Az én 1956-om Hatvan éve [I - III. ] Fejcsóválás és főhajtás: Gyulai Pál és Miletz János Katona - Kecskemét: II. A tizenkilencedik század közepétől végéig Katona-Kecskemét: III. A huszadik század első fele Katona - Kecskemét: IV. 1945-től "Feő Fiskalis Katona Jószef fiam": A Bánk bán költője az apja szemével Róla szóló írások, források: Katona József leghívebb íródeákja: Bemutatjuk Orosz László kecskeméti gimnáziumi tanárt / Szekér Endre, In: Köznevelés. - 39. évf. 21. sz. (1983. máj. 27. ), p. 8. Kortársaink: Arcképvázlat Orosz Lászlóról / Szekér Endre, In: Olvasó nép. - 7. = 25. (1985), p. 44-48. Négyszemközt dr Orosz László irodalomtörténésszel / Szekér Endre Orosz László / Varga Mihály. - Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft, 2003. - Borítócím: Dr. Orosz László élete és munkássága Orosz László / Füzi László, In: Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László. - Kecskemét: Kecskeméti Lapok, 2003. Dr. Orosz László Gasztroenterológus, Üzemorvos, Sebész rendelés és magánrendelés Debrecen - Doklist.com. p. 115-117. A Füzéki István Emlékérem 2008. évi díjazottjai: [hír], In: Könyv, könyvtár, könyvtáros.
1957 tavaszán elbocsátották állásából, 1957. július 16-tól 1958. április 1-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. április 1-jén 8 hónap börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 8-án 8 hónap felfüggesztett börtönre változtatta a büntetését. A vádak alaptalannak bizonyultak, mégis elítélték. Tanári pályáját nem folytathatta. Büntetésének letöltése után, amely megegyezett az előzetes letartóztatásban töltött idővel, adminisztrációs munkát végzett egy általános iskolában. 1961-ben került vissza a Katona József Gimnáziumba. Függetlenített könyvtárosként az iskola könyvtárának vezetője lett. Dr. Orosz László, PhD - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. 1962-ben már osztályt is kapott, s a könyvtár vezetése mellett magyart és latint taníthatott. 1976-ban rövid időre szakított a tanári pályával, s a Katona József Múzeum főmunkatársa lett. 1978-tól ismét a Katona József Gimnáziumban tanított. 1986-ban vonult nyugdíjba. 1991-től a szegedi egyetem címzetes docense. 1992-től az irodalomtudományok kandidátusa. Fő kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalma, elsősorban Katona József és Berzsenyi Dániel munkássága.
Munkássága [ szerkesztés] A klasszikus és a molekuláris genetika látásmódját ötvözi tudományos munkásságában, amelynek homlokterében a géntérképezés, a genetikai rekombinációk molekuláris szintű folyamatai állnak. Magyarországon az elsők között végzett átfogó géntérképezést és genetikai finomtérképezést: már pályája elején, 1966-ban Sík Tiborral közösen feltárták a Rhizobium bakteriofágjának szabályozógénjeit (ezzel egyszersmind a fággenetika hazai úttörői közé is tartozik). Behatóan foglalkozott a genetikai szabályozás és a genetikai jelátviteli útvonalak kérdéskörével. Vizsgálataiban rámutatott a DNS -molekula ún. kereszthídvándorlására (egyfajta crossing over folyamat), feltárta a rekombinálódó DNS-molekulák köztitermékeinek viselkedését. Vizsgálta a gének és biológiai makromolekulák térszerkezeti és funkcionális jellegzetességeit, az operátor DNS és a represszorfehérjék felszínének atomi, molekuláris illeszkedési és szimmetriaproblémáit. Sankar L. Dr orosz lászló. Adhyával közös kutatásaik eredményeként leírták a DNS-hurok mechanizmusát.
Már ezt megelőzően, 1994-től az Akadémia közgyűlési képviselője volt, később tagja lett a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak, és elnöke az MTA genetikai bizottságának. Emellett részt vesz az állatnemesítési, a molekuláris biológiai, genetikai és sejtbiológiai, valamint a mikrobiológiai akadémiai bizottság munkájában is. 1987-től a Magyar Genetikusok Szövetségének vezetőségi tagja, 1999 után elnöke volt. 1990-től négy éven keresztül az OTKA molekuláris biológiai szakzsűrijének munkáját elnökölte. Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) magyar nemzeti bizottságának titkári tisztét is betöltötte. 1988-ban Akadémiai Díjat kapott, 1998-ban Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. Főbb művei [ szerkesztés] Klasszikus és molekuláris genetika. Szerk. Dr orosz lászló nyíregyháza. Orosz László. Budapest: Akadémiai. 1980. Források [ szerkesztés] Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 2. o. Magyar nagylexikon XIX: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné.
Kenőtollal olajjal kikenünk egy felforrósított palacsintasütőt. Egy merőkanállal beleöntünk annyit, hogy kitöltse a palacsintasütőt. Amint megsült az egyik fele, megfordítjuk és megsütjük a másik felét is. Fahéjas porcukorral tálaljuk. További túrós, teljeskiőrlésű, amerikai stb palacsinta receptek.
Egy műanyag edénybe beleszitáljuk a lisztet (így könnyebb lesz, meg levegősebb) majd hozzáadjuk a többi hozzávalót, a tojást, cukrot, vaníliás cukrot és az élesztős tejes keveréket. Az almákat meghámozzuk és lereszeljük. Én a nagyobb lyukú reszelőn reszeltem, majd meglocsoltam a citromlével és ezt is hozzáadtam a lisztes keverékhez. Jól összekeverjük és pihentetjük legalább 40 percet. Itt érdemes melegebb helyre tenni, hogy megkeljen. A serpenyőben felhevítem az olajat (én mindig csak az első palacsintához szoktam adni, utána már nem kell és nem égnek le) és kisütöm a palacsintákat. Mindkét oldalán kb 2-3 percig kell sütni, akkor jó, ha szép barna lesz. Tenyérnyi palacsinták lettek. Ez nem az a folyós verzió, így én egy kanállal "kentem szét" a serpenyőben, hogy palacsintaszerű legyen. Nagyon házias, rusztikus kinézetük lett. A megsült palacsintákat megszórtam a fahéjas porcukorral és amint nem égeti a nyelvünket, már lehet is fogyasztani. Almas kelt palacsinta friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Jó étvágyat!