Horváth László a baloldalnak: Önök gyűlöletet keltenek! Szégyelljék magukat! A gyöngyösi városháza tisztességtelenségében mindig van lejjebb… De itt most állj, és ne tovább! – kezdte közösségi oldalára feltöltött posztját Horváth László miniszterelnöki megbízott, országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) arra az eseményre reagálva, hogy szerdán egy gyöngyösi férfi fegyverrel fenyegette a városháza és a járási hivatal dolgozóit. Horváth László (Fidesz) - Képviselőfigyelő. Horváth szerint a baloldal politikai hasznot akar húzni egy olyan támadásból, aminek az égvilágon semmi köze nincs Trumphoz, Dobrev Klárához vagy a médiaviszonyokhoz. Horváth László a közösségi oldalán arra reagált, hogy szerdán egy gyöngyösi férfi fegyverrel fenyegette a városháza és a járási hivatal dolgozóit. Mint írja: a lélekjelenlétnek és a gyors rendőrségi intézkedésnek köszönhetően nem történt tragédia. Kiemelte: Az erőszak minden formáját elítéljük, reméljük, mielőbb megkapja jogos büntetését az elkövető. Köszönet illet mindenkit, aki megakadályozta a bajt.
A Fidesz nevében az utóbbi hónapokban Hollik István mellett elsősorban a frakciószóvivői feladatokat ellátó Halász János nyilvánult meg, most alighanem a választási kampány közeledtével bővül a csapat. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke. A Tolna megyei Cecén született 1921. november 7-én. 1940-ben érettségizett a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában, Budapesten. Ekkor felvételt nyert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karára, ahol 1946-ban diplomázott. Tanulmányait munka mellett végezte el, a Nostra Általános Közraktár Vállalatnál volt könyvelő, majd főkönyvelő. 1945 és 1947 között a könyvelési részleg vezetője volt. 1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letartóztatta. Horváth László Országgyűlési képviselő és Fülöp Henrik Intézetvezető | Gabonák. Halálraítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1945-ben a budapesti törvényhatósági bizottság tagjává választották. Ugyanebben az évben az FKGP színeiben (amelynek 1942 óta tagja volt), megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. Parlamenti működése alatt a miniszterelnök munkatársa, a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója és az agrárszövetkezeti központ igazgatója is volt.
Tanúvallomás: negyedmilliárd forintot vett át Az úgy tudja: a gyanúsítás alapja Fuzik Zsolt 2022. január 19-én a Győr-Moson-Sopron megyei Főügyészségen tett vallomása. A lap információi alapján a vallomás szerint Tóth Csaba volt az a személy, aki Horváth Csaba mellett igényt tartott a SIS Parking Kft nyereségének felére. Szintén az értesülése, hogy Fuzik Zsolt vallomása szerint legalább 250 millió forintot adott át Tóth Csabának Fuzik Zsolt. A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról, hogy a vallomás szerint Horváth alkalmanként 3-3 millió, összesen kb 10-12 millió forintot kapott Fuziktól egy Kálvin térhez közeli kávézóban. Állítólag a vallomásból kiderült: Horváth és Tóth FaceTime-on vagy Signalon tartotta egymással a kapcsolatot. Nyitókép: Soós Lajos
Kis Miklós Zsoltot, az Agrárminisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2019. december 3-i hatállyal f elmentem. Így döntött egy nappal korábban – a miniszterelnök javaslatára – Áder János köztársasági elnök, olvashattuk a Magyar Közlönyben. A köztársasági elnök 498/2019. (XII. 3. ) államtitkári felmentésről hozott határozatában az Alaptörvényre, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvényre hivatkozik. A konkrét okot azonban nem közölte a ló halálában végrehajtott intézkedésnek. Kis Miklós Zsolt emellett lemondott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) betöltött általános alelnöki posztjáról. A negyvenéves, Nagykőrösön született Kis Miklós Zsolt a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán 2001-ben szerezte első, majd a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán bank és pénzintézetek szakirányon szerezte 2003-ban második közgazdász diplomáját. Közben 2001–2002 között a General Electric supply chain elemzője, ezután 2014-ig a családi gazdasága tagja, egyéni vállalkozó.
A vidék megtartó erejét csak új munkahelyekkel lehet növelni - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség frissen kinevezett vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A lap szombati számában megjelent interjúban az államtitkár azt mondta: a legsúlyosabb hiba az volt, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló források nagy részét a szocialisták nagyméretű és sokszor felesleges gépberuházásokra költötték. Ezeket a forrásokat elsősorban a nagyüzemek tudták igénybe venni, koncentrálva ezáltal a támogatás irányát. Ezért az ilyen beruházások leggyakrabban nemhogy új munkahelyeket nem teremtettek, de akár a régiek megszűnéséhez is vezettek - tette hozzá. Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: olyan fejlesztések mellé szeretne állni, amelyek a magas kézimunka-igényes ágazatokban hasznosíthatók. Ezek közé sorolta a zöldség-gyümölcs termesztést és az állattenyésztést. Mint mondta, ilyen szempontból a szántóföldi növénytermesztés háttérbe fog szorulni.
Jelentős eredmény, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a 2020-ig tartó uniós támogatási időszakban jelentős forrás jut mind a helyi infrastruktúrák, mind pedig a lakosság számára elérhető szolgáltatások fejlesztésére is – mondta Kis Miklós a hajdúnánási külterületi út ünnepélyes átadóján. Félmilliárdos vidékfejlesztési támogatásból épült tejfeldolgozó üzem Mágocson A vidékfejlesztési politika stratégiai célja az agrárgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése, egyúttal a vidéki munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatásai kerültek előtérbe - hangsúlyozta Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Zilda tejfeldolgozó üzem avatásán. Vannak még nyitott pályázatok A Smartfarm tematikus rendezvénysorozat 3. napján jelenlévő szakemberek első kézből értesülhettek arról, hogy megszülettek az élelmiszer-feldolgozás és a borászati pályázatok eredményei, ezeket idén januártól áprilisig lehetett benyújtani, és amelyet 50 milliárd forintos kerettel hirdettek meg.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
A tárca 2019-ben ismét növekedésre számít az agráriumban, már csak azért is, mert 2019-re sok olyan beruházás meg fog valósulni, amit többek között az 1300 milliárd forintos keretösszegű Vidékfejlesztési Programból támogatnak. A következő időszak prioritásait rögzítve elmondta: fontos, hogy a gazdasági növekedés ne lassuljon, legalább a jelenlegi szinten maradjon meg, és kiemelten fontos, hogy a gazdák jövedelme is stabilizálódjon, és kompenzálhatja a természet, valamint a klímaváltozás okozta károkat. A most megvalósuló beruházásoknak egy közvetett hatása is lesz: egyre hatékonyabban termelnek majd az agrárvállalkozások nemcsak az állattenyésztésben, hanem a kertészetben, növénytermesztésben is. Remélik, hogy a jelenleg 4 nagy növényen alapuló növénytermesztési struktúra részben megváltozik, ehhez pedig elengedhetetlen az öntözés. Emlékeztetett arra, hogy 2019-től évi 17 milliárd forintot fordítanak öntözésfejlesztésre a következő 10 évben, amikor az a cél, hogy folyamatosan növekedjen az öntözött terület aránya, és aki eddig nem tudott öntözni, az is tudjon.