Az ELTE Lágymányosi Campus a Petőfi híd budai hídfőjének közelében található. A campus több épületegyüttesből áll – az elsőt 1989-ben, az utolsót 2003-ban adták át. A termek kialakításának különlegességei az egyedi üvegtetők, emellett a legtöbbjük kétszintes, galériás kialakítású. Az ELTE Déli és Északi tömbje Napjainkban Budapest legnagyobb egyetemi városrésze Lágymányos, amelyen a Műegyetem és az ELTE is osztozik. Egykor a campus helyén a Lágymányosi-tó – a mai Lágymányosi-öböl elődje – terült el, majd később, a tó területének északi részét töltötték fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem felépítése végett. Elte lágymányosi campus paris. ELTE északi tömb Fotó: funiQ Az ELTE Lágymányosi Campusának legismertebb épületei az egymással szemben elhelyezkedő északi és déli tömb. A Lágymányosi Campus ad otthont az ELTE Természettudományi és Társadalomtudományi karának, és nem messze innen található az egyetem Informatikai karának campusa is, az Infopark. A Lágymányosi Campus olykor koncerteknek is otthont ad, emellett a minden évben megrendezett Kutatók éjszakája elnevezésű programsorozathoz is csatlakoznak az egyetem lágymányosi karai.
Április 28-án csütörtökön ELTE Karriernap 2022 – Állásbörze a jövődért! Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Gömb Aula Időpont: 2022. április 28. 10:00–18:00 óra Fedezd fel az álláslehetőségeket! Kerülj kapcsolatba számos szektor céges képviselőjével! Kapj első kézből információt! Vegyél részt a helyszíni előadásokon! Járj szerencsével a nyereményjátékokon! Kattints a folyamatosan frissülő Karriernap 2022 hallgatói oldalára, ahol regisztrálhatsz az eseményre! For English-speaking visitors, click here. Következő cikk ELTE Dolgozói Sporthét – 2022. tavasz Május 9–15. Elte lágymányosi campus - déli tömb. között újra megrendezzük a sokak által kedvelt dolgozói sporthetet, de ez most más lesz. Az elmúlt pár évet beárnyalták a koronavírus okozta szigorítások, de szerencsére most olyan szakaszához érkeztünk ezeknek, ahol ismét lehetnek közös programok, ismét tölthetjük együtt az időt embertársainkkal. A sporthét nagyon jó alkalom erre. Ez a honlap és a megjelentetett tartalmak az ELTE Karrierközpont tulajdonát képezik - © ELTE Karrierközpont 2022.
English version below Következő állásbörzénket 2023. tavaszán tartjuk. Pontos időponttal és részletekkel januárban jelentkezünk. Miért jó ez az egész? Ringbe zárva a Lágymányosi Campuson - TátKontúr. Ilyen volt a 2022-es Karriernap a Lágymányosi Campuson: 2022. április 28-án rendeztük meg a COVID okozta kimaradás utáni első offline állásbörzénket. A rendezvényen 53 kiállító vett részt, közülük 51 kiállító személyes jelenléttel tartott velünk a Lágymányosi Campus Gömb aulájában, 2 partnerünk pedig online kiállítóként jelent meg. A rendezvényen becsléseink szerint 740-en vettek részt. Nem csak állásajánlatokkal vártuk az érdeklődőket, a helyszínen ingyenes CV tanácsadáson és próbanterjún is részt vehettek a látogatók N yereményjátékkal is készültünk, melyen 217-en vettek részt, a fődíj nyertese pedig egy Samsung okostelefonnal lett gazdagabb a nap végén.
2018. 03. 27. A 2016-ban elnyert energiamegtakarítási célú KEHOP projekt következő ütemének részeként több száz új napelemet telepítenek az ELTE épületeire. A mostani munkálatok során a Lágymányosi campus északi épületének tetején 284 db, a déli épületen 572 db napelemet helyeznek el, emellett 7 db 500 kW-os és 3 db 1000 kW-os technológiai- és komfort hűtőberendezéssel is gazdagodott a campus. A KEHOP-pályázat segítségével éves szinten több mint 300 millió forintos energiamegtakarítást érhet el az ELTE, ennek köszönhetően 4500 tonna szén-dioxiddal kevesebb kerül a levegőbe. Az ELTE campusai. Egyetemünk közel 5 milliárd forintos támogatást nyert el energetikai korszerűsítésre: a pályázat első ütemében a tavalyi évben – hasonlóan több más egyetemi épülethez – a kémia épületben új nyílászárókat szereltek fel, idén pedig a második ütem részeként a klíma- és hűtőberendezések cseréje valósulhat meg a Lágymányosi campuson. A többlépcsős beruházásnak köszönhetően építészeti, gépészeti és energetikai felújítások kezdődnek az ELTE 16 épületében, többek között az egyetem kollégiumaiban, közoktatási intézményeiben, valamint egyes karainak épületeiben.
Bemutatkozik az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar kampusza. Az itt olvasható információkat a kari hallgatói önkormányzat oldaláról linkeltük. Következő cikk Ismerd meg az ELTE TTK kampuszát! Bemutatkozik az ELTE Természettudományi Kar kampusza. Az itt olvasható lehetőségeket a kari hallgatói önkormányzat állította össze.
XV. Magyar Növényanatómiai Szimpózium 2017. szeptember 7.
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon F Felsőbüki Nagy Pál Teljes szövegű keresés Felsőbüki Nagy Pál (Fertőszentmiklós, 1777. szept. 7. – Bécs, 1857. márc. 26. ): liberális nemesi politikus, az MTA ig. tagja (1830). Sopron vm. ogy. -i követeként az 1807-i ogy. -en harcot indított a jobbágyság terheinek enyhítésére és helyzetének javítása érdekében; harcba szállt a nemzet politikai, gazdasági és nyelvi jogaiért. Korán kitűnt szónoki tehetségével. A következő két ogy. -re azonban a kormánykörök mesterkedései folytán nem tudott bejutni. Újból részt vett azonban az 1825-i ogy. -en, ahol az örökváltság bevezetését követelte, s a m. nyelv érdekében elmondott jelentős beszédének következményeképpen Széchenyi István kezdeményezésre létrejött az MTA. A későbbiek során megrettent a forradalom lehetőségétől, s szorult anyagi helyzetét kihasználva a bécsi udvar megnyerte a saját céljaira. 1832-ben megkapta a jövedelmező Pálffy-csődtömeg gondnokságát. 1830 után az ogy. -eken már a haladó ellenzékkel szemben számos kérdésben a kormányt támogatta.
A magyar nyelv érdekében tett felszólalásait rokonszenvvel fogadták, de a jobbágyság javítása céljából elmondott beszédei miatt képviselőtársai részéről sorra támadások érték. Az országgyűlés befejezése után visszatért Sopron megyébe, ahol folytatta népszószólói szerepét - a vármegyei közgyűléseken adott hangot nagy figyelemmel kísért nézeteinek. Felsőbüki Nagy Pál szobra Fertőszentmiklóson az iskola előtt () Hogy mennyire köztiszteletű és népszerű volt ekkor, tanúsítja Berzsenyi Dánielnek feljebb már említett lelkes ódája, emellett Kazinczy Ferenctől (1811. február 5. ) Széphalomról üdvözlő és hódoló hangú levelet és minden oldalról magasztaló magyar és latin költeményeket kapott, tisztelői pedig megfestették arcképét. A nagy sikerek mellett azonban dorgálásban is részesült. Az udvar elsősorban a vám- és pénzpolitika ügyében tett felszólalása miatt fejezte ki vele szemben rosszallását. Ezért I. Ferenc külön kihallgatásra – ad audiendum verbum regium – rendelte, amin Nagy Pál fiatalságából fakadó meggondolatlanságnak tekintette magatartását.
1805-ben a megyei közéletben, elsősorban a megyei gyűléseken vállalt aktív szerepet. Csakhamar kitűnt kivételes szónoki tehetségével és bátorságával. Először 1805-ben jelölték országgyűlési követnek. Megválasztására két évvel később, 1807-ben, egyhangúlag került sor. A fiatal, 30 éves Felsőbüki Nagy Pál a Budán tartott országgyűlésen nemes tűzzel emelt szót a jobbágyokra nehezedő terhek enyhítése és helyzetük radikális javítása mellett. Merészen ostorozta a lefelé dölyfös, felfelé szolgai, önző oligarchiát, az úrbéri visszaéléseket, a fosztogató adórendszert, a tisztviselők zsarnokságát és a megyei nepotizmust. Ezen országgyűlésen írta " Idea " című emlékiratát, mely a királyi propozíciók tárgyában a királyhoz intézendő felirat alakját ölti. Ebben az emlékiratában nézete szerint három komoly veszély fenyegeti a magyarságot. Az első problémát az idegenek nemesítése okozza, a másodikat a betelepítés, míg a harmadik komoly gond a külföldi mesterlegények konkurenciája. A beadványban foglalkozik a vallási türelmetlenség, intolerancia kérdésével is.
A 19. század első felében és azután is jó ideig kevés, az övénél népszerűbb név létezett Magyarországon. Sopron vármegye követe, a magyar nyelv egyenjogúságának védelmezője volt Felsőbüki Nagy Pál − jogász, nemesi politikus, a magyar reformok atyja, aki félelem nélkül szállt szembe Béccsel, a kormánnyal és a nagyurakkal is, ha az alkotmány védelméről, a parasztság terheinek enyhítéséről vagy a nemzeti nyelv jogainak kivívásáról volt szó. A Fertőszentmiklóson született, kiváló szónoki tehetséggel megáldott férfiú múlhatatlan érdeme az is, hogy Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi István és társainak nagylelkű felajánlása alapján, létrejöhetett. Élete utolsó éveit Bécsben és a Bécs melletti Inzersdorfban töltötte, itt érte a halál 165 évvel ezelőtt, 1857. március 26-án. Felsőbüki Nagy Pál országgyűlési beszédei, bátor felszólalásai országszerte nagy feltűnést keltettek, s ezekkel különösen az ifjúság köreiben nagy népszerűségre tett szert.
Ha látom a szobrát, ha leszármazottai eljönnek, ide felemelő érzés a velük való találkozás. Az itt lakó emberek is büszkék lehetnek a 19 század liberális politikusára. Így kerek az ő élete a fertőszentmiklósi templomtól a bükki templomig.
Tehát, mint apának 5 gyerekről kellett gondoskodnia, 2 fiú és 3 lány taníttatása az akkori időben sem volt könnyű, anyagi helyzete egyre rosszabb lett, eladósodott. Próbálta birtokait pótolni, új utakat keresett, a királyhoz is fordult segítségért, ekkor kapta meg a Bükk és Csepreg környékén lévő 470 holdas birtokot. Ekkor konzervatívnak és királypártinak bélyegezték. De mi volt mögötte? Ezt csak ő és családja tudta. Kinevezték a Pálffy birtokok zárgondnokának, ezután biztos fizetést kapott, ez lett a család biztos megélhetési forrása, és később talán ez volt a halálának oka is. Pálffy gróf fia megvádolta és beperelte, ő tévedésből nem jelent meg a tárgyaláson, ahol nagy összegű kártérítésre ítélték, és az adósok börtönébe került. Onnét igazi barátai mentették ki, de a sok megpróbáltatás miatt szélütés érte és Insendorfban meghalt. Nem érte meg, hogy bebizonyították ártatlanságát. Holttestét Bükkön temették el a templom előtti sírkertben. A különböző lexikonok a politikusról, a történelmi személyről szólnak, én inkább az embert próbáltam megközelíteni.