A vállalkozásoknál – függetlenül attól, hogy kisebb cégről vagy nagyvállalatról beszélünk – igen gyakran felmerülő kérdés, hogy meddig, hány évig célszerű megőrizni a jó néhány éve lejárt szerződéseket, számlákat, egyéb bizonylatokat. A határidők adónemenként eltérőek lehetnek, de az általános szabály ugyanaz. Iratok Megőrzési Határideje: Iratok Megőrzési Ideje 2018. Íme a legfontosabb tudnivalók. Kép: SXC Az adózással kapcsolatos szerződéseket, számlákat, valamint az adóbevallást alátámasztó nyilvántartásokat a bevallás benyújtásának évéig plusz öt évig – tehát a gyakorlatban hat évig vagyunk kötelesek megőrizni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az önellenőrzés is bevallás, így a benyújtás éve plusz öt év a megőrzési ideje az önellenőrzési nyilvántartással és az önellenőrzés összes bizonylatával együtt. Halasztott adó esetén pedig a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznünk az iratokat, de a gyakorlatban ez 7 évet is jelenthet. A 2013-as évben szerzett jövedelmek után például a személyi jövedelemadó bevallásának határideje egyéni vállalkozó esetén a tárgyévet követő február 15.
Nincs olyan jogszabály, amely az iratok megsemmisítésével, annak lehetőségével foglalkozna. A papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27. ) IHM rendelet tartalmazza a másolat készítésének szabályait. Ugyanakkor sem ez a jogszabály, sem a számviteli törvény, sem más jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az elektronikus másolat elkészítését követően az eredeti dokumentum (számviteli bizonylat) megsemmisíthető lenne. A számvitelről szóló törvény szerint a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. Iratok megőrzési ideje - Accuratus Könyvelés Kft.. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A számviteli törvény szerinti megőrzési idő akkor kezdődik, amikor a megőrzendő dokumentum létrejött.
Nagyobb mennyiségű irat esetén erre specializálódott vállalkozást is megbízhatsz a munka elvégzésével, de bizonyosodj meg róla, hogy a cég etikusan működik. A megsemmisítés ugyanis nem az irodában történik, hanem el kell szállítani a papírokat. A felbérelt vállalkozó felelőssége, hogy azok tartalmához senki ne férjen hozzá a megsemmisítés idejéig. CD, DVD-lemezek, külső vagy belső merevlemezek, pendrive-ok is eszközei a céges adattárolásnak. A hagyományos darálás mellett az elektronikus adathordozókban lévő adat törölhető felülírással, kitisztítható gáztalanítással vagy mágneses tér hatásának kitéve. De megsemmisülhet széteséssel, porrá őrléssel, olvasztással, elégetéssel vagy aprítással is. A digitális iratmegőrzés különös odafigyelést igényel, hiszen nem csak a víz, hanem a hőmérséklet, a páratartalom és a fizikai hatások miatt is pórul járhat az, aki azt gondolja, minden adatot biztonságosan tárol, de egy visszakeresés során kiderül, hogy az eszköz olvashatatlanná vált. A digitális iratok megőrzésekor gondoskodni kell a biztonsági mentésről is.
A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj. ) 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni. A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.
A kötőhártya gyulladás típusai 1. Járványos kötőhártya gyulladás Bakteriális kötőhártya gyulladás: jellemző rá a sárgás-zöldes, vaskosabb váladék, gyerekeknél gyakoribb; Vírusos kötőhártya gyulladás: jellegzetessége a vizes-nyákos váladék, ritkább eset. A járványos kötőhártya gyulladás kialakulhat valamilyen felső-légúti megbetegedés kísérőjeként is, mindkét típus nagyon fertőző, láz is járhat mellé. 2. Az ún. "fertőző" kötőhártya-gyulladás - Germán Gyógytudomány. Allergiás kötőhártya gyulladás Az allergiás kötőhártya gyulladás jellegzetessége, hogy mind a két szemet érinti és erős viszketéssel jár. Rendszerint valamilyen allergén anyag, például a por vagy a pollen okozza. Ez a kötőhártya gyulladás típus együtt járhat orrviszketéssel, heves tüsszögéssel, csöpögő orrváladékkal, illetve egyes esetekben a szemet fedő hártya is hólyagszerűen megduzzadhat. 3. Idegen test okozta kötőhártya gyulladás A kötőhártya gyulladás okozója lehet idegen test is (pl. fűrészpor, vegyszer); ilyenkor általában könnyebben megszabadulunk a problémától a szem alapos átmosásával.
2008. feb. 18. Kötőhártyagyulladás megjelent: 12:20 A tél végi influenza járványos időszak gyakori velejárója a kötőhártya enyhébb-súlyosabb hurutja. A szemgolyót és a szemhéj belső felszínét borító kötőhártya vérbő, a szem könnyezik, váladékos (reggelre összeragadnak a szempillák az éjszaka termelődött és megszáradt "csipától"), mindezt idegentestérzés kíséri. Oka legtöbbször fertőzés. A felső légúti hurutot okozó vírus rendszerint a szem kötőhártyáját is megtámadja, ezt rendszerint bakteriális felülfertőződés követi. Enyhébb esetekben kamillás, vagy forralt vizes borogatás javasolható, ha a tünetek nem enyhülnek, antibiotikum tartalmú szemcsepp adása javasolt. (Ezt a háziorvos is felírhatja, nem kell feltétlenül a szemész szakorvost felkeresni. Kötőhártya gyulladás 2 eres.com. ) Az antibiotikum kezelésnél vegyük figyelembe a szabályt: kellő dózisban (ebben az esetben ez azt jelenti, hogy óránként cseppentsünk, tehát 6-8 alkalommal naponta, de minimum ötször) és kellő ideig (minimum 5 napon át) alkalmazzuk a szemcseppet.
Az orvost segíti a diagnózis felállításában a szülők megfigyelése a betegség tünetéről, lefolyásáról. Fontos kérdések: Hogyan kezdődött a betegség? Mióta tart? Mi válthatta ki a gyulladást? Volt-e sérülés? Kerülhetett-e valami a szemébe? A kötőhártya-gyulladás tünetei és kezelése gyermekkorban. Ismert-e valamilyen allergiája? Korábban volt-e hasonló betegsége? Milyen egyéb betegsége van? A családban valakinek van-e kötőhártya-gyulladása? Ha lehetséges, a látásélességet először képekkel, villával (Ammon jel), számokkal vizsgálja meg az orvos, ezt követi a szem műszeres, réslámpás vizsgálata. A gyulladást fenntarthatja a szemrésbe került idegen anyag (pl. fűrészpor, növényi szemcsék, homokszemcse, porszemek), amelyet szakorvosnak érzéstelenítő csepp alkalmazása mellett minél hamarabb, már a vizsgálat során el kell távolítani Ha szükséges, a váladékból steril vattapálcával mintát is vesznek. Orvosi kezelés és házi praktikák Kamillatea a szemre? A kamillateás borogatás száríthatja a bőrt, az apró szemcsék és szennyeződések pedig allergizálhatják a babát, ezért gyerekeknél nem javasolható a használata.