Az alternatív meghajtású járművek iránt érdeklődők örülhettek 2020-ban, hiszen világszerte jelentősen bővült a villanyautó -kínálat, és ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Bár a Covid-19 járvány negatív hatásai az autóipart is elérték, az elektromos járművek eladási mutatói rekordokat döntöttek az elmúlt hónapokban Európában. Érintőgombok és nagyobb hatótáv az új Ioniqban | Elektromos autó mánia. A Jato Dynamics piacelemző cég legfrissebb adatai szerint az ilyen típusú új autókból szeptemberben és októberben is együttesen többet értékesítettek a gyártók, mint a dízelmeghajtásúakból, a tisztán elektromos autók (BEV) népszerűsége pedig közel 200 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A flottakezelő LeasePlan összegyűjtötte a 2021-ben érkező kedvenc elektromos autó modelljeit. Nissan Ariya A Nissan új elektromos crossovere a futurisztikus dizájnt egyesíti a tágas és kényelmes belső térrel. Az autó formavilágát letisztult vonalvezetés jellemzi zavaró részletek nélkül, ellentétben a markáns kontúrokról és élekről ismert hagyományos SUV-dizájnnal.
Egyre szigorodnak az európai károsanyag-kibocsátási normák, így nem csoda, ha az autógyártók az elektromos autók felé fordulnak. Szerencsére a kínálat egyre nagyobb, lehet választani akár kétszemélyes változatot is belőlük, de természetesen családi modellre is beruházhatunk, ha a pénztárcánk engedi. Lássuk melyik modellek voltak a legnépszerűbbek Magyarországon 2020-ban! Kia e-Niro 2020-ban a Kia e-Niro lett a legnépszerűbb elektromos modell Magyarországon. Kompakt kis crossover 451 literes csomagtérrel, 455 km-es hatótávval, és 54 perc alatt 80%-ra tölthető akkumulátorral rendelkezik, ami tényleg csábító, még a családok számára is. Az ára 12. 049. 000 Ft-tól indul a 2021-es verziónak, ám ha a tavalyi modellt szeretnénk megvásárolni, akkor már 11. Ezek a legnépszerűbb elektromos autók Magyarországon. 899. 000 Ft-tól hozzájuthatunk, és ehhez még hozzájöhet a 2. 500. 000 Ft-os állami támogatás. Felszereltségek, ami miatt kitűnő lehet anya verdának (2020-as változat): 7 légzsák, ISOFIX, visszagurulás gátló rendszer, tolatóradar, villámtöltő csatlakozó, állítható magasságú első ülések, multifunkciós kormánykerék, intelligens kulcs nyomógombos indítással, automata világításkapcsoló, adaptív tempomat, sávkövető rendszer, sávtartó asszisztens, éberség felügyeleti rendszer.
Egyéb tényezők Fontos kiemelni a jelenlegi ingyenes parkolás lehetőségét, illetve annak várható jövőbeli szigorítását. Hamarosan korlátozhatják az ingyenes parkolás feltételrendszerét, s kizárhatják a plug-in hibrid modelleket az ingyenes parkolás jogosultjai közül. Ez fontos tényező, hiszen például Budapesten évente akár 1 millió forintot is megtakaríthat vállalatunk az ingyenes parkolással, nem beszélve annak kényelmi funkciójáról. Magyarországon jelenleg az adó és egyéb kedvezmények tekintetében nincs differencia, minden környezetkímélő gépjármű jogosult a zöld rendszámmal járó kedvezményekre. Fontos megjegyezni, hogy számtalanszor felmerült az elmúlt időszakban egyes plug-in hibrid modellek megfosztása – elsősorban a nagy teljesítmény, magas CO2 kibocsátás alapján – a zöld rendszámtól. ICL Autó Kft. | Készletes autók. Ez a kormányzati döntés hamarosan meg is születhet, ezzel is érdemes számolni. Számos vállalkozó, vállalat fontolgatja a napelemrendszer telepítését, amihez számos forrásból lehet támogatást igényelni.
Hálózati töltővel (230V) átlagosan 15-25 óra, míg 11 kW-os gyorstöltő felszerelésével – kb. 300 ezer forint – néhány órára rövidül a töltési idő, ami azért nagymértékben függ az e-autóban elhelyezett fedélzeti töltő teljesítményétől. Villámtöltő (50 kWh felett) telepítését csak nagyobb e-flottával rendelkező vállalatoknak ajánljuk, ezzel az eszközzel akár 30 perc alatt 80%-os töltöttségi szint is elérhető. Elsősorban a telepítési költsége (7-10 millió forint), illetve az ipari áramszükséglete miatt alapos megtérülési számítások szükségesek. A fentiekkel szemben egy plug-in hibrid feltöltése otthoni hálózatról átlagosan 4-5 órát vesz igénybe. Az országos töltőhálózati lefedettség folyamatosan bővül, gyorstöltők, villámtöltők, sőt, egyes helyeken már ultratöltők kerülnek kihelyezésre. E-jármű használata, illetve hosszabb utak esetében előre meg kell terveznünk, hogy várhatóan hol, mikor kell töltenünk e-autónkat, ezt adott esetben össze kell hangolnunk a vállalat adott tevékenységével. Csökkenő "üzemanyag-" és szervizköltségek Korábbi cikkünkből kiderült, hogy évi 10 ezer km futásteljesítmény mellett, közel 300 ezer forint üzemanyag megtakarítást jelenthet a vállalat számára, ha plug-in hibrid gépjárművet használ szimpla hagyományos belsőégésű motorral szerelt autó helyett, illetve rendszeresen napi 50km-es használat mellett feltölti külső áramforrásról.
Magánhasználat Számos vállalat és vállalkozó jogszerűen él a cégautó magánhasználatának lehetőségével. Döntéskor érdemes a magánhasználat mértéket is meghatározni, hiszen egyes finanszírozási konstrukciók - Áfa-tartalom 50%-os visszaigénylése - esetében lehetőség van a cégautó kötelező útnyilvántartás vezetése nélküli jogszerű magánhasználatára is. Ha döntésünkkor figyelembe vesszük a magánhasználatot, akkor a következő tényezőket érdemes mérlegelni: Van lehetőségünk több autó üzembentartására? Van elegendő parkolóhelyünk ehhez? A család méretéből adódóan nagyméretű autóra szükségünk van? Utazásaink során milyen útvonalakat veszünk igénybe leginkább (autópálya, autóút, városi megoszlása)? Napi szinten mennyit vezetünk? Gyakran kell külföldre utaznunk? Az autó töltése otthonunkban is megoldott? Ha ezeket a magánhasználatot meghatározó tényezőket összevetjük a céges használattal, akkor már közelebb kerülhetünk a döntésünkhöz. Konnektor egyenlő "üzemanyagkút"? Gondoskodnunk kell az e-jármű mindennapos otthoni vagy telephelyi töltéséről.
Ha tehetjük, télen is inkább öltözzünk rétegesen, ahelyett, hogy 24-26 fokot tartanánk, nyáron pedig nappalra húzzuk le a redőnyöket, míg este gondosan szellőztessük át a házat. Forrás: Pexels / Singkham Elavult háztartási gépeinket cseréljük energiatakarékos darabokra, az izzókat hosszú élettartamú LED-ekre, és a villanyt is csak akkor égessük, ha tényleg szükség van rá. Emellett az elektronikai eszközeinket ne járassuk feleslegesen, a nem használt töltőket pedig húzzuk ki a konnektorból. Víztakarékossági szempontból érdemes megfontolni a zuhanyzás előnyben részesítését, és azt, hogy a mosógépet csak akkor indítjuk el, ha teljesen megtelt. 2. Vásárolj tudatosan! Az ökológiai lábnyomunkhoz a vásárlási szokásaink is nagyban hozzájárulnak. Ez esetben is érdemes mértékletességre és tudatosságra intenünk magunkat: azaz tényleg csak azt vegyük meg, amire szükségünk van! A rendszeres élelmiszer-beszerző körútjaink során igyekezzünk minél kevesebb feldolgozáson átesett, helyi és szezonális alapanyagokat vásárolni.
az energia, ruha, vagy gépkocsi. Az ökológiai lábnyom ezeket a problémákat megoldja. Alkalmazásával egy adott népesség által helyben előállított és külföldről behozott termékek fogyasztása is nyomon követhető, a fogyasztás mértéke -függetlenül az összetételtől és mennyiségtől- számszerűsíthető. Az ökológiai lábnyom számítási módszere Elméletileg az ökológiai lábnyom meghatározása úgy történik, hogy kiszámítják, mennyi föld és vízterület szükséges egy adott népesség által fogyasztott összes termék előállításához és az összes keletkező hulladék elnyeléséhez. A számítási folyamat négy nagy részre bontható. Az első részben a fontosabb növényi, állati és erdőgazdasági termékek egy főre jutó területigényét számítják ki, a másodikban az energiafelhasználás egy főre jutó területigényét határozzák meg energia fajtánként. A harmadik részben a teljes egy főre jutó ökológiai lábnyomot számítják ki az első két részben kapott lábnyomösszetevők összegzésével és egyenértékre hozásával. Végül az egy főre jutó biológiai kapacitás számítása történik a különféle földhasználati típusok egyenértékűsítésével és összeadásával.
A számítási módszert ért kritikák A kritikák főleg azért érik a lábnyomot, mert a számításokból sok fontos dolog kimarad, és a módszernek kicsi a prognosztikus értéke, valamint statikus becslést ad, pedig a természet és a gazdaság dinamikus rendszerek. Az ökológiai lábnyomelemzés kifejlesztői szerint a módszer valóban nem dinamikus, csupán pillanatfelvételeket nyújt a népesség aktuális erőforrás használatáról. Az ismételt pillanatfelvételek viszont lehetővé teszik a dinamikus rendszerek nyomon követését. Összegzés Az ökológiai lábnyom -hiányosságai ellenére- használható indikátora a fenntarthatóságnak. Mivel a számítási eljárás során egyértelműen elkülöníthetők azok a komponensek, melyek leginkább felelősek a lábnyom méretéért, a módszer akár környezetpolitikai tervezésben is használható. Annál is inkább el kell fogadnunk tudományos módszerként, mert a fenntarthatóságnak jelenleg nincs más olyan mutatója, amellyel a társadalom, a gazdaság és a környezet folyamatait együttesen lehetne értékelni.
Habár egyre többen gondolkodnak zöldebben, tudatosabban még mindig elenyésző szám ez a világ népességéhez képest. Amíg a jó létű világ tudatosabb fele a hulladékcsökkentésükön agyal, addig a másik végén a többség azon, hogyan élhet olyan színvonalon mint a jobb életminőségen élő emberek. A fejlett országokban a népesség növekedése stagnál vagy csökken, ilyen például Magyarország is, aminek oka több tényezőből tevődik össze: elvándorlás, az elöregedés, az életmód és az életcélok megváltozása. Ennek ellenére nekünk magyaroknak egyénre nézve nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint egyes afrikai fejlődő országok lakóinak. Az ökológiai lábnyom fogalma 6 tényezőből áll Beépített területek lábnyoma Az emberi civilizáció által felépített infrastruktúrához szükséges földterületek nagysága: ilyenek például a lakóépületek, ipari létesítmények, közlekedés. Erdő lábnyom Éves szinten kivágott erdők és faipari anyagokból készült termékek összessége. Legelő lábnyom Állattenyésztéshez szükséges földterületek nagysága.
Az egyes földrészek lakosságának eltérő életmódja sokszoros különbséget is mutathat, mint ahogyan látjuk azt Afrika és Észak Amerika esetében. A 2010 évi közlés alapján ízelítőt adunk az adatokból: Forrás: A mutatót kritizálók azt hozzák fel ellene, hogy nem kellően pontos, számos tényezőt nem vesz figyelembe. Jelentősége mégis abban rejlik, hogy egy nagyon egyszerűen értelmezhető szimbólummal ábrázolja életmódunk viszonylagos területigényét. Megmutatja, hogy erőforrás-használatunk világátlagban és különösen a fejlett gazdaságú országokban nem fenntartható, mivel lényegesen több területet igényel, mint amennyi – a biológiai kapacitást is figyelembe véve – rendelkezésünkre áll.