A Pirani-öböl hovatartozása feletti vita miatt az öt éve uniós tag Szlovénia tavaly december óta akadályozta több fejezet megnyitását és lezárását Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásain. A Szlovénia és Horvátország között 18 éve húzódó vita alapját az adta, hogy Szlovénia szabadon használható tengeri kijárathoz akar jutni, ezért teljes egészében magának szeretné az öblöt, a horvátok viszont annak felezővonalánál húznák meg a határ vonalát, s ebben az esetben Horvátország és Olaszország felségvizei összeérnének, elzárva a szabad kijárást Szlovénia elől. A vita rendezése látványosan felgyorsult Ivo Sanader horvát kormányfő júliusi távozása óta. Utódja, Jadranka Kosor már az első, július végén megrendezett kormányfői találkozóján eredményt ért el azzal, amikor megegyeztek róla, hogy még az év vége előtt lezárják a határvitát. Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor! Szlovén-horvát határvita - Szlovénia beperli Horvátországot - alon.hu. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni.
"Úgy vélem, magas szintű egyetértés van abban, hogyan kellene kinézni a határoknak" – mondta, hozzátéve, hogy továbbra is a maihoz hasonló párbeszéd folytatását szorgalmazza. Plenkovic vegyes bizottság felállítását javasolta, amely döntene a szárazföldi és a tengeri határokról, valamint a hajózási rendről, amelyet végül mindkét parlament ratifikálhatna. Cerar úgy fogalmazott: megérti horvát kollégája álláspontját, de nem ért egyet vele. Szlovénia tiszteletben tartja a döntőbíróság határozatát, és bízik abban, hogy az mindkét ország számára kötelező érvényű – szögezte le. A szlovén kormányfő szerint az egyetlen jogi lehetőség az, hogy minkét ország kötelezően végrehajtsa a döntést. Szlovén-horvát határvita | hvg.hu. Cerar – mint mondta-, azért jött Zágrábba, mert december 29-én lejár a határidő, amelyet a bíróság határozott meg a döntés végrehajtására. Plenkovic szerint azonban december 29. ugyanolyan nap lesz Horvátország számára, mint a többi. Mindkét államfő azt hangsúlyozta: baráti és jószomszédi légkörben folytak a tárgyalások, és hogy a jövőben is kerülni kell az incidenseket a határok eltérő értelmezése miatt.
A két tagköztársaság isztriai határszakaszának korrekciójára legközelebb 1956-ban került sor: Szlovéniához került 8 falu. Felsőbb utasításra minden egyezkedés a "testvériség" jegyében folyt, a jelentésekből azonban az derül ki, hogy a horvát partizánok és a helyi szlovén lakosság között sok helyütt voltak feszültségek. Nem egészen világos, hogy ki és mikor döntött a föderális egységek határairól, a döntések feltehetően a magas pártvezetés köreiben születtek. A köztársasági funkcionáriusok sokszor nem akartak vagy nem is tudtak fellépni a meghúzott határok ellen. Sok esetben a föderális állam belső határait csak adminisztratív formalitásnak tekintették, és a határvonalakon vitázni a nemzeti kérdés (főleg horvát-szerb viszonylatban jelentkező) érzékenysége miatt sem volt célravezető. A tengeri határok 1. A Horvátország által (a Račan-Drnov ek egyezmény előtt) javasolt tengeri határvonal. 2. A Račan-Drnov ek egyezmény szerinti tengeri határvonal. Európai problémává vált a szlovén-horvát határvita – Kitekintő.hu. 3. A Račan-Drnov ek egyezmény szerint Szlovéniának átengedett "tengeri folyosó".
Sajtótájékoztatóján kijelentette: ez egy erős üzenet volt Szlovéniának, hogy egyoldalú lépésekkel nem tud elérni semmit, és meg kell állapodnia Horvátországgal. A kormányfő ismét felhívta Ljubljanát az ügy kétoldalú rendezésére. Szlovénia még 2018 júliusában indított eljárást Horvátországgal szemben, mert az nem hajtja végre a hágai nemzetközi döntőbíróságnak a Pirani-öböl ügyében 2017-ben hozott határozata rá vonatkozó részét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke ugyanis kimondja, hogy bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. Horvátország ugyanazon év decemberében azt kérte a bíróságtól, hogy a szlovén keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el, mert a luxemburgi testület a benyújtott kérelem elbírálásában nem rendelkezik hatáskörrel. A horvát külügyi tárca szerint Horvátország és Szlovénia határvitáját a nemzetközi jog alapján kell eldönteni, az nem függhet az uniós jogszabályoktól vagy azok értelmezésétől.
A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Az ügyben azóta sem történt előrelépés, ezért Szlovénia úgy döntött, júliusban eljárást indít Horvátország ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon. Ljubljana márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben. Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul, és kormánya csütörtökön megerősíti a döntését. "Nagyon aggaszt az Európai Bizottság hallgatása. Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben a politika győzött a joggal szemben" - fogalmazott a szlovén kormányfő. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.
"Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent" Amikre büszkék lehetünk Kapcsolat Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 200144 Cím: 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán út 27. Telefonszám: (+36) 46 508 301, (+36) 30 678 21 49 Fax: (+36) 46 508 301 E-mail: Igazgató: Pappné Orosz Klára Iskolalelkész: Szikora Benedek Fenntartó: Miskolci Egyházmegye Közfeladatellátó Intézményei Fenntartója (MEKIF) Képviselője: Bialkó Mária igazgató Címe: 3526 Miskolc, Szeles utca 59. E-mail címe: Web:
Hálaadó Szent Liturgiával ünnepelte megalapításának huszadik évfordulóját a Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola június 15-én. Az ünnepélyes tanévzárón nemcsak a 2021/2022-es tanév kegyelméért adott hálát az iskola közössége, hanem az elmúlt húsz év minden eredményéért. A liturgiát Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök mutatta be. Koncelebráltak az iskola jelenlegi és korábbi iskolalelkészei, valamint a Miskolc egyes városrészeiben és peremterületein szolgálatot teljesítő papság. A jeles eseményen részt vett Veres Pál, Miskolc város polgármestere; az általános iskolával partnerségben álló intézmények képviselői, valamint a Miskolci Egyházmegye Közfeladatellátó Intézményei Fenntartója által működtetett iskolák, óvodák vezetői. Orosz Atanáz püspök beszédében felhívta a gyermekek figyelmét arra, mennyi mindenért mondhatunk köszönetet ezen a liturgián. "Hálásak lehetünk, hogy ez a tanév minden nehézség ellenére jól fejeződött be. Húszéves a miskolci görögkatolikus iskola | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Hálát adunk, mert az évek során az iskola fejlődött, és sikerült mindig a kor igényei szerint felszerelni.
Óvodák, általános iskolák, középiskolák, felsőoktatás Az adatbázisban 3. 135 iskola található
Ha csak egy év adata van, akkor vonal helyett csak egy pont látszik. Versenyeredmények Különböző országos és körzeti versenyeken elért eredmények; társadalmi, helyi közösség számára fontos díjak. Még nem töltöttek fel adatot