Az elszámolási időszak tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint hosszabb időszakban állapítható meg, legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Az elszámolási időszak munkaidejének meghatározása A teljesítendő heti munkaidőt az általános szabályok szerint, a napi munkaidő és az adott hétre irányadó általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Munkaidő – Wikipédia. Az így meghatározott munkaidőt azonban nem kell az adott héten ledolgozni, hanem rendelkezésre áll erre az elszámolási időszak, a heti munkaidőt az egész elszámolási időszak alatt beoszthatja a munkáltató. Az elszámolási időszak tekintetében a távollét tartamát ugyanúgy lehet figyelembe venni, mint munkaidőkeret esetén, melyre a Munka Törvénykönyve két megoldást kínál: 1. A heti munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát a munkáltató figyelmen kívül hagyhatja, vagy 2. A munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével veheti figyelembe a munkáltató.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre), illetve munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidős munkavégzésre 100 százalék bérpótlék jár, azonban ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, a bérpótlék mértéke csak 50 százalék. A szabadidőt vagy a pót heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidős munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Ha egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, akkor pedig legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig. Ettől eltérően a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Munka törvénykönyve heti munkaidő a pdf. (Nyitó kép: Aleksandar Nakic / Getty Images) Sok speciális esettel találkozunk nap mint nap a túlórák elszámolását illetően, ezért március 22-én lehetőséget biztosítunk egy ingyenes online konzultáció keretében arra, hogy mindenki feltehesse saját kérdéseit szakértőnknek, Udvariné Nánási Fruzsina HR konzulensnek. Részletek és regisztráció.
· b) Órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Az elszámolási időszak lejártakor azonban az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni a munkavállaló munkabérét. Az elszámolás azt jelenti, hogy az elszámolási időszakban ledolgozandó és az elszámolási időszakban ténylegesen ledolgozott órák számát össze kell vetni, és az óraeltérések jellegének megfelelően kell alkalmazni a díjazási szabályokat. Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Szeged, 2020. 05. A MUNKAIDŐ KERET ÉS AZ ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA | Kontroport Kft.. 30. Forrás: internet Forrás: internet
Az alap munkaidőkeret mennyiség alapesetben 16 hét (vagy 4 hónap), készenléti- vagy idényjellegű munkakör esetén maximum 6 hónap egyhuzamban. A munkaidőkeret kezdő- és befejeződátumát előre rögzíteni kell a szerződésben. Munka törvénykönyve heti munkaidő a b. Mi az egyenlőtlen munkaidő beosztás? Alapesetben a munkavállaló a munkaidejét egyenlően osztja el a munka elvégzésére vonatkozóan (például fix napi 8 óra + ebédszünet az irodában), egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén azonban kedvére variálhatja, hogy egy nap 4-6 vagy 10 órát szeretne-e dolgozni attól függően, hogy neki melyik a legkedvezőbb megoldás. Egyenlőtlen munkaidő beosztás alkalmazása esetén a pihenőidő beosztása is a munkavállalón múlik: kedve szerint – ha a munka jellege megengedi – dolgozhat hétvégén, vagy akár éjszaka is, azonban saját magának kell odafigyelnie a helyes arányokra és a munkaidő elszámoltathatóságára. Hány munkanap után kell egy heti pihenőnapot beosztani az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén? Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén minden nap munkanapnak számít, így a héten a napi két pihenőnapot a dolgozó jelöli ki vagy tördeli szét tetszőlegesen, ahogy neki megfelel.
A munkaügyi felügyelőség hivatalból ellenőrzi, és a szabályok megszegésénél bírságot alkalmaz. Karácsony Zoltán
Gazdag leszek, ha MÁP+ t veszek? | Mire jó a Magyar Állampapír Plusz? - YouTube
2022. 03. 17. 13:30 Március 21-től a rövid, 1-2 éves futamidejű lakossági állampapírok kamata érdemben emelkedni fog. Évi 1-1, 25 százalékkal magasabb kamatot fizet az állam. Ez az emelkedés egyáltalán nem elhanyagolható, joggal merülhet fel a kérdés, hogy ez a változás milyen módon rendezi át a lakossági állampapírpiacot. Az már előzetesen is jól látszik, hogy a korábbi "szupersztárnak", a Magyar Állampapír Plusznak leáldozóban a csillagzata. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett() információk alapján számos, a lakossági állampapírokat érintő változás lép életbe 2022. március 21-től. Több, rövidebb futamidejű befektetési lehetőség kamata érdemben emelkedni fog. Ez azt is jelenti, hogy számos befektetőnek érdemes lehet kivárnia. 1, 00-1, 25 százalékpontos kamatemelés komoly változás, de vajon befolyásolja-e ez a lépés azt, hogy melyik papírt érdemes választani? A Magyar Állampapír Plusz helyett minden fronton az inflációkövető befektetés a nyerő A korábbi sztár, a MÁP Plusz ideje erősen leáldozóban, a papír ugyanis 5 éves futamidejű, kamata előre meghatározott, a futamidő előrehaladtával növekvő.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a máp plusz után nem kell kamatadót fizetni, ahogy a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok kamata után sem. Mindezek alapján öt év alatt kamatos kamattal és 1 millió forintos befektetéssel számolva a máp plusz állampapír több mint 270 ezer forintot hoz a befektetőnek. Varga Mihály szólt arról is, hogy a termék rugalmas, a futamidő lejárta előtt is eladható, a kamatforduló napjától számított öt munkanapon keresztül 100 százalékon, azaz veszteség nélkül visszaváltható az addig elért kamatokkal együtt (az év többi napján 99, 75 százalékos árfolyamon váltható vissza). Azok számára is megéri ezt választani, akik csak rövid időszakban szeretnének megtakarítani. A magyar állampapír plusz bevezetésével az egész ország jól jár, előnyös az emberek számára, ugyanakkor az államháztartás stabilitását is segíti - jelentette ki a tárcavezető. Tátrai Bernadett, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a máp plusz értékesítésébe a társaság az országos lefedettségű, 2000 emberből álló személyi bankár hálózata segítségével kapcsolódik be.
Ráadásul jelen környezetben az idei évre is könnyen elképzelhető egy hasonló drágulás éves szinten. Ez pedig azt eredményezné, hogy a prémium lakossági állampapír kamata jövőre is 6, 6% maradna. A megemelkedett kamatok mellett is "csak" évi 4, 25-4, 50% kamatot fizetnek a rövid futamidejű lakossági kötvények. Ez elmarad az 5 éves PMÁP-on realizálható hozamtól még abban az esetben is, ha azt feltételezzük, hogy az állampapírt visszaváltjuk az első, vagy épp a második év végén. A visszaváltásnak ugyanis jelenleg 1 százalékos díja van, az inflációkövető befektetés magasabb kamata azonban még ezt az extra költséget is kitermeli. Miért emelték az állampapírok kamatát, mi lesz a betétekkel? A rövid futamidejű lakossági állampapírok kamatemelése teljesen indokolt volt, ezzel tudják megőrizni versenyképességüket a többi állampapírral szemben. Az elmúlt hetekben, hónapokban ugyanis a sima állampapírhozamok is jelentős mértékben emelkedtek, meghaladva a lakossági befektetéseken eddig elérhető hozamokat.