Irány Amerika! Ám természetesen a dolgok megint nem az elképzelések szerint alakulnak. Végül Tamásra vár a feladat, hogy Budapesten rendezze meg a darabot. Hozzászólások a videóhoz: Hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges A pénzügyi dolgok gyakran érzelmi problémákkal járnak együtt, a férfiak meg többnyire nőkkel, de még milyenekkel. Tamásnak ott van Eszter, Ákosnak pedig Timi, a nőiesség két markáns képviselője, akiket még véletlenül sem lehet összetéveszteni. Terka néniről, a bejárónőről nem is beszélve, akit mint anyjukat tisztelik a fiúk. Természetesen ebben a történetben is ők, a nők állnak mindennek a hátterében és mint általában, a megoldást is bennük kell keresni a felmerülő problémákra. Abból pedig akad bőven, pláne ha vígjátékról van szó. Bemutató dátuma: 2002. február 7. Forgalmazó: Budapest Film Stáblista: Linkek: Díjak és jelölések 34. Magyar Filmszemle 2003 Legnagyobb közönségsikert elért magyar film: Valami Amerika (2002) A Kind of America Kategória: Kaland Romantikus Tartalom: A történet valahol Ausztriában kezdődik, a hegyeshalmi határátkelő felé vezető úton, de ez talán kevésbé lényeges, mint az érkező személye.
3 Beküldte: ember2003 Nézettség: 38402 Beküldve: 2011-07-28 Vélemények száma: 2 IMDB Link Felhasználói értékelés: 9, 0 pont / 30 szavazatból Rendező(k): Színészek: Szervét Tibor (Alex) Pindroch Csaba (Tamás) Szabó Győző (Ákos) Hujber Ferenc (András) Ónodi Eszter (Eszter) Oroszlán Szonja (Timi) Schütz Ila (Terka néni) Valami Amerika (2002) A Kind of America Kategória: Kaland Romantikus Tartalom: A történet valahol Ausztriában kezdődik, a hegyeshalmi határátkelő felé vezető úton, de ez talán kevésbé lényeges, mint az érkező személye. Neki ez az utazás a rég várt hazatérést, egy magyar reklámfilm-rendezőnek, Tamásnak pedig a "nagy lehetőséget" és a talán még nagyobb kalamajkát jelenti. Alex azt ígéri, hogy beszáll a produkcióba a szükséges pénz felével, a másik hatvanmillió forintot viszont Tamáséknak kell megszerezniük. Szereplők [ szerkesztés] Szereplő(k) hangja Szereplő(k) neve Szervét Tibor Alex Pindroch Csaba Tamás Szabó Győző Ákos Ónodi Eszter Eszter Oroszlán Szonja Timi Hujber Ferenc András Schütz Ila Terka néni Görög László fodrász Reviczky Gábor rendőr Kapácsy Miklós Díjak [ szerkesztés] A film 2009-ben közönségdíjas lett a Comedy Cluj fesztiválon.
Remélem, hogy lesz harmadik része, kíváncsi lennék rá! :) és persze Terka néni a legnagyobb király! Szegedi halfesztivál 2009 relatif Valami amerika 1 trailer Valami amerika 1 online teljes film magyarul Valami Amerika 3 teljes online film magyarul (2018) Valami amerika 1 letöltés Valami Amerika 2 (2008) - Videa Mindig tv ingyenes csatornák 2019 Védekezzünk tejjel a lisztharmat ellen - Csülök Mátyás király halála 1. Valami Amerika (2000) A történet valahol Ausztriában kezdődik, a hegyeshalmi határátkelő felé vezető úton, de ez talán kevésbé lényeges, mint az érkező személye. Ő az "amerikai", aki egy jobb kormányos luxusautóban szivarozva, Alex Brubeck néven érkezik Magyarországra, szülőföldjére, amit még fiatalon hagyott el. Neki ez az utazás a rég várt hazatérést, egy magyar reklámfilm-rendezőnek, Tamásnak pedig a "nagy lehetőséget" és a talán még nagyobb kalamajkát jelenti. 2. Valami Amerika 2 (2008) A lottónyereménynek hála, Tamás megcsinálhatta a filmjét, ami azonban a várakozásokkal ellentétben nagyot bukott.
Az ekkor kezdeményezett kisebb régészeti feltárások eredménye volt, hogy a kolostor egyes újabb, fel nem tárt részletei feltárultak. [1] A kolostor rövid története, építészete [ szerkesztés] A Margit-sziget (középkori nevén Nyulak-szigete) déli részén, a főút mellett fáktól takartan emelkednek az 1270 körül alapított ferences kolostor templomának romjai. Alapítója vagy IV. Béla király volt, vagy pedig utódja, V. István. Templomát Szent Klára tiszteletére szentelték föl. Temploma csaknem olyan hosszú (47, 9 m), mint a szigeti domonkos apácáké, szélessége pedig még nagyobb is (14, 2 m). A kolostor Buda török kézre kerüléséig (1541) működött. Ekkor elhagyták szerzetesei. A törökök a sziget építményeit (így ezt a kolostort is) elpusztították ill. használhatatlanná tették, hiszen nem volt rájuk szükségük. Buda visszafoglalásakor (1686) falai még magasan álltak, helyreállítható lett volna. Szentek, kolostorok, gyilkosságok a Nyulak szigetén - | Jegy.hu. A ferencesek azonban Budán és Pesten építették föl új kolostorukat a 18. században, a viszonylag nehezen megközelíthető sziget számukra nem jelentett vonzerőt.
A közelben férfi szerzetesházat is építettek, és a királyi ház jelentős országos események színhelye volt: 1266-ban itt kötött békét IV. Béla király a fiával, és itt is halt meg 1270-ben. Az apácák véglegesen a török megszállás alatt hagyták el a kolostort. A török hódoltság óta a terület romterületként látogatható. A látogatható romkertben lévő maradványok több korszak építkezéseit bemutatják. A kolostorkert őrzi az első magyar kertművészeti emléket. 1251-ben már vízvezeték szállította a kert öntözéséhez a vizet. A török uralom idején a Duna hordaléka betemette. A romkert fő elemei a templom, Szent Margit sírja és az apáca kolostor. Margit sírja a templom szentélyében, a diadalív vonalában volt elhelyezve és fallal körülvéve. 1252: a 10 é. Margitot 18 nővértársával együtt a domonkosok mo-i tartfőn-e, Mihály hozta át a veszprémi Szt Katalin-ktorból. Margit társnőivel együtt 1254: Humbertus de Romanis rendfőn. kezébe tette le fogadalmát. A szg-et ekkor kezdték a Boldogságos Szűz szigeté nek nevezni.
Ottokár cseh király, valamint a lengyel király házassági ajánlatát is. A keresztények az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában. 1270. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban. Ravatalát 1271 körül Albert és Péter lombardiai szobrászok faragták meg vörös márványból, egyes részeit pedig fehér márványból. Legendája szerint holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak, ráadásul rózsaillatot árasztott. Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték, végül XII. Piusz pápa 1943-ban avatta szentté. A Margitsziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél.