Tragiukusnak tartom, hogy ilyen üres eddig a blog. Ez nem csak nekem köszönhető, szóval üdvözöljük Glóriát, a szerkesztőtársam is! :) "SZIA! ". Ma kicsit unatkoztam és összedobtam egy gyors összehasonlítást a Himnuszról és a Szózatról. Remélem hasznát veszitek majd egy-egy irodalom dogán. :D A Himnusz és a Szózat összehasonlítása A magyar nemzet két legkiemelkedőbb művét, a Himnuszt és a Szózatot Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály alkotta. A két költemény megírása között 13 év különbség van. Ez az idő nagy változást jelentett Magyarország társadalmi és politikai életében. A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése – Lighthouse. Mindkét költemény a magyar nemzet imádsága lett. 1923 -ban Kölcsey megírta a Himnuszt, amiben Istenhez imádkozik, Istent kéri a magyarok megsegítésére, míg Vörösmarty 1836-ban megírta a Szózatot, amiben már a nemzet segítségét kéri, a magyar néphez szól. A hazaszeretet szépségét, az alkotás nagyszerűségét és az emberiséghez tartozásunkat hirdeti mindkét mű. A régi dicsőségre hivatkozó műveik előkészítik és erősítik a bizakodó korszak hazafias szellemét.
Később azonban a már érett költő a közéleti témák felé fordult és foglalkoztatta a haza sorsa. Ebben a későbbi időszakban készült el a Szózat (1836) is, ami az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából született. A Szózattól fogva Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője lett. A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja. Semmi szójáték, semmi felesleges szófecsérlés. Előre vetíti a témát és a hangnemet. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz. De ne felejtsük el, hogy Kölcsey saját kezű kéziratán a cím így fordul elő: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból. De ez nem minden kiadásban van feltüntetve. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása Táblázatban. Az,, alcímet'' valószínűleg azért rakta bele a költő, mert ezzel egyértelművé teszi, hogy a régi időkről beszél, nehogy az akkoriban még kikerülhetetlen cenzor betiltsa, mondván:,, érthető a jelenlegi állapotokra is".
Ha a sor kijelölt cellától jobbra lévő elemeit szeretné hozzáadni, írja be a RIGHT szót, majd kattintson az OK gombra. Ha például egy cellától balra lévő számok átlagára kíváncsi, akkor kattintson az AVERAGE függvényre, és írja be a LEFT szót: =AVERAGE(LEFT) Számok összeszorzásához kattintson a PRODUCT függvényre, és adja meg a táblázatcellákat: =PRODUCT(ABOVE) Tipp: Ha egy képletben pontosabban megadott cellatartományt szeretne használni, akkor adott cellákra is hivatkozhat. Ezért a költő úgy érezte, szólnia kell a nemzethez. Ki kell mondani, hogy ebben a súlyos helyzetben hűségre és önfeláldozásra van szükség, mert most vagy előbbre lépünk, és eljön egy jobb kor, vagy elbukunk a harcban és meghalunk ("Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor…" – " Vagy jőni fog, ha jőni kell, / A nagyszerű halál"). Ez a jobb élet vagy halál kérdéskör volt az egész korszak alapkonfliktusa, a történelmi lényeg, amit Vörösmarty már ekkor észrevett és versében éreztetett, de ami majd csak 1848-ban válik mindenki számára nyilvánvalóvá.
Hiszen a coachee a benne rejlő lehetőségeket saját egyénisége és egyedisége optimalizálásával bontakoztatja ki, nem pedig külső elvárásoknak megfelelően. Ezért a költő úgy érezte, szólnia kell a nemzethez. Ki kell mondani, hogy ebben a súlyos helyzetben hűségre és önfeláldozásra van szükség, mert most vagy előbbre lépünk, és eljön egy jobb kor, vagy elbukunk a harcban és meghalunk ("Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor…" – " Vagy jőni fog, ha jőni kell, / A nagyszerű halál"). Ez a jobb élet vagy halál kérdéskör volt az egész korszak alapkonfliktusa, a történelmi lényeg, amit Vörösmarty már ekkor észrevett és versében éreztetett, de ami majd csak 1848-ban válik mindenki számára nyilvánvalóvá. Ebben az értelemben tehát a Szózat egy alkalmi vers, amit a politikai aktualitás hívott életre. A költő reagál a korabeli politikai élet eseményeire, állást foglal és utat mutat a reformkor fordulópontján. Ugyanakkor, bár eredetileg konkrét helyzethez kötődik, a Szózat mind tartalmilag, mind esztétikailag túlmutat a konkrét körülményeken.
A perbeli időszakban a munkáltató megállapítása hiányában az alperesnek az egyenlőtlen munkaidő beosztás ellenére is lehetősége volt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) 87. § (1) bekezdésében foglalt munkanap naptári napban történő meghatározására, ezért a felperesek számára valamennyi olyan nap munkanapnak minősült, amikor részükről munkavégzés történt. Az alperes döntésének hiányában a munkanap nem határozható meg a felperesek által előadott 7-7 vagy 19-19 óráig tartó időtartamban akkor sem, ha erre a jogszabályi rendelkezés korábban is lehetőséget nyújtott. Az Mt. 87. § (1) bekezdésében foglaltaknak ezért az Mt. 124. §-ában foglaltak alkalmazására, annak (2) és (3) bekezdésének munkáltató részére biztosított választási lehetőségére kihatása nincs. Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Az Mt. §-a határozza meg a szabadság kiadásának módját, egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén választási lehetőséget biztosítva a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 124. § (1) bekezdése alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkabér elszámolása - Munkajog. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ebben az esetben a szabadságot órában kell nyilvántartania a munkáltatónak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret) esetén a munkáltató döntése alapján napban vagy órában tartható nyilván a szabadság. Napban történő nyilvántartás esetén a szabadság kiadása tekintetében a dolgozó minden napja munkanapnak minősül, kivéve a heti két pihenőnapját. A munkavállalók munkaidő-beosztásában jelentős szerepe van annak, hogy a beosztás szerinti pihenőnapok és szabadnapok megfelelően el legyenek határolva egymástól, ugyanis a pihenőnapokra szabadság nem osztható be.
Munkaidőkeret a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. III. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás. Munkaközi szünet A munkaközi szünet fő szabályként nem része a munkaidőnek, kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, ugyanis ezen munkakörnél a munkaközi szünet kiadása általában nem szakítja meg a tényleges munkavégzést. Az Mt. 103. alapján a munkáltató köteles a munkavállaló részére munkaközi szünetet biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama a hat órát meghaladja, (munkaközi szünet: 20 perc), a kilenc órát meghaladja, (munkaközi szünet további: 25 perc). Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a munkaközi szünetet a munkáltató csak a munkavégzés megszakításával tudja kiadni a munkavállaló részére.
2014. július 11-én az I. rendű felperes, a szakszervezet vezetői, valamint a szakszervezet jogsegélyszolgálatának ügyvédje a túlórák elszámolásával és a szabadság kiadásával kapcsolatos kifogásaik ügyében egyeztetni kívántak az alperesi igazgatóság elnökével, aki azonban a résztvevőkkel minősíthetetlen hangnemben kiabált. 2014. szeptember 1-től az alperes a felperesekkel azonos munkakörben dolgozó 5 fő munkabérét megemelte, ugyanakkor a felperesek, valamint további 2 munkavállaló munkabérét nem módosította. A szakszervezet 2014. október 6-án fordult panasszal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amelyben az alperes 2014. augusztus 1-jétől megvont "folyamatos műszak" címén folyósított pótlék megszüntetését sérelmezték. Az Egyenlő Bánásmód Hatósága a szakszervezet vezetőjének címzett válaszlevelében kifejtette, hogy az előadott panasz kapcsán védett tulajdonság, illetve diszkriminációs panasz nem állapítható meg. Egyenlőtlen munkaidő beosztás fogalma. 2014. december 1-jétől a felek munkaszerződés módosítást kötöttek, amellyel szemben azonban továbbra is egy havi munkaidőkeret alkalmazása mellett, megszakítás nélküli munkarendben, váltott műszakban látták el a feladataikat akként, hogy az egyik napon 7 órától 19 óráig, a következő napon 19 órától 7 óráig dolgoztak, amely munkavégzést 2 szabadnap követett.
Pl. ha a kettő havi (március–április) munkaidőkereten belül 10 munkanap keresőképtelen volt, akkor a teljesítendő munkaórái száma (42 – 10) x 8 = 256 munkaóra az ezen felül teljesített órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek. Ha előre ki van írva a szabadság, akkor a távollétek időtartamát a munkaidőkereten belül, ha készült munkaidő-beosztás, a munkaidő-beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, ha nem készült, akkor a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén 8 órával) kell a távollét időtartamát figyelembe venni, vagy a szabadság miatti távollétek időtartamát a munkaidő-beosztásnál, elszámolásnál figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő-beosztás szabályai – berportal.hu. A munkaidő beosztása Fontos megjegyezni, hogy a havi díjas dolgozó akkor is jogosult a teljes havi munkabérére, ha a munkaidőkeret leteltéig azért nem dolgozta le a munkaidőkereten belüli munkaórákat, mert a munkáltató kevesebb munkaidőre osztotta be. A munkaidő-beosztás közlése A munkaidőt a munkáltatónak legalább egy hétre a beosztás szerinti munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban kell közölni.
A munkáltató egyoldalúan legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti munkaidőkeretet határozhat meg. Legfeljebb hathavi, illetve legfeljebb huszonhat heti munkaidőkeret a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében és a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. §-ának (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében írható elő. Végül, a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokoljá az időtartamok egy adott munkaidőkeret hosszára vonatkoznak. Annak nincs akadálya, hogy az adott munkaidőkeret lejárta után a munkáltató egy újabb munkaidőkeretet rendeljen el. Az is lehetséges, hogy az egymást követő munkaidőkeretek […]
A kereset tartalma A felperesek a keresetükben elmaradt munkabér, műszakpótlék-különbözet, továbbá túlórapótlék-különbözet, valamint szabadság idejére járó távolléti díj-különbözet megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Álláspontjuk szerint a munkáltató 2014. szeptember 1-től megtorlásként nem részesítette őket órabér emelésben, amellyel megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Védett tulajdonságként szakszervezeti tagságukra hivatkoztak. Érvelésük szerint az alperesnek a szabadság idejére járó távolléti díjat a napi 12 óra figyelembevételével kellett volna elszámolni, tekintettel arra, hogy a beosztás szerint nappali és az éjszakai munkavégzésük is 12 órás napi munkaidőnek minősült. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította, amely döntést a felperesek fellebbezése alapján eljárt törvényszék jogerős ítéletével helybenhagyott. A Kúria döntése A felperesek felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és az alábbi elvi kérdésekben döntött.