A műfaj gyökerei a tengerentúlra nyúlnak vissza, de Nyugat-Európában is népszerű eme humorformátum, az Esti Showderből már ismerős dumagépekkel, vagyis ország legtehetségesebb fiatal humoristáival. A Showder Klub szereplői között megtalálhatjuk a hazai dumagépek legnagyobbjait. A tankmániás légpuska-tulajdonost, a nagy Diósgyőr-szurkoló Aranyosi Pétert. A welcome-rántotthús fogalmának megalkotóját, aki titokban szeretne sütemény-stylist lenni, a szentesi Kiss Ádámot. Kovács András Pétert (KAP), a Földön járó művészt és realista álmodozót, akinél senki se tudja több nyelven elmondani a híres idézetet "Luke, én vagyok az apád! ". A hazai elvont humor szemüveges Góliátját, Kőhalmi Zoltánt. A magyar humor hutyutyuját, Lórán Trabarna Barnabást, és Dombovári Istvánt, akinek humora nehezen behatárolható, valahol ane már és az inkább hagyd abba irányzatokat képviseli. Showderklub.s04e02.avi - Showder klub. Mellettük feltűnnek a feltörekvő új generáció tagjai: Csenki Attila, a bulvármagazinok réme, akit az újságírók csak úgy emlegetnek: "A humorista, akinek a nevét nem ejtjük ki! "
FANSHOP Showder Klub - 4. évad Oszd meg az értékelést!
42 videó Fábry show ITT: A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Humor magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: kedd, 2011. május 17. Nézettség: 952 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal
42 videó Fábry show ITT: A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Humor magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: kedd, 2012. május 15. Nézettség: 2, 696 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal
A rózsa ősidők óta az egyik legnépszerűbb virágunk. Mit tudhatunk erről a csodálatos növényről? M indenütt csak rózsa, rózsa, rózsa – hangzik el a Tolnay Klári főszereplésével készült nagy sikerű filmben. A Hatholdas rózsakert egy vidéki nagypolgári család otthonában játszódik, amely – ahogyan a cím is jelzi – egy hatalmas rózsaültetvény közepén található. A Babits Mihály műve alapján készült filmben szövődő kapcsolatokat, szerelmeket és történéseket végigkíséri és áthatja a mágikus rózsaillat, amely egyfajta kerítőként is működik a történetben. A virágok királynője ária. Nem véletlen, hogy ennek a pompázatos virágnak gyakran főszerepet szánnak a művészvilágban, hiszen gyógyító erejéről és varázslatos illatáról ősidők óta hallhatunk és olvashatunk. Miért nevezzük a rózsát a virágok királynőjének? Rózsás történelem A rózsa története évezredes múltra tekint vissza, a legtöbb kultúrában hatalmas tisztelet övezte. Tobai Ágota aromaterapeuta elmondása szerint a rózsából készült illóolaj és aromavíz a tradicionális medicina része volt az olyan ősi kultúrákban, mint Kína, India, Asszíria, Egyiptom, Görögország és Róma.
Állítólag maga Kleopátra hercegnő is igen szoros kapcsolatot ápolt ezzel a varázslatos növénnyel. A szakértő hozzátette, hogy az uralkodónőről szóló egyik történet szerint Kleopátra rózsaolajba mártatta hajója vitorláit, hogy az elbűvölő illattal messziről jelezze közeledését. Egy másik legenda szerint az ókori rómaiak a rózsát Vénusz könnyeiből és Ámor nevetéséből eredeztették. A virágok királynője 2 évad. A rózsát egyébként először a Leszbosz szigetén élő, szenvedélyes hangvételéről ismert ókori görög költőnő, Szapphó nevezte a virágok királynőjének. Az angol történelem egyik hírhedt állomása, a "rózsák háborúja" (amely végül Shakespeare művében is visszatér) sem véletlenül kapta a fenti elnevezést: az egymással harcba szálló két uralkodóház, a York- és a Lancaster-ház címerén is egy rózsa ékeskedett. A modern kultúrákban a vörös rózsát gyakran a szerelem virágaként emlegetjük, szerelmes férfiak legtöbbször rózsacsokorral örvendeztetik meg hódolatuk tárgyát. Az asszociáció egy mitológiai történetből eredeztethető, mely szerint Aphrodité éppen súlyosan megsebesült szerelméhez, Adoniszhoz igyekezett, amikor egy rózsatövis megkarcolta a kezét, és vérével megszínezte az addig fehér rózsaszirmokat.
A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. A virágok királynője | Demokrata. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog. Egyéb epizódok: Stáblista: