© 2022 Híradástechnika Intézet
2. Akkreditációs adatlap ÚJ szakmai képzőhely esetén Együttműködési keret-megállapodással rendelkező szer-vezetek listájának ellenőrzése. ( ITT szakmai gyakorlati helyek) Amennyiben olyan gazdasági szervezetnél kívánja a hallgató a szakmai gyakorlatát végezni, amellyel még nincs együtt-működési keret-megállapodása az OE Alba Regia Műszaki Karának, úgy le kell folytatni a leendő gyakorlati hely megfelelőségi vizsgálatát (akkreditáció). A szakmai képző helynek ki kell töltenie az akkreditációs adatlapot ( akkreditációs adatlap letöltése), majd cégszerűen aláírva feltölti a szakmai gyakorlat MOODLE kurzusba. A szakmai gyakorlati hely megfelelőségéről, az akkreditálásról az intézetigazgató dönt és intézkedik az adott év május 31-ig, hogy az új szakmai gyakorlati hellyel létrejöjjön a szakmai gyakorlat szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodás. Óbudai egyetem moodle.org. 3. Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlaton való aktív részvétel Időtartama az egyes képzések esetén ( egybefüggő, folyamatos időszak): FOSZK képzésen: 14 hét (az utolsó aktív félévben) BSc - Földmérő és földrendező mérnök képzésen: intézeti gyakorlati képzés (2 hét geodézia terepgyakorlat, 2 hét felmérés terepgyakorlat, 2 hét komplex terepgyakorlat), vállalati szakmai gyakorlat (10 hét az utolsó aktív félévben) BSc - Mérnökinformatikus képzésen: 8 hét (NEM!
A természet ezer arcából időről időre felfed egyet, mellyel ámulatba ejti az embert. Ilyen Dánia fekete napja és Brazília különös csodája, a hihetetlen zajjal érkező végtelen hullámzás vagy éppen a bámulatos sarki fény, mely misztikus zöldbe öltözteti az egész égboltot. Bár ezek a természeti jelenség ek egytől egyig különlegesek, viszonylag egyszerű rájuk magyarázatot találni. Nem úgy a következőkre: íme, három rejtélyes képződmény, melynek magyarázata sokáig a tudósoknak is nagy fejtörést okozott! Szivárvány övezte ködszellem a hegyekben A Brocken-hegyi kísértet néven is emlegetett különös képződmény a brockeni ködív, mely egy igen ritka légköroptikai jelenség. Rokona a szivárványnak és a délibábnak, de csak részben. Mi okozza a sarki fény jelenségét? (hangos ismeretterjesztő cikk). Az emberi alak ugyanis csupán egy árnyék, melyet egy egyszerű szivárvány vesz körbe. Utóbbi úgy keletkezik, hogy a vízcseppeken vagy a köd cseppjein megtörik a fény, és elemeire bomlik, ennek következménye a színes karima. Előbbi pedig akkor vetül a színes karima közepébe, amikor valaki egy hegyen olyan magasságban és szögben áll, hogy az alatta lévő völgyben elvonuló felhő re vetül az árnyéka.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
A mágneses tér erővonalai a déli mágneses pólusból indulnak ki, és az északi mágneses pólusba futnak be. A Nap nemcsak fényt, azaz elektromágneses sugárzást bocsát ki magából, hanem különböző részecskéket is. Ezt a részecskesugárzást nevezzük napszélnek. A Nap, légkörének legfölső részéből a koronából származik és főként töltött részecskékből, elektronokból és protonokból áll. A napszél átlagsebessége 400 km/másodperc, azaz 1 440 000 km/óra. Ha ilyen gyors repülőn utaznánk, egy óra alatt 32 -szer kerülnénk meg a földet! [ÁBRA] 3. Északi fény, Capri által Guildfordban, Angliában, észlelve 1870. okt. 24-én. Átlag magasságát 77 miriaméterre becsülik, de az adatok igen eltérők, főleg azért, mert a magassága a földrajzi szélességgel változik. A mérsékelt övben a S. légkörünk legmagasabb, tehát legritkább rétegeiben látszik, mig a sark közelében mind jobban alászáll, alkalmasint még a felhőrétegek alá is. Jellemző a S. -re nézve, hogy földmágnességi háborgások alkalmával legerősebben szokott fellépni.