatgyilkossággal, mivel félt elcsúfítani pompás alakját, majd gátlástalanul szedte tovább áldozatait. A természet mulatságra teremtette az embert; ez a legelső törvénye, amely szívem örök sarokköve leend. Úgy kell az áldozatoknak, végül is az egyensúly nélkül önmagát pusztítaná el a világegyetem; a természet gaztettek által tartja fenn magát és nyeri vissza jogait, amelyeket elbitorolt az erény.
Sade itt fejti ki tételesen saját utópiáját, hogy szerinte milyen is legyen az eszményi társadalom, innen tudható meg, hogy a lopás nem bűn, hanem az anyagi javak igazságtalan elosztásának egyéni, de az igazságot helyreállító módja, hogy a nemi egyenlőtlenség úgy törölhető el, ha a nemi tevékenységre kijelölt házakban egyik héten a férfiak az önkényurak, a következő héten pedig a nők, és így tovább. A művet alkotó hét párbeszéd fokozatosan halad a nemi felvilágosítás enyhébb formáitól kiindulva az egyre keményebb leckék felé. Szerencse, hogy mindez irodalom, nem valóság, és hogy a sok szörnyűség olyan arányokban halmozódik, hogy lehetetlen el nem gondolkodni a sade-i világ képtelenségén.
A Könyv – – PDF Free Download Ha valaki szthzta e gynyr kis feneket, rzsabimb trult a szeme el, oly friss, oly mdki iros, amint csak nyjthat a termszet. Htrl-htre egy sereg hsz-harminc ves fiatalember jelent megszm szerint tizenhat, s hla hatalmas szerszmaiknak, hseink ezttal nkknt zlelhettk legrzkibb gynyrket. Mindegyikk tizenkttizenhrom lnykval vetette krl magt. ANTINOUS-t azrt neveztk gy, me Hadrianus fiszeretjhez hasonlan nla is vilgszp hmvessz vilgszp htsval trsult, a tka; szerszma nyolc hvelyk kerlet volt s tizenhrom hossz. Durcet kijtt eljk, majd tatta a hidat, mihelyt tjttek rajta. A boldogtalan szeret fiatalon hunyt el, de hatalmas vagyonnal szodima delkezett; senki ms rokona nem lvn, akirl gondoskodnia kellett volna, gy dnttt, hogy v gyont a kt szerencstlen gyermekre hagyja. A herceg ngy-t saodoma sztdlta mi s Konstanca, a szp liliomszl, hzassga utncsakhamar szltpzta liliomm hervadt. Elkpzelte, hogy apjamajdan vele is gy tesz, s bizony ez sem volt teljesen valszntlen. Sade de Marquis Szodoma Napja japja Ott egy nagyon csinos elszobbl ngy szp lakosztly budorral s rnykszkkel.
Jézus Krisztusban minden nap új csodák földje nyílik eléd! Száz és számtalan, Bár hittel hinnéd, és soha, soha ne felejtenéd! Fogd a kezem A ködön át, az éjen át a mélyen át, a lápon át keresi lelkem otthonát. Én megállanék, leomlanék és botlanék és hullanék, és minden veszve volna rég. De óv a kéz, és tart a kéz, és áld a kéz, a drága kéz. Elveszni lenne így nehéz. Csüggedni mért? Remegni mért? Aggódni mért? Kérdezni mért? Ki vele járt, mind célhoz ért. Magamba' nem, erőmbe' nem, imámba' sem, hitembe' sem, de benne bízom teljesen. Itt a kezem! Fogd a kezem: árva kezem, gyenge kezem! Tudom, hogy így megérkezem! Túrmezei Erzsébet És rombadőlhet minden oltár, elnémulhat zsolozsma, zsoltár, házad küszöbén fog megállani... A munkazajban, léha dalban, vagy az éj titkos csendjében fogod közelgő lépteit meghallani. Eljön, eljön! Ki nem kerülheted. Ha kikerülöd mint kegyelmet, úgy kell bevárnod mint ítéletet. Hallod? Hallod? Mozdul az ég, mozdul a föld, Isten izent: Eljön. Ádvent. *** Ha volna egy szelíd szép, fehér báránykám, azt is odavinném, azt is odaszánnám.
Folytassuk a közös adventi készülődést karácsony ünnepére. A második vasárnapon Túrmezei Erzsébet gyönyörű versét osztunk meg olvasóinkkal. Fehér takaró, ezüst fénytartó, valót eltakaró. Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj… Se bün, se szenny, se sár, se szin, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen igy volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár, … elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön! … Ne félj! Kép: Pixabay Néhány tipp, hogyan tudunk lélekben készülni Urunk születésének ünnepére. Advent: a lassítás, a készület, az Istenre figyelés különleges ideje
Jöjjön Túrmezei Erzsébet versei összeállításunk, Túrmezei Erzsébet: Adventi éjszaka Túrmezei Erzsébet: Gyertya Túrmezei Erzsébet – A minden, az minden "Minden gondotokat őreá vessétek" 1 Pét 5, 7. "Minden lehetséges a hívőnek" Mk 9, 23 "Mindenre van erőm a Krisztusban" Fil 3, 20 "Mindenért hálát adjatok" Ef 5, 20 Minden gondomat rád vethetem. Nem csak az apró-cseprő gondokat, a nagyobbakat is. Nem csak a nagyokat, nehezeket, a legkisebbeket is! Mert a minden, az minden! És minden lehetséges, ha hiszek. Lehetetlen, megoldhatatlan, Elérhetetlen nincsen! És Tebenned mindenre van erőm. Mindenre, sokra, kevésre, szűkölködésre és bővölködésre… Testvérek terhét vállamra vennem, Teeléd vinnem! S mindenért hálát adhatok. Derűs napok, borús napok, Örömök, szenvedések… Mindet azért adod, Hogy cél felé segítsen. Mindenért hálaéneket mondhatok. Túrmezei Erzsébet: A harmadik Túrmezei Erzsébet: Nyár Túrmezei Erzsébet: Meddig Túrmezei Erzsébet – Lábnyomok Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam, s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk: két pár lábnyom, a parti homokon, ahogy ő mondta, ott járt énvelem.
Túrmezei Erzsébet versei Adventi éjszaka Fehér takaró, ezüst fénytartó, valót eltakaró. Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj... Se bűn, se szenny, se sár, se szín, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen így volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár,... elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön!... Ne félj! Adventkor Valami szépet szeretnék mondani, a szívemet örömmel kitárni, advent titkos, szent ünnepén. Jézusom várlak. Leborulok én, szívem hozom, gyermeki szívemet. Jöttödre készíts föl engem, hiszen te vagy az örök szeretet. Kenyérnek jöttél Kenyérnek jöttél éhező világba, világosságnak sötét éjszakába, fényes hajnalnak, örök ragyogásnak, vak zűrzavarban bizonyos tanácsnak. Jöttél útnak, igazságnak, életnek, s kicsiny gyermekként jászolba fektettek, Jézus, Jézus!
Túrmezei Erzsébet Ha már lehullt a hó, s fekete földünket befödte, hogy szállott gyermekálmok röpte a fényes ég felé, az égi trón elé... De Téged nem talált meg. Az égi gyermeket kereste, akirõl, ha leszáll az este, csodálatos mesék borulnak vágytól égõ gyermekszívekre. és nem talált rád, nem ismert meg... Hiszen Te nem vagy többé gyermek. Szétfoszlottak a régi álmok, meghaltak a mesék. A karácsonyfa lángjait oltogatták hideg szelek... Még mindig nem ismertelek. Sok évbe telt, s ha Te nem jössz elém, Megváltóm, Uram, Messiásom, ma sem ismerlek én. Hála neked, hogy megkerestél. Ó, most már van karácsonyom, s ádventi, nagy csodavárásom. Megcsaltak mind a régi álmok, de benned nincs csalatkozásom. Benned mindenem megtalálom. A valóság szebb, mint az álom.
És rombadőlhet minden oltár, elnémulhat zsolozsma, zsoltár, házad küszöbén fog megállani... A munkazajban, léha dalban, vagy az éj titkos csendjében fogod közelgő lépteit meghallani. Eljön, eljön! Ki nem kerülheted. Ha kikerülöd mint kegyelmet, úgy kell bevárnod mint ítéletet. Hallod? Hallod? Mozdul az ég, mozdul a föld, Isten izent: Eljön. Ádvent. ***
Gerő Sándor 1922. augusztus 22. -én Érmihályfalván született. Lelkipásztorrá 1949 szeptember 25. -én avatták Szadán. 11 évig volt itt lelkipásztor. 1960-1977 között tanár a Teológiai Szemináriumban, ahol Görög nyelvet és Újszövetséget tanított. Meghalt 1981. március 15. -én Torontóban. Az alábbiakban az általa írt költeményekből adunk közre néhányat: