A magyar azonban elég valószínű, hogy fennmarad, hiszen nyelvünknek nemcsak országa van, de egy hatalmas nyelvi kultúrája is - mondta a szakértő. Hozzátette: a nyitottabb nyelvek, amelyek képesek befogadni sok új vonást, azok erőteljesebb nyelvek, és ha féltjük ezért a nyelvünket, akkor jobban odafigyelünk rá. De nyelvünk múltja, nagy kultúrája is nagy erő, és fontos tulajdonsága, hogy aközé a pár tucat nyelv közé tartozik a miénk, amelyeken mindenről lehet beszélni, beleértve a szaknyelvet is - a finnugor nyelvek többségén például nem lehet szaknyelven beszélni. Mindezek mellett a magyar nyelv jó állapotban van, megfelelő számú beszélővel, hivatalos nyelvként is védve - tette hozzá a nyelvész professzor. "A magyarnak jó az alkalmazkodó képessége és az a nyelv, amelyik jól tud alkalmazkodni, az biztos, hogy erőteljesebben éli túl a traumákat. Ilyen trauma volt például a török nyelv jelenléte a hódoltság idején, vagy napjainkban a beszélt nyelvet fenyegető informatika világa" - fejtette ki Balázs Géza.
A teátrum közleménye szerint a szervezők a teljes nyitottság és az esélyegyenlőség jegyében, ugyanakkor a szakmaiság mentén szervezték a VERSenyt és minden fordulóban lehetőséget adtak a közönségnek is, hogy vigaszágon is továbbjuttassanak versenyzőket. A verseny védnöke a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, aki Lutter Imrével, a VERSeny főszervezőjével, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnökével nyitja meg az élő döntőt. A legjobb előadók teltház előtt lépnek fel a Nemzeti Színház színpadán, ahol a versmondások mellett a versekre készült videoklipeket is megnézheti a közönség, a Zichy Szín-Műhely Dolmány Attila rendezésében Arany balladák - másképp címmel mutatja be versszínházi-képzőművészeti előadását, a Kávészünet zenekar pedig Arany-part, avagy koncert Arany János barátai és követői farvizén, a magyar költészet gyöngyszemeivel című verszenei produkcióját mutatja be. A kétnapos versengés minden mozzanatát, benne az Arany János-emlékév kiemelkedő programjaival, élőben közvetíti a Magyar Versmondók Egyesülete és a Nemzeti Színház a Nemzeti VERSeny Facebook oldalán.
A versenyt három fordulóban rendezték meg. Elsőként minden nevező két szabadon választott magyar költő versével jelentkezhetett a oldalon közzétett felhívásra, amelyek közül egyet kellett az első fordulóban vágatlan videón beküldeni. A továbbjutók az általuk választott másik verset dolgozták fel videoklip formájában. Mind az elődöntőben, mind a középdöntőben volt lehetőség közönségszavazásra, így a zsűri és a verskedvelő nézők szavazatai alapján alakult ki a 23 fős döntő mezőnye, akiknek versklipjeit eddig már 70 ezren nézték meg a a legnagyobb videomegosztó portálon. A zsűri tagjai a rendező intézmények művészei, szakemberei: Nagy-Kálózy Eszter, Bakos-Kiss Gábor, Olt Tamás, Fehér Ildikó színművészek; Kiss László rendező; Lutter Imre előadóművész, producer és Szabó László kommunikációs szakember. A Nemzeti VERSeny több mint 200 indulója között 6 éven aluli és 90 éven felüli versmondó is képviseltette magát. A határon túli versenyzők között van erdélyi, szilágysági, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai versmondó egyaránt.
(A különböző államokban az ünnep egészen különböző napokra esik. ) Az irodalom nagyjaihoz kötődik az angol és az orosz nyelv ünnepe is: Puskin. (Forrás: wikimedia commons) Milyen alapon? A különböző nyelvek napjai általában igen későn, az utóbbi két évtizedben születtek meg – nyilvánvaló, hogy ez egyfajta öngerjesztő folyamat: ha más nyelvének van napja, legyen a miénknek is! Ezek az ünnepek tehát sokszor nem természetesen kialakuló hagyományként, hanem egyszeri döntés eredményeképpen alakulnak ki: ilyenkor pedig indokolni illik, hogy miért pont az adott nap legyen a nyelv napja. Fent láthattuk, hogy a különböző nyelvek napját általában az irodalmi nyelv születésével kapcsolatos eseményekhez, a nyelv hivatalossá válásához, írásbeliségének, irodalmának vagy kutatásának kezdeteihez kötik – igen gyakran egy olyan személy születésének vagy halálának napján keresztül, aki ezekben nagy szerepet játszott. Csakhogy ez nem az igazi. Egy nyelv nem akkor születik meg, amikor hivatalossá válik, amikor kutatni vagy írni kezdik, és nem is akkor, amikor irodalmi művek születnek rajta.
Még mindig a hűtőben árválkodik a sonka főzőleve? Akkor ideje lenne felhasználod, mondjuk egy isteni bableveshez, amihez a maradék húsvéti sonka is jól fog jönni. Húsvét bableves sonkaléből Hozzávalók 25 dkg fejtett bab (beáztatott) 2 l sonkalé 10-15 dkg füstölt főtt sonka (felkockázva) 2 sárgarépa (feldarabolva) 2 fehérrépa (feldarabolva) 1 burgonya (felkockázva) 1/2 zeller (felkockázva) 1 vöröshagyma (félbevágva) 2-3 gerezd fokhagyma 2 babérlevél 1 ek. fűszerpaprika (opcionális) só pár szem egész bors 1 dl tejföl 1 ek. Húsvéti sonka: miért pont ezt esszük húsvétkor? | Street Kitchen. liszt csipetke, vagy kézi tarhonya friss petrezselyem (felaprítva) Elkészítése Kezdd el főzni az előzőleg beáztatott babot a sonkalében. Ha túl sósnak érzed, adj hozzá egy kevés vizet. Dobd bele a fokhagymát, a hagymát, a babérlevelet, a borsot, és a zöldségeket. Amikor kellően megpuhult minden, a tejfölből, egy kevés lisztből és egy merőkanálnyi levesből készíts habarást, és add ezt is a leveshez. De, ha te jobban kedveled paprikás rántással, azzal is készítheted. Ha felforrt, öntsd bele a tésztát és ezt is főzd puhára, majd add hozzá a felkockázott sonkát és vedd le a tűzről.
Nagyon jó ízt ad bablevesnek, lencselevesnek, ha alapléként használjuk. Hozzávalók: 1 kg füstölt sonka 1 fej vöröshagyma 6 gerezd fokhagyma 6 db babérlevél 10 szem színes bors A húsvéti sonka elkészítése: A hagymát vágjuk félbe vagy negyedbe. A fokhagymát pucoljuk meg. A sonkát alaposan mossuk meg, és tegyük fel egy nagy lábasban főni, annyi vízzel, ami bőven ellepi. Adjuk hozzá a hagymákat és a fűszereket. Ha a víz forrni kezd, vegyük alacsonyra a lángot, és hagyjuk a sonkát másfél óráig főni. Ha a víz elfő, és nem lepi el a sonkát, pótoljuk. Húsvéti sonka elkészítése | Gasztro | nőihírek. Másfél óra után kapcsoljuk le a lángot, fedjük le a sonkát, és hagyjuk a saját levében kihűlni. Másnap vágjuk le róla a hálót, szeleteljük fel, tálaljuk tojással, tormával, friss zöldségekkel.
(A sonka esetében fontos, hogy ne legyenek a húsban véraláfutások. ) Jó választás például a mangalica, hiszen az biztosan kistermelőtől érkezik. Igaz, ennek zsírosabb a húsa, de a zsír korántsem ellensége a sonkának – és kis mennyiségben az embernek sem. Hogyan válassz? Míg régen a combot csonttal együtt füstölték, manapság sokkal elterjedtebb a csont nélküli, úgynevezett kötözött változat. Comb mellett a sonka gyakran készül lapockából és tarjából is. Mivel a füstön a hús még félig nyers marad, a sonkát meg is szokták főzni. Húsvéti sonka A sonka vásárlása azért is okozhat gondot, mert sajnos ha nincs felvágva, nem lehet belelátni a belsejébe, így sokszor nehéz megállapítani, a csinos külső milyen belsőt takar. Alapvető szabály, hogy ha túl vizes a sonka, ne vegyük meg! Egy hagyományos módon, füstön érlelt sonka nem tartalmaz sok vizet, nem puha, illata erős, de kellemes. Ezzel ellentétben a gyorspácolt változat rengeteg vizet tartalmaz, és ízre sem olyan kellemes. Húsvéti sonka, ahogy dédmamám készítette | Nosalty | Recipe | Étel és ital, Recept, Ételek. Ha lehetőségünk van rá, válasszuk a hagyományos eljárással készült sonkákat, hiszen azok egészen biztosan nem tartalmaznak adalékanyagokat.
PaleoLét rakott nokedliMaradék sült hús, sonka felhasználása, fergetegesen finom…
Ha a hús megfőtt, akkor a levében hagyjuk kihűlni, majd ha teljesen kihűlt, akkor fogyaszthatjuk is friss kenyérrel vagy kaláccsal.
1 Tegyük egy tepsibe a sonkát, öntsünk rá almalevet. Takarjuk le alumíniumfóliával és süssük 80 percig 170 °C-on. 2 Egy tálban keverjük össze a mézet, a mustárt és a cukrot. 3 Kenjük meg a sonkát és süssük mázasra további 30 percig. Hagyjuk hűlni 45 percig. 4 Mossuk meg a burgonyát héjával együtt, majd vágjuk bele egy akkora mélyedést, hogy a rozmaring beleférjen. 5 Mindegyik burgonyához adjunk egy kis rozmaringot és vajat. Süssük 45 percig. A sonkát vágjuk szeletekre, végül tálaljuk.
Én sosem szoktam áztatni főzés előtt, viszont főzés után hagyom a saját levében kihűlni, így nem szárad ki a sonka. Mennyi ideig főzzük a sonkát? Vannak, akik azt mondják ahány kilós a sonka, annyi óráig kell főzni, tehát egy egy kilós sonkának elég 1 óra főzés. Van, aki szerint kilónként elég 40 perc főzés. Én az 1 kilós sonkát, 1, 5 óráig főztem, és szerintem egy 1, 5 kg-os sonka esetén is érdemes 2-2, 5 órával számolni. Mikor feltesszük a sonkát főzni, magasra kapcsolhatjuk a lángot, de amint elkezd a víz forrni, vegyük vissza. Úgy jó, ha víz gyöngyöve forr. A sonkát a főzés előtt alaposan mossuk meg, annyi vízbe tegyük fel főni, ami teljesen ellepi. Ha a víz elfő róla, pótoljuk. A sonka vizébe tehetünk hagymát, fokhagymát, fűszereket, esetleg almát, répát, zellert. Sót viszont semmiképp se tegyünk a vízbe, mert a sonka elég sós. A sonkát hagyjuk a saját levében kihűlni. A megmaradt lében megfőzhetjük a tojásokat, ettől a tojás enyhén füstös ízt kap. Vagy a főzőlevet fagyasszuk le, és használjuk fel később.