Nyáregyháza önkormányzata 2019. szeptember 6-7. napján rendezi meg a 9. Nyáregyháza Fesztivált. Tájékoztatjuk a kereskedőket, hogy kizárólag a mellékelt közterület használati kérelem hiánytalan és pontos kitöltésével jelentkezhetnek a rendezvényen történő árusításra! A közterület-használat díja 3. 000 Ft/m2 a rendezvény teljes időtartamára. A kérelmek beadásának határideje: 2019. május 31. A kérelmeket – a csatolandó mellékletekkel együtt – postai úton a Nyáregyházi Polgármesteri Hivatal részére a 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 35. Nyáregyháza fesztivál 2012.html. címre, vagy a e-mailre várjuk. A beérkezett kérelmek elbírálása 2019. június 15-ig megtörténik. További információk hamarosan a rendezvény facebook oldalán: Tel. : +36 (70) 948-8068
[11] Nevezetességei [ szerkesztés] Református-evangélikus közös templom (épült 1893 -ban) Római katolikus templom Nyáry-kúria Mannó-kastély Ismert emberek [ szerkesztés] Itt született, 1805. február 27-én Nyáry Pál politikus. Itt halt meg 1815. szeptember 6-án Balla Antal mérnök, táblabíró. Fedák Sárit, büntetése letöltése után ide telepítették ki. Itt született, 1923-ban Tóth István fotóművész. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott. 1910 -ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt. Források [ szerkesztés] Borovszky Samu: Pest vármegye Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19. Nyiregyhaza festival 2019 logo. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4. ) ↑ Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt).
A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Szándékos károkozás esetén azonban a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Rendkívüli munkavégzést valóban csak a munkáltató rendelhet el, és annyiban igaza van, hogy a csúszás ledolgozását, hiba kijavítását nem lehet rendkívüli munkavégzésnek (túlóra) tekinteni. 12 órás munkarendben dolgozom egészségügyi dolgozóként. Ami papíron így néz ki: 2X12 órát dolgozom, 2X12 órát pihenek. A gyakorlatban azonban sokszor 3 napozom, 1-1 beiktatott pihenőnappal. Mit mond a Munka Törvénykönyve arról, hogy 12 órás (folyamatos) munkarendben dolgozóknak is le kell dolgozniuk az ebédidőt? Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban A jogalkotó úgy vélte, hogy a 45 perc munkaközi szünet elegendő mindenkinek ÉS azt le is kell dolgozni.
Egy amerikai-angol cégnél dolgozom immár 4 éve Budapesten. A szerződésem szerint napi 8 óra a munka, 3 műszak (6-14; 14-22; 22-6). Pihenő és "ebédidő" nincs. De a főnökünk elvárja, hogy minden nap maximum 30 perccel munkakezdés előtt bent legyünk, és a 8 óra munka letelte után még plusz 30 percet bent kell maradnunk. A főnök magyarázata erre az, hogy le kell dolgozni a pihenő/ebédidőt. Így a valós munkarendünk 5:45-14:30; 13:20-22:00; 21:30-6:15-ig tart. Ha valaki hamarabb megy haza ezeknél az időpontoknál, vagy később érkezik, akkor azt úgy "bünteti" a főnök, hogy levon 1 órát. Az lenne a kérdésem, hogy milyen lépéseket tudnánk tenni ez ellen. Bizonyítani is tudom, ugyan is beérkezéskor és távozáskor, papírkártyára kell blokkolni. Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban Amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes, és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy rendes munkaidő hiányában - a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének tartama meghaladja a 6 órát, akkor 20 perc, a 9 órát, akkor további 25, azaz mindösszesen 45 perc munkaközi szünetet kell a munkavállaló részére kiadni, a munkavégzés megszakításával.
Kérjük türelmüket! Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László. Munkajogi kérdésekre Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol. Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít. HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot. Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi, karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol. Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg. Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg. Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet. Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet. Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol. HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.
Bizonyos munkaköröknél a munkáltató meg is határozhatja a munkaközi szünet kiadásának módját, ha a biztonságos üzemeléshez szükséges a folyamatos munkavégzés. Ez történhet úgy, hogy az ebédidőt munkakörök, műszakok és személyek szerint eltérő időpontban adják ki. Ennek azonban a munkavégzést követő legalább 3, legfeljebb 6 órát követően meg kell történnie (kollektív szerződés ettől eltérhet). A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. A hibáért alkalmazott levonásnak álláspontom szerint a hibához kell igazodnia. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét ettől eltérően is szabályozhatja.