Az első film Magyarországról - egyenesen 1896-ból 2014. 11. 20 Egészen elképesztő képsorokat tekinthetsz most meg te is. Előkerült az első, Magyarországon, azon belül is Budapesten készült kisfilm. A filmet 1896-ban készítették, nem sokkal azután, hogy a Lumiére fivérek kikísérleteztek a mozgóképrögzítést és szabadalmaztatták találmányukat. Ezek is érdekelhetnek Még több cikk 2022-07-01 Hogyan ismerjük fel a beteg madarakat és mit tehetünk a megmentésükért? Egy vadon élő madár nem tudja megmondani, mikor érzi rosszul magát. Azok az emberek, akik tudják, hogyan ismerjék fel a beteg madarakat, lépéseket tehetnek! 2022-07-03 Rózsavíz készítése házilag: három pofonegyszerű módszer A rózsavizet nemcsak napjainkban, de már évezredek óta rendkívüli csodaszerként emlegetik. Mutatjuk, hogyan készíthetsz Te is otthon saját rózsavizet! 2022-07-04 Az egész országban elkezdett terjedni ez a mérgező növény! Jobb az elővigyázatosság! A nyarat legszívesebben végig a Balaton partján töltenénk, azonban egyre gyakrabban találkozhatunk a Balaton-felvidéken a most virágzó mérgező növénnyel Amit jó ha tudunk a fekete áfonyáról Nagyon sokan szeretjük az áfonyát, akár nasiként, vagy desszertként, főleg így nyáron.
A Bergendy Péter rendezésében készült Post Mortem elnyerte a svájci Brugggore Horrorfilm Fesztivál fődíját. Az első magyar horrorfilmként számon tartott alkotás főszerepeiben Klem Viktor és Hais Fruzsina látható. 2022. 05. 04 | Szerző: P. A. R. A Post Mortem a közönségszavazás nyertese lett a svájci Brugg-ban április végén tartott szemlén, ennek köszönhetően kapta meg az "Eye of the Beholder" elnevezésű fődíjat — közölte a Nemzeti Filmintézet. A Post Mortem legközelebb a görögországi Horrorant Filmfesztiválon versenyez, ahol a szervezők nem csupán a nyitófilmnek választották, hanem az évtized egyik legjobb horrorfilmjének nevezték. Fotó: Szvacsek Attila / InterCom / Szupermodern Filmstúdió A különleges hangulatú Post Mortem az elmúlt másfél év legkeresettebb és legtöbb országba eladott magyar filmje. Negyvennégy seregszemlére kapott meghívást, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Kanadában több díjat nyert a legnépszerűbb zsánerfilm mustrákon. Külföldi forgalmazási jogait az NFI francia, olasz, német, lengyel, szlovák, török és orosz forgalmazóknak is értékesítette Európában, amellett Japánra, Dél-Koreára, Indiára, Délkelet-Ázsiára, Ausztráliára, a latin-amerikai országokra, az Egyesült Államokra és Kanadára is megvásárolták helyi forgalmazók.
Az Uránia Tudományos Egyesület célja tehát az volt, hogy a friss találmány, a mozgókép segítségével és "a tudományok és a művészet népszerűsítése révén" emelni tudja "a hazai közművelődés színvonalát". Azaz, a magyar tudományos élet már a kezdetekkor kiváló lehetőséget látott a filmben. A táncz plakátja Forrás: Filmarchívum Az Uránia Tudományos Egyesület munkáját segítette Zsitkovszky Béla fényképész, tervező, operatőr és rendező, későbbi filmesek mestere, az egyik első mozgóképes tanító. A millenniumi ünnepségeken Matlekovics Sándor, az Uránia Tudományos Egyesület későbbi elnöke irányítása alatt az eseménysorozat optikai látványosságainak műszaki felügyelője volt, ekkor találkozott a Lumière fivérek kinematográfjával és mélyült el a mozgóképes rendszerek tanulmányozásában, ami odáig vezetett, hogy megalkotta saját kameráját, az első, magyar tervezésű filmfelvevőgépet, amellyel később A táncz-ot is rögzítette, az Uránia tetőteraszán. De ugyancsak ő rendezte be az első magyar filmlaboratóriumot, szintén az Urániában.
A főbb szerepekben Pásztor Erzsi, Ujréti László, Tankó Erika, Tolnai Klári, Majsai-Nyilas Tünde, Krausz Gergő, Lebor Lilly Eszter, Ferencz Attila, Zsíros Linda, Lőrincz Sándor, Lakatos Máté, Makranczi Zalán és Sütö Ildikó látható.
A miniszter két szinkronrendelete végül 1935. július 26-án született meg. Négy hónap múlva már bele is kezdtek a Négy és fél muskétás magyar nyelvre történő átültetésére. "Nyolc napig ültem a sötétben, fülemen fejkagyló, előttem tenyérnyi vásznon ment a film, és minden mondatnál vagy szónál megálltam, hogy magyar szöveggel helyettesítsem le Nóti Károly pompás szövegét. Vigyáznom kellett, hogy ha Szőke Szakáll, Verebes Huszár Pufi vagy Walburg premier plánban beszélt, pontosan ugyanolyan magánhangzókat, sőt, a keményebb mássalhangzóknál is hasonló betűkből álló szavakat adjak a szereplők szájába" - írta Lakner Artúr a magyar verzió megszületéséről még abban az évben a Színházi Élet című lapban. A Négy és fél muskétást végül 1936-ban mutatták be, és felemás kritikákat kapott. A szinkronizálás egy időre megfeneklett, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy az ismét nagy számban készült magyar játékfilmek egyre inkább kiszorították a mozikból a külföldi filmeket, ezt követően pedig a második világháború szólt közbe.
A jelenség megfigyelésének magyar vonatkozása is van: 1965-ben az Aggteleki-karsztban található Vass Imre-barlangban a világon az elsők között mutatták ki, hogy a földkéreg árapálya következtében létrejövő kőzetmozgások mérhetően befolyásolják a karsztforrások vízhozamát. Itt tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy a Hold vonzza-taszítja a könnyen alakváltó vizet, hanem arról, hogy a kőzetmozgások "pumpálják" ki-be a nedvességet a karsztbarlangokban. Noha ez közvetlenül még mindig nem azt jelenti, hogy a Hold a talajvizet is érzékelhető mértékben húzza-vonja, de legyünk rendesek, és most először állapítsuk meg: VALAMI VAN. Maria Thun az ő hatásukra kezdte el szisztematikusan vizsgálni a különböző növényi kultúrák fejlődését, mégpedig nem egyszerűen a régi paraszti megfigyelésekre alapozva, hanem a korszak egyik leginnovatívabbnak számító világnézetének, a Rudolf Steiner által kidolgozott antropozófiának szellemében. (Igen, ő ugyanaz a Rudolf Steiner, aki a Waldorf-pedagógiát is adta a világnak. )
Őseink is ezt a két dolgot tudták figyelni termelő tevékenységük során, az árnyaltabb, csillagjegyek szerinti kertészkedés csak a XX. században, Maria Thun munkássága nyomán vált ismertté. Mindenki eldöntheti maga, hogy használja-e a kertészeti holdnaptárt vagy sem, egy biztos, ártani nem lehet vele.
A vetés, illetőleg a növényápolás időpontjának helyes vagy helytelen megválasztása jelentős mértékű hozamkülönbségeket eredményezhet, spenótnál akár 30%, reteknél 40% is lehet az eltérés. Ezen túlmenően Maria Thun a növénytermesztés fortélyait összefüggésbe hozta még a holdfázisokkal, a növekvő illetve csökkenő Holddal, a holdcsomóval, valamint a Hold és a Föld egymástól való távolságával is. Megfigyelte, hogy csökkenő Holdnál a növény ereje a föld alatti rétegekbe húzódik vissza. Ezek az időszakok tehát alkalmasak palántázásra, növényápolásra. Metszeni viszont csak növekvő Holdnál szabad, mert a növény ereje ilyenkor áramlik a Föld feletti részekbe. Ez az időszak alkalmas gyümölcsszedésre is. A gyümölcsöket egyébként gyümölcsnapokon, leveles zöldségeket levélnapokon, a virágos növényeket virágnapokon, a gyökérzöldségeket gyökérnapokon ajánlatos begyűjteni, ez utóbbiakat főleg csökkenő Holdnál. A bolygók együttállásának szerepe Maria Thun azt is felfedezte, hogy a bolygók együttállása néha nagyobb szerepet játszik a növények fejlődésében, mint a Hold.