A fejlesztési tartalékot a lekötésének évét követő négy adóévben kell beruházásra fordítani. Mikor nem lehet fejlesztési tartalékot képezni? Fejlesztési tartalékot nem lehet már képezni a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, valamint a végelszámolási időszakban. Amennyiben jogutód nélküli megszűnésről van szó, akkor az utolsó adóévben már nem lehet fejlesztési tartalékot képezni. A Tao-trv. hatálya alóli kikerülés esete is a jogutód nélküli megszűnésnek minősül. Ha bejelenti az adózó, hogy adókötelezettségét az EVA trv. szabályai vagy a KATA, KIVA szabályai szerint kívánja teljesíteni a továbbiakban, akkor a bejelentés adóévében már nem csökkentheti az adó alapját fejlesztési tartalék képzésével. Az áttérés bejelentése előtti teendők A korábban szabályosan lekötött, de még fel nem használt fejlesztési tartalék után a vállalkozásnak meg kell fizetnie a társasági adót. Az adó mértéke a lekötés évében hatályos rendelkezés szerinti. Ehhez kapcsolódóan még késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége is van a cégnek.
Az adózónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelynek alapján egyértelműen visszakövethető, hogy melyik beruházás milyen időpontban és összegben valósult meg, s annak forrását – figyelemmel a Tao tv. 7. § (15) bekezdésében foglalt 4 éves időkorlátra – melyik adóévben képzett fejlesztési tartalékból képezte. Az adózó a fejlesztési tartalékot az adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A Tao tv. nem tartalmaz fogalmi meghatározást a beruházásra, így erre vonatkozóan az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni [Tao tv. § (5) bekezdés]. Beruházásnak az Szt. 3. § (4) bekezdésének 7. pontja alapján – többek között – a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység minősül. A fejlesztési tartalékot – több éven át tartó beruházás esetén – az egyes adóévek beruházási értékének (részösszegének) megfelelően, a beruházás megvalósulásakor (és nem az eszköz üzembe helyezésekor) kell feloldani.
A leendő beruházásra tekintettel továbbra is mód van fejlesztési tartalék képzésére, ami a bevétel csökkentését jelenti. [Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés f) pontja]. Bevételt csökkentő tételként a bevétel és költség különbségének 50 százalékát, de legfeljebb 500 millió forintot lehet figyelembe venni. A bevételt csökkentő összeget nyilvántartásba kell venni és ezt a nyilvántartott összeget nem kell a vállalkozónak leadóznia. Az idevágó rendelkezés [Szja tv. § (16) bekezdés] szerint, amennyiben a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében használja fel az egyéni vállalkozó, akkor ez az összeg kivezethető a nyilvántartásból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, aki 2014-ben fejlesztési tartalékot képzett, annak 2015-ben ezt az összeget nyilvántartásba kellett vennie és legkésőbb 2018. december 31-éig el is kell költenie. Amennyiben az egyéni vállalkozó ezt az összeget nem költi el határidőben, vagy más célra használja, akkor a nyilvántartott összeget ki kell vezetnie és meg kell állapítania az adókötelezettséget szankciókkal növelve.
Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. augusztus 8-án (409. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7994 […] nem használt rész után 10 százalékos mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot. - Az adót és a késedelmi pótlékot a 2018. évi társaságiadó-bevallásban kellett volna bevallani. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját (ami 2015. június 1-je volt, mivel május 31-e vasárnapra esett) követő naptól 2018. december 31-éig kell felszámí ez nem történt meg, a 2018. évi beszámolót […]
Közlekedés 4 órája Újraindul a nemzetközi közlekedés a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon Digitália Starlink misszió Havi ötezer dollárért árulja hajózóknak a SpaceX a műholdas netet 6 órája Starlink misszió Havi ötezer dollárért árulja hajózóknak a SpaceX a műholdas netet 6 órája Botrány van Perbe akarják fogni Muskot, mert nem veszi meg a Twittert 7 órája Botrány van Perbe akarják fogni Muskot, mert nem veszi meg a Twittert 7 órája Lelketlenség Kiszolgáltatott emberek pénzét veszik el ezek a hackerek 9 órája Lelketlenség Kiszolgáltatott emberek pénzét veszik el ezek a hackerek 9 órája
(XII. 27. ) Korm. rendelet 4. § c) és m) pontja szerinti előkészítési fázisai 2020. augusztus 31. napjáig történő teljesítése érdekében a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettségek felső korlátjáról szóló 1776/2018. 21. határozat 1. pontja szerinti kötelezettségvállalási keret terhére a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettség összegét 90 000 000 forintban határozza meg; 5. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 4. pont szerinti előkészítési fázisok végrehajtásának finanszírozása érdekében 90 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv. ) 1. melléklet XLV. Kiemelt kormányzati magasépítési beruházások fejezet, 2. Programszerű magasépítési beruházások cím, 2. Tanterem fejlesztések előkészítése és megvalósítása alcím javára, a Kvtv. 1. Nemzeti Köznevelési és Infrastruktúra Fejlesztési Program - SZON. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 3.
Vissza az oldal tetejére