A Bakony az egyik legyszebb hegységünk, ahol az egyik legszebb magyarországi patakvölgyet találjátok. Gyertek velünk egy Cuha-völgyi kirándulásra és fedezzük fel együtt a bakonyi kirándulóhelyek szépségét! A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Nevéről sokaknak juthat eszébe az azonos nevű camembert, de nevét nem a sajtról kapta. És bizonyára az angol szalonna – bacon – szónak sincs különösebb jelentősége a névadásban, annál inkább a bükkfának. Abból több van itt, mint szalonnából és camembert-ből. A bükkök és a 4000 négyzetkilométeres hegység egyéb fái között mesés egy őszi bakonyi kirándulás gyerekekkel. Bakony-Gyöngye Vendégház | Bakony-Gyöngye Vendégház. Bakonyi kirándulóhelyek gyerekekkel a Cuha-völgyben és környékén A Bakony hatalmas terület, közel 7 Budapestnyi terület, ezért terjedelmi okokból ebben a cikkben ezúttal a Cuha-patak völgye környékét látogatjuk. A Cuha-völgy szerintem Magyarország egyik, ha nem a leglátványosabb patakvölgye. A Bakonyszentlászló-Zirc közötti völgy helyenkét olyan vadregényes szurdokká válik, akár az inkák kincseit rejtő dzsungel.
A Cuha-patak neve a szláv eredetű szuha (sucha) szóból származik, jelentése száraz - utalva az aszályos időben elapadásközeli állapothoz vezető vízszintingadozásokra. Cuha-völgyi tanösvény |. Egy másik olvasat szerint pedig a köves, a patakot sok helyen elrejtő meder is oka lehet az elnevezésnek. (Magyar Természetjáró Szövetség) Szóval miután megérkeztünk Bakonyszentlászlóra, a biztonság kedvéért felcsaptuk a bármely mobilra letölthető Természetjáró alkalmazás t, amely az előzetes túraútvonalak kiválasztása után offline is zseniálisan megmutatja, merre van az előre - persze temérdek információval kiegészülve. Tehát hátizsák és túrabakancs fel, víz és esőkabát bekészítve, telefon a kézbe, majd a községháza buszmegállójától indulva bele is vetettük magunkat a Cuha-völgybe. A közel 16 kilométeres utunk első szakasza az Alsó-Cuha-szurdokhoz, azon belül is a Remete-barlang 7 méter hosszú, cseppkőkérges járatának bejáratához vezetett, amely közben bármerre is tekintettünk, lélegzetelállító látványnak lehettünk szemtanúi: a zöldellő fák, a mohás sziklák és a Cuha-patak olyan mesébe illő kombinációval kecsegtetett, amilyet nem sokat láttam eddigi életemben.
(Magyar Természetjáró Szövetség) Az ősi erdőben való eksztázis közeli élmények után szépen lassan (gondolhatjátok mennyire) visszatértünk Bakonyszentlászlóra, ám előtte még egy pillanatra megálltunk az esőkunyhóval, padokkal és asztalokkal körbeszórt Ördög-réten, hogy még egyszer magunkba szippantsuk annak az erdőnek az illatát, amelyet valószínűleg sohasem fogunk elfelejteni. Sőt, azt is megmerem kockáztatni, hogy egyszer még biztosan visszatérünk a Cuha-völgy nyugalmat sugárzó erdeibe.
Érdekesség, hogy indulnak medvehagyma szedő túrák a völgyben. A medvehagyma a kellemes túra keretein belül szabadon gyűjthető, egyetlen dolgot kell betartani, az erdőtörvény által megszabott 2 kg-os mennyiségnél többet senki nem vihet magával. Az állatvilág is igen érdekes és ritka fajokat vonultat fel. A fészkelő madárfajok közül kiemelkedő jelentőségűek a fokozottan védett ragadozó madarak. Összesen, több, mint 200 madárfaj figyelhető meg a területen, ezek nagy része itt is fészkel. Ritka bogárfajok is népes számban figyelhetőek meg. Védett emlőseink közül megtalálható itt a nyuszt és a vadmacska. Az odúlakó és a barlangi denevérfajok közül 10 fajta él itt, ebből 2 fokozottan védett. Burok-völgy A völgyben nagyon ritka és érdekes sziklaformákat is megfigyelhetünk. A völgy keletkezését illetően több elmélet is felmerült. Az általános nézet szerint folyóvízi erózió eredményeképp jött létre, egy másik kevésbé ismert elmélet szerint viszont hasadásos eredetű lehet a kialakulás. Bakony cuha völgy tó. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy a felemelkedő kőzetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílt.
Fura a neve, ugye? Szláv név, csakúgy mint megannyi földrajzi név Magyarországon. Jelentése száraz, utalva arra, hogy szakaszosan mindig is képes volt kiszáradni. Cuha-patak Hasonlóan más hegységi tájainkhoz, a Cuha-völgyi kirándulás ősszel a leglátványosabb. Szerintem. De ha látjátok a sárga és piros minden árnyalatában játszó fákat, talán egyet fogtok érteni. A Cuha-völgyi időjárás, szűk völgy lévén, hűvös, és amúgy is ősz van, vegyetek fel szvettert. A völgyön áthalad a a közép-dunántúli piros turistaútvonal. Nincsenek rettenetes emelkedők, sőt, a gyerekek biztos díjazni fogják, hogy a patakon több helyen is a köveken ugrálva kell átkelni. Gumicsizmát adjatok a lábukra! A völgyben számos bakonyi barlangot is találtok. Menjetek be! A Cuha-völgy mintegy 22 kilométer, de a bakonyi kirándulás gyerekekkel nem teljesítménytúra, szánjatok több napot egy-egy tájegységre. Bakony cuha völgy vendégház. Őszi erdő a Bakonyban Bakonyi kirándulóhelyek gyerekkel Cuha-völgyi vonatozás A Cuha-völgyi kirándulás része lehet egy kis erdei vonatozás is.
Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontja Ismerkedjetek az itt élő szerzetesek életével egy pompás barokk épületegyüttesben. Zirc a Cuha-völgyi kirándulás déli végpontja. A belépőből 10% kedvezmény jár, ha a foglaltok szállást. Zirci szálláshelyek >> Nézzetek ki egy megfelelő őszi hétvégét, bakancsot fel! És ne felejtsetek el Cuha-völgyi szállást foglalni! A Bakony kalandos útján - Alsó-Cuha szurdok. A Cuha-völgy melletti falvakban számos remek vendégházat, apartmant, panziót találtok. A kempinghez talán már kicsit késő van. (fotók:, shutterstock) Hogy tetszett a bejegyzés? Tetszik Tetszik 100% Imádom Imádom 0% Vicces Vicces 0% Hűha Hűha 0% Nem tetszik Nem tetszik 0%
Magyar falucskák, melyek egyre csak fogynak A kis falvak közül akad olyan, amelyik bőséges turisztikai kínálatával az utazók kedvence lett, máshol a csend, a nyugalom, esetleg a közeli túralehetőségek vonzzák a látogatókat. (Képek forrása: Indafotó, borítókép forrása: panelrambo / Indafotó)
KÖRÚTI HAJNAL – Tóth Árpád Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. Bűvölten állt az utca. Tóth árpád körúti hajnal műfaja. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére…
(Víg pacsirtaként zengenek a színek, s "lila dalra" kel a kirakatban egy nyakkendő. ) Ez a varázs csak néhány pillanatig tart. "Felmerengenek" a harangok, s az ünnepi csendet kellemetlen hangok törik meg: búg a bús gyársziréna, s a villamos jajdulva csikorog a kopott síneken. Nappal lett, a "józan robot" kioltotta a Végtelen Fény mámoros csodáját. A hanghatások itt a nagyvárosi munkakezdés megszokott indulását festik le – illúziótlanul. Az utolsó sor "arany csókja" még egyszer felvillantja a hajnali fény bűvöletét, hogy ezzel is a városi szegények iránti mély együttérzését fejezze ki. A szinesztézia sajátos metafora. Tóth árpád körúti hajnal elemzés. Benne a különböző érzékterületek (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) keverednek egy szóképben. Ilyen ebben a költeményben: "a színek víg pacsirtái zengtek "; "lila dal". Borbély Sándor: Tóth Árpád, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése) Borbély Sándor: Tóth Árpád, General Press, Bp., 1996 (In: Borbély Sándor: Klasszikusok rangrejtve) Kardos László: Tóth Árpád, Akadémiai Kiadó, Bp., 1965 Kosztolányi Dezső: Tóth Árpád, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977 (In: Kosztolányi Dezső: Egy ég alatt) Németh László: Tóth Árpád, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1970 (In: Németh László: Két nemzedék) Rába György: Tóth Árpád, Akadémiai Kiadó, Bp., 1969 (In: Rába György: A szép hűtlenek)
Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére… Műfaja életkép. Leíró jellegű versről van szó: anyaga látványok sora, a látvány történik. Vagyis az eseményt a dolgokban, az ember nélküli mozzanatokban ragadja meg a költő, a vers érvénye mégis vonatkozik az emberre is. Az utca fokozatosan megelevenedő részleteit ábrázolja, a vers valódi tárgya az élmény, a szépség. Típusa tájvers. Az ábrázolt élettér a nagyváros, amely mint táj jelenik meg (kirakat, házmester, tűzfal, aszfalt, kővidék, por stb. Tóth Árpád: Körúti hajnal - Neked ajánljuk!. ). Tehát a mű témája szerint modern tájleíró költemény – a pesti utca reggele. Üzenete az, hogy meg kell találnunk a pillanatokban a szépséget, így válthat lenyűgözővé az ébredő város, a hajnal csodája rohanó világunkban. Kifejezőeszközök: metafora, megszemélyesítés, hasonlat, szinesztézia, fokozás, alliteráció Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A Körúti hajnal stílusa impresszionista. Csupa kép, hang és szín a vers. A mindent beborító hajnal színeváltozását, fényviszonyait kísérjük figyelemmel. Számos impresszionista stílusjegy található benne: a színek, a fény-árnyék hatás, a hanghatások (zeneiség), a szinesztéziák használata, valamint a rímek is. Az impresszionista élmény a halmozott jelzőhasználatban is jelentkezik. A költő elbeszélő múlt időt és általános alanyt használ. A beszélő nincs megnevezve, kiléte meghatározhatatlan. Csak annyit tudunk meg róla, hogy kivételességet tulajdonít annak, amit néz (ez érezhető az intonáció izgatottságából, emelkedettségéből). A cím egy minőségjelzős szószerkezet, időpontot (hajnal) és helyszínt (körút) nevez meg. Erős hangulatkeltő hatása van. Tóth Árpád: Körúti hajnal - Magyar versek. A hajnal egy kitüntetett napszak, és a maga átmenetiségével rejtelmes is. A kezdet, az ébredés ideje. Nem pusztán napszak, hanem ünnep: a világ jellemző, múlékony, de mindig visszatérő állapotának szimbóluma is. A körút széles, forgalmas út Budapesten.
A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a színek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére... 1923 Irodalomhoz némileg értő egyén ellenére sem rajongok a versekért, de a fenti mindig is tetszett, még középiskolás koromban bekategorizáltam saját "best of"-listámba.