:D No de ennyit Mr. Darcyról, nem emlegetem fel, mert nekem Colin Firth mindig is Colin Firth volt és lesz is, nem skatulyáztam be ebbe a karakterbe. Sőt, kifejezetten örülök, ha ettől távol álló szerepben brillírozhat. A király beszéde egyébként egy nagyszerű film, annak ellenére is, hogy vannak benne évszámi eltérések, amik nyilván szükségesek voltak ahhoz, hogy ki tudják hegyezni a történetet a beszédre és a háborúra. Igaz, hogy a film egy kissé olyan érzetet keltHET a nézőben, mintha senkit nem érdekelne a világháború, amibe Nagy-Britannia belépett, csak a beszéd… Holott nyilván nem erről van szó. A nép kapott egy erős kezű uralkodót, aki szól hozzájuk és akiben bízhatnak ezekben a nehéz időkben. Egy olyan uralkodót, aki nem hagyja őket a sz@rban úgy, mint az elődje, aki mindent feladott egy többszörösen elvált, amerikai nő kegyeiért. Colin Firth tehát véleményem szerint hitelesen és szerethetően hozta Bertie figuráját, akinek megformálásáért jogosan járt már végre az az aranyszobrocska.
Ha az orvos indokoltnak látja, akkor logopédushoz fogja irányítani a beteget. A szülők nagyon sokat tehetnek a dadogás megszünéséért Otthon meg kell szüntetni minden olyan zajforrást, ami a gyermek figyelmét eltereli a mondanivalójáról, így ki kell kapcsolni a tévét és a rádiót. Mivel a tünetek egy részét a stressz és a megfelelési kényszer okozza, ezért a szülőnek nyugodt és harmónikus környezetet kell teremtenie, és türelmesen kell viselkednie gyermekével. Nem szabad állandóan javítgatnia a beszédhibákat és gyakoroltatnia a helyes kiejtést. A közös játék alatti kötetlen beszélgetések, az ebédlőasztalnál elköltött közös ebédek nagyon sokat tudnak segíteni a beszédhiba gyógyulásában. A király beszéde 2010 legjobb filmje lett, 83. Oscar-gálán 12 jelöléséből 4-et váltott díjra. Számos erénye mellett azonban talán a legnagyobb érdeme, hogy reményt adott azoknak, akik dadogással küzdenek. (WEBBeteg - Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos) Hozzászólások (0) Cikkajánló Ízületi kopás Ha nem kezelik, a szalagok, ínak és az érintkező csontfelszínek is sérülnek.
(Talán ez az egyetlen problémás pontja a filmnek, de szemet húnyhatunk felette, mint ahogy a My Fair Lady esetében ezt már egyszer nagyvonalúan megtettük. ) Teljes egyenlőséget követel meg tanítványától, mintha egy házban laknának, és egyenesen Bertie-nek szólítja, ahogy azelőtt csak a királyi család tagjai becézhették. Így vezeti be a merev uralkodót a hétköznapi ember, hétköznapi életébe. Őszinte légkör alakul ki kettőjük között és a közel egy évtizedig tartó barátság nemcsak retorikai élvezetekkel gazdagítja az angol birodalmat, hanem a király is jobban elfogadja önmagát, szerepét és megérti, mit jelent embereket vezetni. A beszédtanár őszintén bízik a királyban és a belsőleg összetört emberben óriási lehetőségeket lát, képesnek tartja a birodalom vezetésére. Egy nemzet aggódik a király miatt, de a háború árnyékában honfitársai sem kevésbé zavarodottak. Vezetőt keresnek, aki képes őket átvinni a háborún és hősként jár előttük. VI. György megfelelt a várakozásoknak, nem volt nagy, de naggyá lett.
A király fokozatosan felenged merevségéből, a tanár pedig – jellemzően provokációkkal – terelgeti pártfogoltját. Az egyik legmulattatóbb jelenetben Lionel káromkodásra buzdítja Györgyöt, mivel meggyőződése, hogy a sűrű káromkodás feszült helyzetekben rendkívül hatásos görcsoldó eszköz lehet. Figyelemre méltó Szabó Gabi játéka is: tökéletesen belebújik Elisabeth yorki hercegné bőrébe. Játékában nyoma sincs erőltetettségnek, könnyedén hozza a férjét támogató arisztokrata feleséget, aki még akkor sem adja fel a harcot, amikor férje már rég lemondott a győzelemről. A nagy jeleneteket sokszor követi a Schlanger András –Mihályfi Balázs kettős színrelépése, akik hálás szerepeket kaptak így is, sokat nevethettünk egy-egy megszólalásukon. Ujréti László magasra tette a lécet V. Györgyként, Előd Álmosnak pedig jól áll a cinikus testvér karaktere. Az általa játszott Edwardnak különös ízlése van a nők terén: egy kétszeresen elvált nőbe szerelmes, akit el is akarja venni feleségül, azonban ezt egy királyi ház nem engedheti meg magának.
Colin Firth miatt eredeti hanggal néztem, egyrészt mert szeretem a hangját, másrészt ez egy olyan alkotás, ahol kifejezetten fontos a színészi játék. Colin zseniálisan alakított, már-már szinte olyan volt, mintha meg sem játszaná, hogy dadog. Tényleg hitelesen adja vissza egy beszédhibás ember belső szenvedését. Geoffrey Rush is kiválóan játszotta a beszédterapeuta szerepet. Jó volt látni, hogy milyen technikákkal lehet segíteni a dadogó embereken. Különösen szerettem a két férfi közötti barátságot. Ami ha tényleg igaz halálukig tartott. The_General 2017. január 20., 14:35 Régi adósságom volt ez a film, és nagyon sajnálom, hogy eddig vártam vele. Igazán remek film, szinte minden szempontból hibátlan. A színészi alakítások valami félelmetesen erősek. Geoffrey Rush mindenben tökéletes, róla kár is beszélni, zseni volt, H. B. Carter is igazán kitűnő, Colin Firth meg valami hihetetlenül nagyot játszott itt. Nehéz róla elhinni, hogy nem dadogós, minden egyes pillanatban természetes volt, le a kalappal előtte.
Minden dadogósnak számolnia kell ugyanis a stigmával - amelyet azért ragasztanak rájuk, mert szavaik néha megbicsaklanak vagy elő sem tudnak törni -, hogy a fejükben van a zavar. "A dadogós emberek eszével minden rendben van, nem süketek, és nem kell felhívni a figyelmüket a lélegzésre. Tudják, hogy kell lélegezni. Amire szükségük van, az éppenséggel az, hogy meghallgassák őket" - fogalmazott a chicagói Susan Hardy, aki nyolcadikos dadogós fiával ült be a filmre. A 14 éves Aidan sommásan "remeknek" nevezte az alkotást. A történet Albert herceg, a későbbi VI. György angol király, II. Erzsébet apja trónra kerülését eleveníti fel. Az uralkodó a második világháború előtt álló hazája iránti kötelességtudatból akar megfelelni a rá váró vezetői feladatoknak. Ezek között fontos szerepet kapnak a néphez intézett rádióbeszédek, amelyek kezdetben bénító rémülettel töltik el gyermekkorából eredő dadogása miatt. A beszédhibán azonban beszédtanára segítségével szívós munkával sikerült úrrá lennie, és az éteren át nyugodt és világos beszédekkel csillapítja a háborús ország szorongását.
"Az új szabályozás egységesíti az egyéni munkarend feltételeit" – mondta, hozzátéve, a szülők továbbra is kérhetik az egyéni munkarendet, és az Oktatási Hivatal dönt a kérelem jogosságáról. Bódis József szólt arról is, hogy a köznevelési törvény módosítása érintette az alternatív iskolák kerettanterveit is, az alternatív iskola tantárgyi struktúrájának 70 százalékban meg kell egyeznie a Nemzeti alaptanterv kerettantervi struktúrájával. A változtatás okáról azt mondta az államtitkár: a tanulók komolyabb esélyt kapjanak a továbbtanuláshoz, és az iskolaváltásokkal se legyenek problémák.
A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény számos változáson esett át az elmúlt kilenc évben. A Kommentárral segítséget szeretnénk nyújtani a törvény változásainak megértéséhez és nyomon követéséhez, megkönnyíteni a nevelés-oktatás területén dolgozó jogalkalmazók munkáját. Az elmúlt három évben a köznevelési törvény változásai sűrűn követték egymást. A GDPR 2018-as hatálybalépését követően a szabályait a nevelési-oktatási intézmények személyes adatainak kezelése során is végre kell hajtani. A témakör megjelent a köznevelési törvényben és végrehajtási rendeleteiben is, ehhez kapcsolódóan új az oktatási nyilvántartásról szóló szabályozás. Az új rendszerben az oktatási azonosító szám egységes használatával a lekérdezések egyszerűbbek, gyorsabbak, a személyek életútja egységesen, egészében is nyomon követhető a tanulói-hallgatói életútvizsgálatok során. 2018-ban a szociális megsegítés közvetlenül elérhető szolgáltatássá vált az iskolákban és az óvodákban.
Egy másik fontos eleme a javaslatnak, hogy az állam elveszi a véleményezési jogot a tantestülettől, szülőktől az iskolaigazgatók kinevezésénél. Ezt nehéz másként értelmezni, minthogy el akarja fojtani az állam a balhékat az olyan esetekre, ha a jövőben esetleg az érintettek által ellenzett, ugyanakkor rendszerhű iskolaigazgatót neveznének majd ki - mint ahogy arra jópár példa volt az utóbbi időben. Módosít a törvény a "hány évesen menjen iskolába a gyerek" szabályokon is. Itt is kicsit félreértve adta hírül a sajtó az elején, hogy mi lesz. Elterjedt, hogy mindenképp hat évesen kell majd iskolába menni. Ez nem egészen így van. Az eddigi-mostani szabályozás szerint a plusz egy év óvodában maradásról dönthet egyrészt az óvoda a szülőkkel, másrészt van arra mód, hogy a helyi nevelési tanácsadóban/pedagógiai szakszolgálatban szakemberek határozzanak egy vizsgálat után, hogy mit javasolnak. Az új törvény - mint arra a Nemzeti Pedagógus Kar is rámutatott - az első verziót szünteti meg, azaz kvázi bemondásra nem lesz ezentúl lehetőség a későbbi iskolakezdésre, csak szakemberek véleményével alátámasztva.