Makkai Ádámot 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként. 2016-ban Kossuth Nagydíjjal tüntették ki világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként. Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő - Fidelio.hu. 2016-ban a Magyar Szent István Rend kitüntetésben részesült. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjává választotta. (MTI) Főoldal 2020. január 19.
Életének 85. évében szombaton elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta a család. Makkai Ádám a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora volt, aki sokat tett a magyar irodalom nemzetközi elismertetéséért. Makkai Ádámot az MMA saját halottjának tekinti. Makkai Ádám 1935. december 16-án született Budapesten, édesapja, Makkai János országgyűlési képviselő, újságíró volt, édesanyja, Ignácz Rózsa pedig költő. Bölcsészeti tanulmányait Budapesten kezdte az ELTE-n, majd 1956-ot követően – miután elhagyta az országot – az Egyesült Államokban, a Harvardon és a Yale-en folytatta. 1958 és 1960 között a hawaii, 1963-tól 1964-ig a Kuala Lumpur-i, 1965 és 1974 között pedig több amerikai egyetemen tanított. 1969-től 2004-ig az illinois-i egyetem rendkívüli professzora volt, de az 1985-1986-os tanévben Szingapúrban, majd 1988-tól 2002-ig a hongkongi Baptista Főiskolán tanított nyelvészetet. 1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, amelynek ügyvezető elnöke is volt.
Egyetemi tanulmányai (Eötvös Loránd Tudományegyetem, magyar–francia szak) után, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Távozásának egyik oka az volt, hogy több cikket hagyott a Szabad Nép székházában, és véleménye szerint ez a tény több éves börtönbüntetést eredményezhetett volna számára. Tanulmányait nem kisebb jelentőségű egyetemeken végezte, mint a Yale és a Harvard, és hamarosan megszerezte a nyelvészdoktorátusi fokozatot. Részlet egy önéletrajzi írásából: "… 1958. szept. 2-án álltam munkába a Hawaii szigeteken, mint német–francia és latin tanár az Iolani School nevű magániskolában, amelyet 1853-ban alapított Emma királynő. Az első orosz szputnyik fellövése után felkértek, hogy tanítsak oroszt is: így lett az Ionaliból az első gimnázium a Csendes-óceán közepén, ahol oroszt lehetett tanulni…" Így indult tehát a tanári és nyelvészi pályája, amelynek később fő vizsgálódási terepe lett a nyelvek idiómaszerkezete. Egyetemi tanár lett Chicagóban, és egyre inkább kibontakozott tudományos pályafutása.
A hitelezők által befizetett összeget, mint hitelezői követelést, az egyéb követelések közé kell besorolni. A hivatkozott előírásból az következik, hogy a nyilvántartásba vételi díjat a hitelezőnek az összeg befizetésekor a felszámolás alatt lévő társasággal szembeni követelésként kell kimutatnia (T 368 - K 384). Ha a felszámolás befejeződött, és a hitelező követelését (beleértve a nyilvántartásba vételi díj miatti követelését is) a felszámoló kiegyenlíti, akkor ez a követelése is megszűnik. Ha a felszámolási eljárás során vagy a felszámolási eljárás befejezésekor […] Vissza a találatokhoz
törvény 6. § (3) bekezdés e) pont ea) alpont]. A fellebbezési kérelem tartalma Az adós szerint az ítélőtábla végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében védett tisztességes eljárás elvét. A felszámolási eljárás kapcsán is megállapítható az adós alapvető joga a költség alóli mentességhez, illetve feljegyzéshez, mivel a felszámolási eljárásnak rendszerint az adós a legkiszolgáltatottabb és a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alanya. A Kúria megállapításai A Kúria alaposnak találta a fellebbezést. Megállapította, hogy a másodfokon eljárt ítélőtábla a csődtörvény 6. § (3) bekezdés e) pontjában kiemelt illetékfajták körét tévesen határozta meg, emiatt tévesen következtetett a felszámolási eljárásban engedélyezett költségfeljegyzési jog hatályára. Ez a jogszabályhely a felszámolási eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyet a törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a (3) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az eljárásban a Pp.
Mennyibe kerül a követelés érvényesítése, ha önként nem fizet az adós? Mely lépésekből áll a követelés érvényesítése, milyen lehetőségek vannak? A követelés érvényesítés jogi úton az alábbi lépésekből, lehetőségekből álló folyamatot jelenti: a követelés jogi szempontú vizsgálata, ügyvédi fizetési felszólító levél küldése, fizetési meghagyásos eljárás peres eljárás végrehajtási eljárás felszámolási eljárás Miből áll a követelés? tőkekövetelés (pl. kölcsönösszeg, díjtartozás stb. )
Mivel a felszámolási eljárás végén az adós társaság jogutód nélküli megszűnéséről határoznak, a hitelező által egy egyébként vagyoni helyzetét tekintve fizetőképes adós ellen benyújtott kérelem gyakran az adós társaság fizetési hajlandóságához vezet, mivel az adós csak úgy szabadulhat meg a felszámolásának veszélye alól, ha teljesíti a hitelező jogos követelését. A felszámolási eljárás megindításának feltétele az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek (pl. : kft., rt. ) felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (pl. : bt. ) esetében pedig 30 000 forint. Felszámolási eljárással kapcsolatos jogkérdésével irodánkhoz online tanácsadói rovatunkon keresztül is fordulhat.
Egy példával szemléltetve: hitelező és adós 2016. június 15-én kölcsönszerződést kötöttek, amelyben hitelező 2 millió forintot adott kölcsön adósnak azzal, hogy azt 2018. január 31-ig visszafizeti. Az ügyleti kamat 10% volt. Hitelező ügyvédhez fordul, mert az adós csak ígérget, és nem fizet. Perré alakulás esetén (ügyvédi díjak nélkül) 2. 000 Ft – tőkekövetelés 200. 000 Ft – ügyleti kamat 4. 936 Ft – késedelmi kamat (amennyiben a felek a szerződésben nem kötötték ki a késedelmi kamat mértékét, 2018. május 2. napjáig számítva 91 napos késedelemmel) 60. 000 Ft – FMH megindításának díja 60. 000 Ft – peres eljárás illetéke Összesen: 2. 324. 936, -Ft Végrehajtás esetén Végrehajtás esetén amennyiben az adós nem fizet a jogerős ítélet szerint) további 20. 000, -Ft és 60. 000 Ft végrehajtói díjbekérő, valamint sikeres behajtás esetén 8% költség-átalány, azaz 16. 000, -Ft Összesen 2. 420. 936, -Ft Kifejezetten azt javasolom az adósoknak, hogy amennyiben a követelés jogi szempontból nem vitatható alapos okból, úgy a fentiekre tekintettel érdemes mielőbb kiegyenlíteni a tartozást, hiszen látható, hogy annak összege igen jelentős mértékben növekedhet a behajtásból eredő járulékos költségekre tekintettel.
Ezt követően az adós cég vezetője az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával köthet szerződéseket. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A bíróság haladéktalanul kirendeli a felszámolót. A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása esedékessé válik, a pénztartozások után az eredeti lejárati időig szerződéses kamat, késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető. A hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki nyilvántartásba veszi. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló akkor elégíti ki, ha az kötelezően kielégítendő tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.