Hihetetlen áldozatkészségről tanúságot téve volt, hogy évi 1000 látogatást is végzett, de később, nyolcórás munka és beosztott lelkészi teendői mellett is 300-500 alkalommal vitte Isten jó hírét az erre vágyóknak – mindig a megfelelő formában. Ekkor azonban már nem egyedül. Kezdetben csak néhányan csatlakoztak hozzá a gyülekezetből, majd 1977-től kb. tíz fős diakóniai munkacsoport vezetőjeként, velük kéthetente találkozva nevelte, bátorította, támogatta ebben a szolgálati ágban azokat, akiket Isten talán éppen az ő életpéldája által hívott el erre. Férjének 1983-ban mondott szavai mindennél találóbban jellemzik őt: "Dr. Boross Gézáné … hite nem vulkán, nem tűzhányó, nem is világítótorony, mert sokkal több annál: pásztortűz a modern nagyváros hideg éjszakájában. " Beosztott lelkészek Bíró Béla 1968. október 1-től került hozzánk az addig itt szolgáló, Rákosfalvára rendelt Kovács Lajos helyett. Dr. Boross, az orvos | Műsorvezetőként az értéket megőrizni, orvosként helyreállítani szeretem! – Dr. Boross György. 1970. október 1-jén helyezték át Rákoshegyre. Utóda Horváth Antal nyugalmazott esperes lett, aki elsősorban a MÁV-telepen munkálkodott.
S ha Isten adja az erőt, ugyan, hogy' jöhetne számításba itt a szolga gyengesége, – de ugyan, mit számít a szolga ereje, ha Isten nem adja Lelkét! Boross Géza tudós tanárságának közepén ez az egyszerű tapasztalat állt: törékeny cserépedényben hordjuk a mennyei kincset, mi erőtlenek, hogy ezáltal Isten erejének titka váljon nyilvánvalóvá. De most Mózes éneke másra fordítja figyelmünket, arra, ami túl van közös tudáson, és egyszerű élet-tapasztalaton is – ez pedig az üdvözítés titka. Dunántúli Református Egyházkerület. Olyan dimenziót nyit meg, amit reményben pillantunk meg, és reményben is hordozunk a színről színre látásig. Nem csupán azt mondja, hogy Isten erőt ad, ha látja, hogy lankad az erőnk. Ez igaz és tiszta igazság. Nem csupán azt mondja, hogy elővonja rejtett tartalékainkat, és a csüggedés széléről újra nagy hatalma erőkörébe von. Ez is tiszta és igaz igazság. Hanem ezt mondja: ha látja szolgáinak erőtlenségét, ha látja, hogy nem szorítja a gyermek keze a szülei kezét, ha látja, hogy a hitves karjába már nem lehet kapaszkodni, ha látja, hogy az édesapa nem tárhatja már karjait ölelésre gyermekei és unokái felé, ha látja, hogy igéjének szolgája nem tudja már áldásra emelni kezét, ha látja, hogy a tanár, a tudós nem emeli már tollát, hogy tudományát megossza, ha látja, hogy nem emelhetjük kezünk imádságra sem, és látja, hogy a halál ül diadalt, amikor tehát mindezt látja – így mondja Mózes: megkönyörül.
1982 és 2003 között a Budapesti Református Teológiai Akadémián (majd jogutódán, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán) gyakorlati teológiát tanított. 2003-as nyugalomba vonulását követően professor emeritus ként tartott még előadásokat. 2010-ben hunyt el 78 éves korában. Reformatus.hu | Mobil verzió. Művei A prédikáció dinamikája, Budapest, 1970 Történelem a szószéken, Budapest, 1979 Hogyan prédikáljunk ma?, Budapest, 1981 Spurgeon kincseskamrája, Budapest, 1986 C. H. Spurgeon gyakorlati teológiája, Budapest, 1989 Homiletika (egyetemi kurzus) Katechetika (egyetemi kurzus) Poimenika (egyetemi kurzus) Liturgika (egyetemi kurzus) Diakónika (egyetemi kurzus) Nem beszédben, hanem erőben, Budapest, 2000 Akadémikus gyakorlati teológia Magyarországon a 20. században, Stud. Caroliensia 2001, 4 A magyar református gyakorlati teológia diszciplinái a huszadik században, Stud. Caroliensia 2002, 3 Uram, a te Igéd nekem…, Budapest, 2001 (prédikációskötet) Források {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
Boross Gézát 1963. december 8-án iktatja be lelkészi tisztségébe Mády Gyula esperes. Köszöntik – többek között – régebbi szolgálati helyeiről: Kelenföldről és a Kálvin térről; Ceglédről, ahol nem sokkal a beiktatás előtt elhunyt édesapja hosszú ideig presbiter volt; a gyülekezetből pedig Bereczky János főgondnok, az asszonyok nevében Frombach Júlia, és két konfirmációra készülő fiatal: Gebei Edit és Kele Gabi. Feleségét, Szappanos Mártát is hamarosan, előbb segéd- majd beosztott lelkészként ide rendeli ki a püspök. Gyermekeik közül kettő, Géza és Márta velük együtt költözik, a harmadik, Sándor pedig már ide születik a gyülekezetbe, 1966-ban. Az ilyenkor elmaradhatatlan felújításokon túl egy nagyobb tatarozási hullám indul. 1964 nyarán beüvegezik a pinceablakokat, 1965-ben sor kerül a már ugyancsak halaszthatatlan tetőfedési munkálatokra – néhány komolyabb beázás így is sok további munkát ad. 1966-ban sor kerül a tanácsterem elkorhadt parkettájának javítására, ekkor állítják be a mindenki által jól ismert üvegajtót, de futja külső-belső homlokzati javításokra, nagyobb felületek újravakolására is.
Elfogyott az erő – lehanyatlott a kéz. Az imádkozó kéz is? – kérdezzük szomorkodva, mert a Mózes tapasztalata ez (most az ő énekét idézzük) – elfogyott az erő? Márpedig ha Mózes nem emelte kezét, Isten népe mindent vesztett, hiába volt készség a küzdelemre. Ez tehát a mi tapasztalatunk, hogy elfogy az erőnk. És emberi ítélet ez, mégpedig határozott ítélet. Közös tudásunk ez, még ha ki sem mondjuk. De nekem, gyászoló gyülekezet, most itt a búcsúzásban ki kell mondanom ezt is – hogy lássuk: ezzel a tudással csüggedés is érkezik, ebből támad a mi nagy riadt tétovaságunk a halál árnyéka völgyében, ebből jön a szörnyű sejtés, hogy ez a mi tudásunk és ítéletünk talán azonos volna az Isten ítéletével, hogy ennek így kell lennie: így kell lennünk, így kell halnunk, - meg kell halnunk. Sőt, még csak Istenben sem kell hinnünk, nem kell a végest a véghetetlennel szembesítenünk, hogy tudjuk: ez így van, így lesz - így leszünk, így halunk. Mi több, e tudás sokakat el is fordít Istentől, mert esengő lelkünk számára tűrhetetlen ez a gyengeség, botrány a kezek hanyatlása, kudarc a csüggedés, - hát lázad a szívünk: miért tűri az Isten (ha van! )
(…) Lelkész elnök Bocskai Gábort évek óta ismeri, éspedig buzgó református, egyházát szerető férfiúnak. " 2003-as nyugalomba vonulását követően professor emeritus ként tartott még előadásokat. 2010-ben hunyt el 78 éves korában. Művei [ szerkesztés] A prédikáció dinamikája, Budapest, 1970 Történelem a szószéken, Budapest, 1979 Hogyan prédikáljunk ma?, Budapest, 1981 Spurgeon kincseskamrája, Budapest, 1986 C. H. Spurgeon gyakorlati teológiája, Budapest, 1989 Homiletika (egyetemi kurzus) Katechetika (egyetemi kurzus) Poimenika (egyetemi kurzus) Liturgika (egyetemi kurzus) Diakónika (egyetemi kurzus) Nem beszédben, hanem erőben, Budapest, 2000 Akadémikus gyakorlati teológia Magyarországon a 20. században, Stud. Caroliensia 2001, 4 A magyar református gyakorlati teológia diszciplinái a huszadik században, Stud. Caroliensia 2002, 3 Uram, a te Igéd nekem…, Budapest, 2001 (prédikációskötet) Források [ szerkesztés] A Károli Gáspár Református Egyetem egyszerre nagy múltú (jogelőd alapítása: 1855) és fiatal egyetem (jelenlegi nevén 1993 óta működik), így ötvözi a református oktatás hagyományait és a szakmai megújulás iránti nyitottságot.
Szentmiklósi Tamás; Ciceró, Bp., 1996 Az elveszett világ és más elbeszélések; vál., ford. Cserna György; Opus, Pécs, 2007 ( Irodalmi szalon) Filmfeldolgozások [ szerkesztés] Az alkotást többször megfilmesítették, először 1925 -ben (ez volt az első film, melyben dinoszauruszok szerepeltek), még sorozat is készült belőle. A leghíresebb feldolgozás 2001 -ben készült, a BBC finanszírozásában. Források [ szerkesztés] Galgóczi Tamás könyvajánlója - Ekultúra Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ, Méregöv MEK A regény adatlapja a Moly oldalán További információk [ szerkesztés] Az elveszett világ (2001) - IMDb-adatlap
Termékadatok Cím: Az elveszett világ [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2015. július 10. ISBN: 9789630983037 A szerzőről Michael Crichton művei John Michael Crichton (Chicago, Illinois, 1942. október 23. – Los Angeles, 2008. november 4. ) amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező. Első megjelent regényétől (Az Androméda-törzs 1969) kezdve az amerikai science-fiction egyik legelismertebb és legnépszerűbb szerzője (bár hasonló sikereket ért el nem sci-fi témájú könyveivel, így Zaklatás c. regényével és más krimikkel, filmjeivel is). Az Egyesült Államokban az ún. techno-thriller műfaját elsősorban az ő nevéhez kötik. Egyéni témaválasztásának és -feldolgozásának lényege, hogy egy progresszív fázisban lévő tudományágat (mint az Átprogramozott emberben a magatartásmódosítást, a Jurassic Parkban a mesterséges DNS-technológiát, a Repülő koporsóban a tömeges polgári légiközlekedést, az Idővonalban a kvantumfizikát, a Prédában a nanotechnológiát, Félelemben c. könyvében pedig a globális felmelegedés témakörét) mutat be annak ellentmondásain és dilemmáin keresztül, egy reális és minden (tudományos és emberi) részletéig kidolgozott történetbe ágyazva.
Az elveszett világ Az eredeti, első kiadás borítója Szerző Arthur Conan Doyle Eredeti cím The Lost World Ország Egyesült Királyság Nyelv angol Műfaj sci-fi Sorozat Professor Challenger Következő The Poison Belt Kiadás Kiadó Hodder & Stoughton Kiadás dátuma 1912 Magyar kiadó Ciceró Kiadó Magyar kiadás dátuma 1996 Fordító Szentmiklósi Tamás Média típusa könyv Oldalak száma 175 ISBN ISBN 963-539-075-0 A Wikimédia Commons tartalmaz Az elveszett világ témájú médiaállományokat. Az elveszett világ (eredeti címén angolul The Lost World) 1912 -ben megjelent sci-fi regény, melynek szerzője a brit Arthur Conan Doyle. A műben egy világhírű tudós, George Edward Challenger professzor expedíciót indít egy dél-amerikai fennsíkra, ahol állítólag őslények ( dinoszauruszok és egyéb kihalt fajok) élnek. Történet [ szerkesztés] Edward Malone, a Gazette című folyóirat egyik riportere érdekes feladatot kap főnökétől, McArdle-től. Rá kell bírnia a hirtelen haragú és hírhedt Challenger professzort, hogy mondja el, mi történt vele két éve, egy Dél-Amerikában tett expedíció során.