A szögedi rajzoló, Bozó Gyula képeslapja is csaknem százesztendős… (még ha pestiessen mekegve írja is) – Hisz azóta várunk epedve a Magyar Föltámadásra… Husvéti stanzák – Husvétra. – Először a Délmagyarország 1919 április 20. -ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Ennek a kivágata megvan a Kilényi-gyűjteményben a költő saját kezű javítgatásaival. Ezt tekintette kézıratnak, így innen közölte e költeményt Paku (2: 119-120., 363. ) is. Megjelent később a Szeged 1921 március 27. -ei számában Husvétra címmel. Majd legutóbb a szegedi Színházi Újság 1923 március 31. -ei számában is Husvéti stancák címmel, de mivel ez utóbbi az első közléssel egyezik meg szinte, nyılván annak gépies újraközlése, így nem ezt, hanem az 1921-es közlést, ill. a kézıratos javítás legjavát tekintjük a végleges tısztázatnak. Péter László hīvta föl a figyelmet e költemény szokatlan rímképletére: a-b-a-b-a-b-c-c – Ő rótta kéziratosan a nyomtatott sorok vége mellé saját kötetébe (Juhász Gyula összes versei, 1963.
Coco chanel könyv dress Gyula hatos Juhász Gyula összes költeményei · Juhász Gyula · Könyv · Moly Juhász Gyula: Juhász Gyula összes költeményei | bookline Várfürdő gyula Könyv: Juhász Gyula összes költeményei (Juhász Gyula) A tíz csapás könyv Füves könyv Weöres Sándor Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan. Igazságot csak beszéd nélkül... Sli ♥ S P 2011. július 19., 00:39 TALÁLKOZÁS Amire vártam hosszú éveken: Találkoztál velem. Kezem fehér kezedben reszketett: Ó, mit mondjak neked? Künn nyári alkony bíbora ragyog, És én – veled vagyok. A mély homályban rámvillant szemed, Szívem emlékezett! E percet százszor hiába lestem én, És most enyém, enyém! Kicsordult szívem, e kristálykehely, Élet, most ünnepelj! Pár kurta bók, egykedvü felelet, Mit is mondjak neked! Mosoly, míg lelkem csöndesen zokog, Ó, perc, szent, átkozott! Éreztem, hogy hazug minden dalom, Nem ismersz, angyalom!
A szögedi rajzoló, Bozó Gyula képeslapja is csaknem százesztendős… (még ha pestiessen mekegve írja is) – Hisz azóta várunk epedve a Magyar Föltámadásra… Husvéti stanzák – Husvétra. – Először a Délmagyarország 1919 április 20. Ennek a kivágata megvan a Kilényi-gyűjteményben a költő saját kezű javítgatásaival. Ezt tekintette kézıratnak, így innen közölte e költeményt Paku (2: 119-120., 363. ) is. Megjelent később a Szeged 1921 március 27. -ei számában Husvétra címmel. Majd legutóbb a szegedi Színházi Újság 1923 március 31. -ei számában is Husvéti stancák címmel, de mivel ez utóbbi az első közléssel egyezik meg szinte, nyılván annak gépies újraközlése, így nem ezt, hanem az 1921-es közlést, ill. a kézıratos javítás legjavát tekintjük a végleges tısztázatnak. Péter László hīvta föl a figyelmet e költemény szokatlan rímképletére: a-b-a-b-a-b-c-c – Ő rótta kéziratosan a nyomtatott sorok vége mellé saját kötetébe (Juhász Gyula összes versei, 1963. )… Apróbb eltérésekkel bukkan föl e vers szinte minden megjelenésében… Juhász Gyula talán maga is évente újragondolta és talán újra is írta… Néhány érdekes példa: Mezők smaragdja, nap tüzében égő A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: nap csókjában égő Fogadd könnyektől harmatos dalom A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Fogadd könnyektől csillogó dalom Szívemnek A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Ó nékem … S a lét: diadal az elmuláson.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Juhász Gyula 1913 Prológus Eötvös József ünnepére Teljes szövegű keresés Egy igaz, nagy ember ünnepére jöttünk Aki nem kevély érc, magosan fölöttünk, Nem a csaták hőse, De szelíd, finom fej, komoly és nyílt homlok, Kit a szenvedőkért felhőztek a gondok S ki vigyázva nézett a magyar jövőbe. Ki született báró, mert lelke nemesség, Kinek az előjog dicső kötelesség Áldozni a népért. Aki a kastélyból a kunyhóba szállott, Hozva a jobbágynak az örökváltságot, Ezeréves szörnyű szolgarobot bérét. És megünnepeljük a költőt, ki ember, Aki forró szívvel, ragyogó lélekkel Harcol, mikor alkot S költeménye tetté, álma lesz valóvá, Fölsíró regénye új forradalommá, Melyben a jog győz és nincsenek sírhantok! Mint a hű tanítvány, úgy állunk előtte, Hiszen ő e nemzet nagy, bölcs nevelője, Szelíd és jó mester. Élete tanulság, emléke örökség, Úgy daloljuk őt, mint új idők új hősét, Ki új díszt adott e nagy, szent szónak: Ember!
Igazságot csak beszéd nélkül... Sli ♥ S P 2011. július 19., 00:39 TALÁLKOZÁS Amire vártam hosszú éveken: Találkoztál velem. Kezem fehér kezedben reszketett: Ó, mit mondjak neked? Künn nyári alkony bíbora ragyog, És én – veled vagyok. A mély homályban rámvillant szemed, Szívem emlékezett! E percet százszor hiába lestem én, És most enyém, enyém! Kicsordult szívem, e kristálykehely, Élet, most ünnepelj! Pár kurta bók, egykedvü felelet, Mit is mondjak neked! Mosoly, míg lelkem csöndesen zokog, Ó, perc, szent, átkozott! Éreztem, hogy hazug minden dalom, Nem ismersz, angyalom! Éreztem, hogy egy álom cserbe hagy: Az üdvöm nem te vagy! Szivemnek hozzád nem lehet joga Soha, soha, soha! 100-101. oldal, 1906 (Osiris, 2002) Juhász Gyula verseinek és műfordításainak e kötete az Akadémiai Kiadó 1963-ban megjelent szövegkritikai kiadásán alapszik. Az érdeklődő a versek időrendjére, keletkezéstörténetére, forrásaira és változataira vonatkozó adatokat ott találja. A költői alkotásokat - az életmű jellegének megfelelően - öt nagy csoportban közöljük.
A Szegedben: S az élet: győzelem az elmuláson. A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: S e lét diadal a szomoruságon. – kéziratosan az "e"-t "a"-ra javította… Talán ringatózzon, de a Délmagyarországban: ringatózom A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Öreg Faustod szolit, jöjj, remény, A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Virágot kinál véröntözte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: … hadd üdvözöllek én, A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Én dalt jövendő húsvétjára mondok A vers zárósora kétféleképpen is megjelent. Utóbb: Hirdesd világ, hogy új föltámadás van! A Délmagyarországban meg a Színházi Újságban: Hirdesd ó élet, hogy föltámadás van – Vajon, melyik lehet az "igazi" változat? Lehet erre szabályt alkotni?! Kell-e?! Amit tudnunk kell: Több változatban jelent meg! Ezután a magunkét már csak tudnunk kell kiválasztanunk! Dr. Szabó László Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Te zsendülő és zendülő pagony!
Magyar Testvéreinket oláh rabságban… Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is! A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
Hagyományos ludas falatokkal, kiváló borokkal, kézműves foglalkozásokkal, tollfosztóval, vásárral, zenével és tánccal várnak kicsiket és nagyokat a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezésre kerülő Márton napi mulatságon november 13-án, szombaton 10-18 óráig. "Aki Márton napján ludat nem eszik... " Ugye mindenki ismeri a folytatását? A megújulás évada a Pannonhalmi Főapátságban - Fidelio.hu. Nem véletlen, hiszen ehhez a naphoz számtalan babonát, szokást köt a néphagyomány. A különböző kultúrák népei mind-mind megünnepelték, és megünneplik ma is ezt a - Márton püspökről elnevezett - napot: ki libaáldozattal vagy időjóslással, ki mulatsággal... Mi sem tehetünk másként: ezen az őszi napon zenével és tánccal, libasülttel, finom borral, hagyományőrző játszóházzal és kézműves programokkal, tollfosztóval, fantasztikus zenészekkel és lampionos felvonulással ünneplik a Márton-napot a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. "Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. " Gasztronómia Ludas falatok: ludaskása, sült libacomb, libatepertő, libazsíros kenyér és egyéb finomságok Hazai ízek, hungarikumok: mangalica-, szürkemarha termékek, sajtok, mézek, lekvárok Bor- és pálinka vásár Hagyományőrzés Márton-napi játszó - interaktív játszóház apróbb gyerekeknek a Levendula Játszóház és Alkotóműhely közreműködésével Kézműves műhely: mézeskalácssütés, írás lúdtollal, csuhézás, lakásdekorációs magképek és ludas kitűző készítése, a Szent Márton-legenda szereplőinek megformálása Nemes Tímea iparművésszel Tollfosztó népdaltanítással Mese, zene, tánc 10.
Aki Márton-napján libát nem eszik, az egész évben éhezik. Szent Márton napja a paraszti év végét jelentette, s egyben az egyházi év kezdetét is jelölte. Szent Márton király névünnepével minden esztendőben az Égi Király születésének előhírnöke volt, így régen innen számították az Advent idejét. Mártonnal a "bent" ideje érkezett el: a böjté, a csöndé, a várakozásé. Szent Márton készítette elő az embert az átváltozásra, az újra. Márton napi vásár pannonhalma 20. Mert ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. Gyakran Mártonkor hull le az első hó, hogy a már kizöldellt őszi búzavetésre, a határban "didergő meztelen Krisztusra" varázsolja Márton fehér hóköpenyét, amely nemcsak a vetésnek adta téli védelmét, hanem "betakarta" a hites ember lelkét is. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat.
Fontos hittérítő munkát végzett, a környező pogány falvak nagy részét megtérítette. Márton és a bor A magyar nyelvterületen sokfelé elterjedt Szent Márton személyének és a bornak az összekapcsolása. Márton napjára általában megforr az újbor. Ekkor kóstolták meg, ehhez kapcsolódik a mondás: A bornak Szent Márton a bírája. November 11-én kezdték meg az új hordókat a gazdák, ekkor került az asztalra épp a libasült mellé az úgynevezett Libás-bor vagy sok helyen Márton-bor, aminek még gyógyító hatása is volt a hagyomány szerint. Bálint Sándor szerint Szent Márton pohara a középkorban szentelmény lehetett, az elnevezés pedig a Márton-napi áldomás és a gyógyító célú borivások emlékét őrzi. Márton napi vásár pannonhalma c. A középkori hagyomány szerint Márton tours-i sírjától a kenyér és bor elfogyasztása után a lázbetegek és az ördöngösök gyógyultan távoztak. A Nagypoharú Szent Márton kifejezés utal a búcsúnapján elfogyasztott mártonborra. Szent Márton püspök vesszeje Ennek eredete egy répcevidéki legendára vezethető vissza, mely szerint egyszer disznóvész dúlt, és az egyik pásztor bement Szombathelyre Mártonhoz segítségért könyörögni.
Manapság – általában - már csak a finom libasültekkel emlékezünk Szent Mártonra, pedig régen több néphagyomány is kötődött az ünnephez. Például jósoltak a megsült liba csontjából: a rövid, barna csont sáros, lucskos, míg a hosszú, fehér szép havas telet ígért. De a nagymamám arról is mesélt, hogy ők még úgy tartották, ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél várható, ám ha barnán, akkor kemény hónapoknak néznek elébe. Márton napi vásár. S bár pesti lány vagyok, az a szokás nálunk is tartotta magát, hogy Márton-napon se mosni, se teregetni nem szabad. Igaz, a tilalom megszegése a jószág elvesztését helyezte kilátásba – nekünk pedig Budapesten maximum egy hörcsögünk volt -, anyukám azért lelkesen behódolt a néphagyománynak és ezen a napon pihenőt kapott a mosógép is.