RÓLUNK A BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. a Budapesti Corvinus Egyetem és az OPTEN Informatikai Kft. közreműködésében létrejött gazdasági társaság. Célunk, hogy a BCE és az OPTEN szakmai, elemzői és kutatói hátterét egyesítve ingyenes, bárki számára elérhető szolgáltatásainkkal hozzájáruljunk a magyar gazdaság megtisztulásához. Rövidített név FONTE VIVA Kft. Teljes név FONTE VIVA Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely 8698 Somogyvár, Vasút utca 1. Alapítás éve 2002 Adószám 12875867-2-14 Főtevékenység 1107 Üdítőital, ásványvíz gyártása Pozitív információk Közbeszerzést nyert: Nem EU pályázatot nyert: Igen, 8 db Egyéb pozitív információ: Igen Negatív információk Hatályos negatív információ: Nincs Lezárt negatív információ: Nincs Egyszeri negatív információ: Nincs Cégjegyzésre jogosultak Erdész Attila (an: Nikolics Ilona) ügyvezető (vezető tisztségviselő) 2049 Diósd, Királyka utca 8. 2. Haász Róbert (an: Bodó Julianna) ügyvezető (vezető tisztségviselő) 1074 Budapest, Rákóczi út 78.
Cégmásolat A cégmásolat magában foglalja a cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos és törölt, nem hatályos adatát. Többek között a következő adatokat tartalmazza: Cégnév Bejegyzés dátuma Telephely Adószám Cégjegyzésre jogosult E-mail cím Székhely cím Tulajdonos Könyvvizsgáló Tevékenységi kör Fióktelep Bankszámlaszám Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Cégmásolatait! Amennyiben szeretne előfizetni, vagy szeretné előfizetését bővíteni, kérjen ajánlatot a lenti gombra kattintva, vagy vegye fel a kapcsolatot velünk alábbi elérhetőségeink valamelyikén: További információk az előfizetésről Már előfizetőnk? Lépjen be belépési adataival! Változás A Változás blokkban nyomon követheti a cég életében bekövetkező legfontosabb változásokat (cégjegyzéki adatok, pozitív és negatív információk). Legyen előfizetőnk és érje el Változás szolgáltatásunkat bármely cégnél ingyenesen! Hirdetmény A Hirdetmények blokk a cégközlönyben közzétett határozatokat és hirdetményeket tartalmazza a vizsgált céggel kapcsolatban.
Az Eurázsiai Fejlesztési Bank az Oroszország dominálta Eurázsiai Gazdasági Unió fejlesztési bankja. A csatlakozás illik a magyar keleti nyitás politikájába és az orosz Eurázsia-vízióba is, csak épp az értelme nem látszik. Magyarország kéréssel fordult Brüsszelhez a kiábrándító helyzet miatt - Napi.hu. Szijjártó Péter kedden Kazahsztánban díszprofesszori címet kapott a Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen, ahol egy magyar nyelvi kabinet is nyílt és hamarosan magyar nyelvoktatás indul – írta meg a magyar sajtó az MTI alapján. Szijjártó a kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján azonban másról is volt szó: a magyar külgazdasági és külügyminiszter többek között arról is beszélt, hogy Magyarország csatlakozni kíván az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. Az Eurázsiai Fejlesztési Bankot 2006-ban alapította Oroszország és Kazahsztán, hozzájuk 2009 és 2011 között csatlakozott Örményország, Belarusz, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. A Bank alaptőkéje 7 milliárd dollár, ennek 99 százalékát az alapítók, Oroszország és Kazahsztán biztosítják kétharmad-egyharmad arányban, a maradék egy százalékot pedig a másik négy tagország.
A másik kettő, a Standard & Poor's és Moody's már 2006, illetve 2007 óta minősíti a bankot, ami mindhárom hitelminősítőnél az alsó középkategóriában szerepel – vagyis a hitelminősítők befektetésre ajánlják a bankot azzal, hogy a kötelezettségek teljesítését gyengíthetik a kedvezőtlen gazdasági hatások – a Moody's-nál stabil besorolással, a Fitchnél és az S&P-nél pozitív kilátással. Ugyanazon a napon, amikor a bank felkerült a Fitch listájára, Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: Magyarország kész teljes jogú tagként csatlakozni az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. Magyarország is pénzt kap az EU-tól zöldítésre - Napi.hu. Varga szerint ugyanis "a magyar kormány az Eurázsiai Fejlesztési Bankban kitűnő lehetőségeket lát a közép-európai és az eurázsiai régió együttműködésének, valamint a közlekedési infrastruktúra, az ipar és a megújuló energiaforrások fejlesztésére". Bár a pénzügyminiszter akkor úgy látta, a csatlakozási tárgyalások 2020-ban zárulhatnak le, Magyarország egyelőre nem tagja a banknak. A Szijjártó által Nur-Szultánban elmondottak szerint azonban előrelépés történhetett az ügyben.
Ilyen például az egészségügyi és oktatási kiadások inflációs korrekciójának elhagyása vagy a szociális juttatások nominális értékének változatlansága, míg az ágazati adók emelése utáni költségáthárítás áremelkedést okoz. Az egyes élelmiszerek árának átmeneti maximálása és a benzin ársapkája okozta terheket döntően az üzleti szféra viselte, ezek lakosságra terhelése – az üzemanyagok esetében minden bizonnyal fokozatosan – ugyancsak nagyon valószínű. (Ezzel az állami beavatkozás mellékhatásként kialakult piaci zavarok mindinkább megszüntethetők. ) A jegybank antiinflációs politikája a kamatok emelkedésével jár, ami a kamatstop lejárta után a szerződéses feltételek függvényében jelentősen növeli a hitelterheket. A választások előtti pénzeső (például a 13. Magyarország eu csatlakozása. havi nyugdíj kifizetése, a családosok szja-visszatérítése, a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése), valamint az infláció és a kamatok emelkedése okozta negatív hatások adminisztratív elfojtása, későbbre halasztása után a következő hónapokban a negatív hatások mind erőteljesebbek lesznek.
Szijjártó most azt is kérte, hogy az EU kezdje meg a csatlakozás minél hamarabbi előkészítését. Kapcsolódó: A háború miatt összezáró EU – és a folyton kikandikáló Magyarország