Átadták a Pest megyei levéltár új épületszárnyát Budapesten "Átadták a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Pest Megyei Levéltárának új épületszárnyát hétfőn Budapesten. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a 233 éves intézmény Vágóhíd utcai épülete 2300 négyzetméter hasznos alapterülettel, és az eddigi 16 ezer mellett további 8200 iratfolyóméternyi kapacitással bővült a könyvtári szárny megépítésével.
Archivum Regni / Regnum Archivi, Magyar Képek, Veszprém–Budapest, ISBN 963-9439-36-3 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyar Nemzeti Levéltár
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár A Magyar Nemzeti Levéltár komplex fejlesztéséről még 2020-ban született döntés. Korszerűsítik és kibővítik az óbudai épületet, illetve a Bécsi kapu téren álló Országos Levéltár épületét nemcsak felújítják, hanem Pecz Samu eredeti tervei alapján bővítik azt is. Utóbbi épületben tárolják majd az 1867 előtti, az óbudaiban pedig az 1867 utáni iratokat. A munkálatok rövidesen elkezdődnek. A munkálatok két helyszínen folynak majd: a Várban és Óbudán. Előbbi helyszínen a Várkapitányság irányításával visszaépítik a Bécsi kapu téri történelmi épület II. világháborúban megsérült tornyát, amit 1945-ben felrobbantottak. ORIGO CÍMKÉK - Magyar Nemzeti Levéltár. Megépítik a palota korabeli építésze, Pecz Samu által tervezett, de soha fel nem épült épületszárnyat is, amivel biztosítani tudják majd a levéltár folyamatos bővülését. Itt látogató- és információs központ is helyet kap, az épület előtt pedig rendezett kis parkot alakítanak ki. Óbudán, a Lángliliom utcában épül fel a Magyar Nemzeti Levéltár raktárbázisa és kutatóterme.
Az iratanyag Az iratanyag - annak ellenére, hogy a második világháború és az 1956-os forradalom itt igen nagy mértékű pusztulást okozott – folyamatosan növekedett, így az érdeklődőket nem csak az I. A Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát. kerületi Bécsi kapu téri palotában fogadják (ahol az 1945 előtti források találhatók), hanem az ugyancsak a budai várban lévő Hess András téren (itt az 1945 utáni politikai kormányszervek iratanyagát őrzik), továbbá a Bécsi úton 1994-ben épített épületben (a mikrofilmtár valamint a gazdasági kormányszervek, vállalatok dokumentumai találhatók itt) is. Az OL honlapja pontos képet ad az őrzött iratanyagokról, itt csupán a Kálmán király által 1109-ben kiadott Veszprémvölgyi alapítólevéllel (Szent István oklevelének átírása görög és latin nyelven) induló gyűjtemény néhány fontos elemét emeljük ki. Sajnos, az 1526 előtti középkori királyi levéltár a történelem viharai során elpusztult, illetve szétszóródott. Ennek a korszaknak az iratait így csak a múlt század vége óta más irategyüttesekből kiemelt okleveles anyag, a Diplomatikai Levéltár képviseli.
A Bécsi kapu téren álló ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére Pecz Samu műegyetemi tanár kapott megbízást 1912-ben. Pecz Pauler elképzeléseinek, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. Az U alakú épület középső részén helyezte el a munkaszobákat és a vendéglátó helyiségeket, az oldalsó szárnyban pedig az iratraktárak kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. (1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre. Magyar Nemzeti Levéltár – eGov Hírlevél. ) 1913 őszén indult meg az építkezés, azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek megnehezítették a befejezését és a beköltözést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején következett a fordulat: Bethlen István művelődéspolitikus minden befolyását latba vetette az építkezés befejezésének előmozdítására érdekében. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be palotájába a levéltár.
Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban - mondta Kásler Miklós, hozzátéve: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra és több százezren soha nem tértek vissza. Magyar nemzeti levéltár országos levéltára. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatón Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt A miniszter hangsúlyozta, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyarság az őt ért tragédiák ellenére soha nem adta fel. Talpra tudtunk állni Trianon után, újjá tudtuk építeni az országot a második világháború pusztítását követően. '56-ban fegyvert fogtunk az elnyomás ellen, a szabadságért, és bár a szovjet csapatok vérbe fojtották harcunkat, nem adtuk fel, és harminc évvel később véghez tudtuk vinni a rendszerváltást - fogalmazott. Kásler Miklós kijelentette: erős nemzeti identitásunknak, hagyományainknak, elszántságunknak, kitartásuknak köszönhetően át tudtuk vészelni ezeket a sorscsapásokat, és a magyarság ma is a Kárpát-medence legnépesebb és legerősebb nemzete.
Hitt abban, hogy a 19. század egy sorsfordító korszak, hogy a történelem hamarosan forrpontra jut, és lesz egy kegyetlen, véres ütközet, melynek során a rab népek fellázadnak és leszámolnak zsarnokaikkal. Erre a nagy napra készülve igyekezett meggyőzni költőtársait, hogy küldetésük van: a közösségért felelősséget vállaló, annak sorsát irányító vezéregyéniségeknek kell lenniük, költészetüket pedig a nép szolgálatába kell állítaniuk. Petőfi soha nem volt olyan költő, aki a vers tartalmától függetlenül csupáncsak a szép formát éltette volna, az ő számára mindig az volt az elsődleges, hogy a vers tartalma értékes-e, előbbre viszi-e a nemzet sorsát vagy sem. Ezt tükrözi A XIX. század költői is, amely Petőfi programjának legteljesebb lírai összefoglalása. Olvassuk most el a verset! A XIX. század költői Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! A XIX. század költői | Raabe.hu. Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd.
Jöjjön Petőfi Sándor: A XIX. század költői verse. Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé. Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! A 19 század költői elemzés. Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. - Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe.
A XIX. század költői (Hungarian) Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé. Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek. A 19 század költői. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!