3 a lehetséges 10-ből, 52 hiteles vendégértékelés alapján. 9. 3 Nagyon jó 52 értékelés alapján 98%-a ajánlaná barátjának Akár több napos program a látogatók szerint Nyáron érdemes idelátogatni Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a foglalók Több tízezer hiteles programértékelés az oldalunkon! 9 " Biztonság, szép környezet, kulturált gazdik. " Ágnes Knizner - idősebb pár (1 hete) Szemerédy Éva - egyéni utazó (9 hónapja) 10 " Rendezett strand mind az embereknek, mind a kutyáknak. " Középkorú pár (10 hónapja) Árak Egész évben Felnőtt belépőjegy 600 Ft 6 éves kor alatt Ingyenes Helyszín jellemzői Általános Állatbarát ATM a közelben: 3. 6 km Beszélt nyelvek: magyar Akadálymentesített Strand tulajdonságai Vízpart: lassan mélyülő Víz talaja: homok, iszap Part talaja: fű Partszakasz hossza: 1 km Helyszíni szolgáltatások Étkezési lehetőség: környéken Mosdó Biciklitároló Értékmegőrző Öltöző Parkolás Saját parkoló: Ingyenes Távolság a szolgáltatótól: ‹ 50 m Parkoló jellege: Közterület Parkoló helyek száma: 50 db Megközelítés Távolság buszmegállótól: 800 m Távolság vasútállomástól: 800 m Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak
Az aktuális rész ismertetője: Az indoeurópai nyelvet beszélő kelta nép őshazája csak pontatlanul határozható meg. A Kárpát-medencébe az időszámításunk előtti hatodik században betelepült, vasból készült eszközöket készítő törzs a mai Esztergom, Gellért-hegy és Szászhalombatta területén épített jellegzetes kelta földvárakat. A műsor ismertetése: A négy részes sorozat a Kárpát-medencében egykor élő népek kultúráját mutatja be, apró életképek felvillantásával tárva elénk az elmúlt évezredek hétköznapjait. Kelta nép volt 7. Egyéb epizódok: Stáblista:
A magánhangzók állományában a latinhoz és a spanyolhoz hasonlóan öt hangszínt találunk: /a, e, i, o, u/, és feltételezhetően létezett a magánhangzók hosszú–rövid fonológiai szembenállása. Megőrződött a két indoeurópai félhangzó: /w/ és /j/; az eddig ismert diftongusok pedig a következők: /aj, ej, oj, uj/ és /aw, ew, ow/. A mássalhangzók között változatlanul maradtak az indoeurópai /l, m, n, r/ hangok. Kétféle sziszegőhang létezett, valószínűleg egy zöngétlen /s/ és egy zöngés /z/ – az utóbbi az indoeurópai /d, dh/ hangokból alakult ki magánhangzók közötti és szóvégi helyzetben –, amelyeket az átírásban s és z vagy ś és s betűkkel jelölnek. A fent felsorolt mássalhangzókon kívül valószínűleg megvolt a zöngés és zöngétlen zárhangok megkülönböztetése – /t, k/ és /b, d, g/ –, amit viszont az írás nem jelölt. Nyelvtan Nyelvtipológiai szempontból, mint az indoeurópai nyelvek általában, a keltibér is flektáló nyelv (hajlító-ragozó) nyelv volt. Kelta nép volt 10. A névszóragozás nagyon hasonló volt a latinéhoz. Legfeljebb nyolc esetet különböztettek meg, bár nem mindenről van adatunk.
Időutazás a Balaton déli partján Egy-egy ősi településre elmenni már önmagában is időutazás. Neveik több száz vagy akár ezer évvel ezelőttre visznek vissza, pedig talán már nem is ismerjük a jelentésüket. Zamárdi is ilyen településnév. Hiszen ki tudja ma már, miért így nevezték el a tóparti városkát, amit már az őskorban is laktak, ahogy azt ásatások bizonyították. Kelta nép volt air. Kiváló fekvésének köszönhetően később is minden kultúra nyomot hagyott rajta. Találtak itt kelta és római kori leleteket, sőt, az egyik leggazdagabb leletanyagú avar kori temető is a település mellett fekszik. Nem hagyták el a jó termőföldű lankákat a honfoglalás után sem, évszázadról évszázadra nyomokat hagytak maguk után az egykor itt élők. Voltak korok, amikor nem kímélte őket a történelem: a törökök szinte teljesen elnéptelenítették a környéket, Zamárdi (melyet akkor még inkább Egyházas-Zamárd névvel illettek) is lakók nélkül maradt. Később távolabbi vármegyékből telepítették ide az új lakosságot, ők formálták mai alakjára a települést a nagy néptelenség után is, híven az ősi, talán már akkor sem ismert eredetű névhez.
A
Szamárkő. Így nevezik, de nem formája miatt, hanem egy szép, vallásos vonatkozású legenda miatt, azt a követ, mely egy Zamárdiban, annak is a nyugati felén található, különleges, hullámos felületű szikla. A vallásos legenda szerint a kőnél Jézus és szülei jártak szamárháton egykor, a szamár patája nyoma pedig ma is látszik a kő felszínén. A gyermek Jézus és a szamár is odakapott a kőhöz egy fűcsomó után, innen ered a név. A Szamárkő története Létezik egy történelmi megközelítés is, mely szerint Szamárkő több ezer éve áldozati helyszín lehetett. Találd meg a négylevelű lóherét és legyen szerencséd | Sokszínű vidék. 1942-ben dr. Margittay Richárd villatulajdonos végeztetett ásatásokat a kő körül. A r égészeti feltárások során találtak is apró istenszobrokat, idolokat, törött cserépedényeket a helyszínen. Ezek egy része a megyei múzeum tárlatába került, melynek utódja ma a Rippl-Rónai Megyei Hatáskörű Városi Múzeum. A kő a honfoglalás idején és attól fogva határjelölő sziklaként hasznosult. Az Árpád-korban ördögkő volt a neve, innen kapta később a hegy is az Ördögkő-hegy nevet, de idővel az ördög szót elhagyták, és maradt a Kő-hegy elnevezés.
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
16
Tempesty
2014. szeptember 7. 20:46
@Tempesty: leh-lehel-lélek-lehellet -lét-é-let
15
2014. 20:45
Az olasz-oláh egyezés stimmt a lengyel a leh szarmata törzs alapította nép. 14
siposdr
2014. szeptember 5. 19:46
@LvT: köszönöm! Ezek szerint jól tanultam meg annak idején a leckét...
13
LvT
2014. 19:27
@LvT: Közben konzultáltam a lengyel irodalommal, a lengyel