Koltay András legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ( NMHH) elnökének pénteken, Budapesten. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay Andrásnak. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette. Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL. M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College London egyetemen, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. Kinevezték az NMHH új elnökét — Őt betonozta be kilenc évre Áder János – Nyugati Fény. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.
Áder János köztársasági elnök december 3-án Koltay Andrást nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére. Az új elnök megbízatása kilenc évre szól. Nem teljesen idegen terep számára az NMHH, hiszen 2010-től 2019-ig a Médiatanács tagja volt. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára nevezte ki az NMHH új elnökének Koltay Andrást, akinek a megbízatása december 4-én kezdődik, és kilenc évre szól. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot az új elnöknek, ahol az eskütételre is sor került. A MAKÚSZ képviseletében Szikora József elnök is támogatta Koltay András jelölését az NMHH elnöki posztjára. Koltay András jogász, elnöki kinevezéséig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora volt. Az LL. M. (Master of Law) fokozatot 2007-ben szerezte a University College Londonon, a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.
Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 októbere óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.
Okostankönyv
Szerkezet: a Parainesis a címzett megszólításával és egy személyes bevezetővel kezdődik. Saját életére visszatekintő vallomása után Kölcsey arra figyelmezteti ifjú olvasóját, hogy felnőtt korában sok csalódás fogja érni, de akkor se veszítse el szilárd hitét az erényben, ha illúziói szertefoszlanak. Az életbe kilépve kedvetlenül kell majd tapasztalnia, hogy " miképen a legszentebb nevek vagy megtapodtatnak, vagy álorca gyanánt használtatnak gonosz célokat eltakarni. " De ezek miatt mégsem szabad " az erkölcsiség azon ideáját, mit a bölcsek rénynek neveznek vala, hiú képzeménynek tartani. " Kölcsey hitét az emberiség folyamatos fejlődésében nem rendítették meg sem a politikai pályán szerzett tapasztalatai, sem a történelemből levonható tanulságok. "Küzdés az élet! " – hirdette ő is a reformkor egyik nagy jelszavát. Az értekezés szövegében 2 nagy részt különíthetünk el: Az 1. egység egy szigorúan szerkesztett, hat felszólító tételmondatot kifejtő-értelmező rész. Kölcsey ferenc parainesis elemzés. A 2. egység egy lazább, gnómasorozatból álló rész.
Az ember célja nem a boldogság, hanem a cselekvés, a tett. Ugyanis a lélek harmóniáját a cselekvésben lehet megtalálni. Ne vadászd a hírnevet és a dicsőséget! Ha valóban nagy ember leszel, akkor ezek maguktól meg fognak jönni. A fentiekből fakadó lelki nyugalmat nevezhetjük legfeljebb boldogságnak. A boldogság bizonytalan értelmű szó, a nemes törekvések érzése adhat nyugalmat, s ez a boldogság. Azaz a boldogság nem más, mint lelki nyugalom, amely a teljesített kötelesség érzéséből fakad. Ezzel kell megelégedni boldogság címszó alatt. A boldogságot ugyanis nem keresni kell, hanem tettek következtében elnyerni. A boldogságot sokan azért nem érik el, mert azt tűzték ki célul, ami eszköz kellett volna csak legyen. A boldogság nem tart örökké: keserűséggé lesz vagy unalomba megy át. Az ember nem lehet általánosan boldog. A mű üzenete: " Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek, s minden rész az egészért lévén alkotva: azért kell munkálnia is. Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz - A Turulmadár nyomán. " Rész-egész viszony. Az emberiség óceán, egy ember csak buborék.
A gnóma (görög. "gnómé"= felismerés, megérzés, ítélet, latin: szentencia=életbölcsesség) ókori műfaj, életbölcsesség, szállóige, melyet irodalmi forrásból merítettek. A művelt emberek filozófiai jellegű szemléletéből indul ki, és retorikai, valamint logikai eszközökkel él. Később az antik műfajt mintának tekintve már nem csak irodalmi forrásból merített életbölcsességet hívtak így, hanem élettapasztalatot összegző, erkölcsi-tanító jellegű rövid szövegeket is. A zárlatban a szerző elköszön (" szeretett gyermek, isten veled! Kölcsey ferenc paraenesis . "). Kifejti, hogy az emberiség szeretete és az "örök sors" iránt való bizalom majd vigasztalni fog a füstbe ment reményekért. A Parainesis alapgondolatai: Az ember nem lehet boldog, ha csak önmagának él. A legfőbb polgárerény az emberiség szolgálata. Önzetlenül másoknak (emberiség, haza, család) kell szentelni az életünket. Az emberiségért ki-ki hazája szolgálatával tehet legtöbbet. Kölcsey történelemszemlélete a nemzet és az emberiség végtelen haladásának elképzelésére épül, s ennek rendeli alá az egyén életét.