Megszűnik az m. e Megszűnik az m3 tv csatorna Megszűnik az m3 Megszűnik az m3 e92 Megszűnik az m3 pro A zuhanykabint például csurig töltötték kábelekkel, átalakítókkal és pótakkukkal. Ugyan ebben a villában is vannak robotkamerák, amikkel éjjel a paplan alá is be lehet nézni, de hiába az éden szó túlzott és indokolatlan használata, ez a műsor nem az Éden Hotel. Jó, hát ebben a valóságshow-ban is bikinis fitneszoktatók, és kigyúrt felsőtestű mobiltelefon-dealerek intrikálnak a szikrázó trópusi napsütésben, és sikerült addig tekerni az MTV-n több nyelven is sikeres formátumot, amíg ebben a műsorban is lettek kiesők, meg finálé, amikor győz a szerelem, de legalábbis egy pár elvihet néhány milliót az adók levonása után. Csakhogy ebben a műsorban, az eredeti Ex on the Beach szabályainak megfelelően, operatőrök kísérgetik a szereplőket mindenhova. Sőt, ha a helyzet úgy kívánja, akár az éjjel közepén is felmarkolnak egy pótakkut a zuhanyfülkéből, és kirontanak a fürdőből, hogy közelről rögzítsék a történéseket.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. márc 30. 17:02 Megszűnik az M3 /Illusztráció: Northfoto Alig öt és fél évvel indulását követően megszűnik a közmédia közkedvelt retrocsatornája, az M3. A meglepő hírt a írta meg. A lap szerint már az év elején felröppent a hír, hogy befejezi a sugárzást az M3 retrocsatorna. Azóta csend volt az ügyben, majd tegnap, mikor a szolgáltatók elkezdték publikálni a májustól hatályos szolgáltatási feltételeiket, több közleményben is azt olvashattuk, hogy május 1-től már nem szerepel a csatornakiosztásokban az M3 retrocsatorna, az egyik szolgáltató pedig ki is emelte, hogy megszűnés miatt. Az MTVA ezidáig nem nyilatkozott az ügyben. M3 retro csatorna tv megszűnés
Megváltozik a forgalom az M3-as autópálya mogyoródi szakaszán: a Budapest irányába vezető oldalon a 19-es kilométerszelvénynél március 20-án megkezdődik az új útirányjelző szerkezetek és a hozzájuk tartozó szalagkorlátok építése. A munkálatok idejére ötszáz méter hosszú szakaszon lezárják a leállósávot a 19-es kilométerszelvénynél, ezért a Ring pihenőhelyig száz kilométer per órás sebességkorlátozás lesz érvényben. A 20-as kilométerszelvény közelében sor kerül a meglévő zajvédőfalak bontására is, így a biztonságos munkavégzés érdekében a leállósáv mellet háromszáz méter hosszan a külső sáv egy részének elkerítésére is szükség van. Ezen a szakaszon sávelhúzással két sávon haladhat forgalom hatvan kilométer per órás sebességkorlátozás mellett. Mindezekkel egy időben a parkolóhelyek zárásával megkezdődik a Ring pihenőhely megszüntetése is. A Vásárosnamény irányába haladó oldalon megmarad a ki- és felhajtási lehetőség a pihenőhely irányából, ugyanakkor a szolgáltatási funkciók (WC, padok) már nem lesznek elérhetőek a közlekedők számára.
Kovács Adrián–Galambos Attila: A Pendragon-legenda / Budapesti Operettszínház 2019. 06. 25. Szerb Antal regénye alapján új magyar musical született: A Pendragon-legendát május 11-én mutatták be. A produkció látványos, van benne kreativitás is, mégsem kimagasló alkotás. MERÉNYI PÉTER KRITIKÁJA. Pendragon legenda operettszínház teljes. Esztétikai érték tekintetében A Pendragon-legenda – a Budapesti Operettszínház ezt a címalakot használja a történetileg-filológiailag elterjedtebb kötőjel nélküli változat helyett – aligha veszi fel a versenyt Szerb Antal szövegével. Ezt a színpadi textusról és magáról az előadásról is el kell mondani. Azonban valószínűleg nem is ezt a célt tűzték ki maguk elé az alkotók. Különben is: hány olyan operát ismerünk a történeti-kanonizált repertoárból, amelyet egyfajta irodalmi infúzió – az alapmű aurája – is alig tart életben! Janza Kata Szerb Antal regénye egyszerre rejti magában a musicalváltozat lehetőségét, és zárja is ki azt. A Pendragon legenda sajátos értéke a könyv médiumába kódolt. A regényszöveg sava-borsa az ironikus-önironikus bölcsészkedés, pontosabban ez az elbeszélői attitűd.
Fotó: Várady Nikolett A Budapesti Operettszínház 2019. május 11-én mutatta be, Somogyi Szilárd rendezésében, Kerényi Miklós Máté, Szomor György, Janza Kata főszereplésével, Szerb Antal kalandos, misztikus művét A Pendragon-legendát. A szerző a kelta hagyományokat, az angol arisztokrácia bájával vegyített kalandregénye, egy igazi csemege. Budapesti Operettszínház. A magyar "Da Vinci-kód" jócskán megelőzte a széles közönséget, és főleg napjaink a fiatal korosztályát elbűvölő irodalom, a fantasy megjelenését. Talán az sem véletlen, hogy az író fantasztikummal teli regénye alapjául szolgált több színpadi, és egy 1974-ben készült filmes feldolgozásnak is, amiben a főbb szerepeket Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Bujtor István, Kállai Ferenc, Esztergályos Cecília, Schütz Ila, valamint Halász Judit alakították. A Budapesti Operettszínház kalandos walesi históriájában ötvöződik a krimi és a szerelem, megfűszerezve a rózsakeresztesek titokzatos rendjének misztikumával, amely fölött végig ott lebeg a Pendragonok jelmondata: "Hiszek a testnek feltámadásában".
Maloney-t Pesák Ádám, míg Lene Kretzscht Simon Panna játssza, Pierce, a bolond bőrébe pedig Soós Máté Bátor, a Pesti Broadway Stúdió növendéke bújik. A Pendragon-legendában közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara. A kórust és a tánckart a Budapesti Operettszínház és a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Stúdiójának növendékei, Grubits Blanka, Kató Anita, Széplaki Éva, Braga Nikita, Szaszák Zsolt, Ruff Roland és Tassonyi Balázs alkotják. Közreműködik továbbá Nagy Bea és Hargitai Gergely. Pendragon legenda operettszínház teljes film. A díszlet- és jelmeztervező Túri Erzsébet, az előadás koreográfusa Lénárt Gábor, a karmesterek Kovács Adrián és Mihalics János. Rendező: Somogyi Szilárd. Az előadás 2019. május 11-től látható a Kálmán Imre Teátrumban. Fejléckép: A Pendragon-legenda című előadás olvasópróbája (Fotó: Gordon Eszter, Operettszínház)
(A díszleteket és a jelmezeket is Túri Erzsébet tervezte. ) A háttérfüggönyre vetített mozgóképeket émelyítően popkulturálisnak éreztem, bár hányszor láttam ehhez hasonlót az Operaházban – jóval igénytelenebb kivitelben. Hasonlóan hatásvadász színpadi eszköz, amikor lángnyelvek csapnak fel a színpadon. A zenét a huszonéves Kovács Adrián szerezte. A produkcióban kamarazenekar játszik (az általam látott június 2-i előadáson Mihalics János vezényelt), a muzsika mégis nagystílűségre törekszik, és nem áll tőle távol a neo és poszt magatartás – nevezzük így a közérthető, eklektikus, jelenkori historicizmust. A kamarahangzás pillanatai és a felszínes pop-rock megidézése váltogatja egymást. A néha szinte sablonos zenei ötletek meglepően bonyolult énekszólamokkal egészülnek ki. Kerényi Miklós Máté. Pendragon Legenda Operettszínház. Fotók: Puskel Zsolt, A főszerepet, Bátky János bölcsészdoktort Kerényi Miklós Máté alakította. A regényszöveg és a színpadi textus alapján Bátky introvertált-önironikus személyiségnek tűnik. A Kerényi által megformált színpadi szubjektum azonban egymással nehezen összeegyeztethető tulajdonságokat jelenített meg.
A magával ragadó fordulatokban gazdag történet természetesen mit sem érne a kiváló szereposztás nélkül, ami garancia a sikerre. Az események középpontjában Bátky János, egy magyar áltudós áll, akit tudományos kutatás céljából a Pendragon ura Lord Owen meginvitál wales-i családi kastélyába. A kellemesnek és hasznosnak ígérkező kirándulást különös események, kísérteties próféciák, gyilkossági kísérletek, és egy tudományos felfedezés teszi hátborzongatóvá. Mindeközben folyik a hajsza a titokzatos kórban elhunyt milliárdos által hátrahagyott hatalmas örökségért. Pendragon legenda operettszínház online. Az előadásnak a Kálmán Imre Teátrum ad helyett, ahol a színpad mérete behatárolja a lehetőségeket. Túri Erzsébet díszlet- és jelmeztervező munkájának köszönhetően, mégis jól mozgatható, viktoriánus kor hangulatát idéző, ledfallal kiegészített látványos díszlet segítette a színészek munkáját. Szereplők: Bátky János Kerényi Miklós Máté Lord Owen Szomor György Eileen St. Claire Janza Kata Maloney Pesák Ádám Lene Kretzsch Simon Panna Morvin Mészáros Árpád Zsolt Pierce, a bolond Soós Máté Bátor Karmester Mihalics János Szerzők Kovács Adrián Zeneszerző Galambos Attila Dalszöveg író Alkotók: Gergely Atilla Rendezőasszisztens Tucker András Játékmester Rogács László Játékmester Szabó Mónika Bodor Ákos Világítástervező Túri Erzsébet Díszlet – és Jelmeztervező Kovács Adrián Zenei vezető Lénárt Gábor Koreográfus Somogyi Szilárd Rendező Horváth Erika