Pedig így van! A megye, a térség gazdaságának legerősebb szereplője Szeged. A régió tíz legnagyobb árbevételű cégéből hatnak itt található a székhelye – derül ki a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara száz legjobb vállalkozást bemutató kiadványából. Ezek 2017-ben több mint ötezer, zömében helybeli embert foglalkoztattak, és összesen 374, 6 milliárd forint nettó árbevételt értek el. A hat szegedi székhelyű cég jelentős összeget fizetett be iparűzési adóként az önkormányzat kasszájába. 2018-ban Szeged 14, 1 milliárd forintos helyi adóbevételeinek több mint hetven százalékát, 10, 2 milliárd forintot a helyi székhelyű cégek iparűzési adóbefizetései jelentették. A második legjelentősebb adónem az építményadó – amelyet szintén csak a helyi vállalkozásoknak kell megfizetniük –, ez tavaly meghaladta a 3, 3 milliárd forintot. A város gazdaságának új húzóágazata lett az elmúlt években az idegenforgalom. Szeged iparűzési adó mentesség. Dinamikusan növekszik Szeged turizmusa. Az önkormányzat adóbevételei pedig egyre nagyobbak az idegenforgalomból, a vidéki városok közül már csak Eger előz meg minket.
A 2018-ban elért 217, 5 millió forintos idegenforgalmiadó-bevételével Szeged országosan az elsők között van, megelőzve Győrt, Miskolcot, Debrecent és Pécset. Jelenleg Budapest és a fürdővárosok után Szeged a turisták legkedveltebb célpontja. Tájékoztató a helyi iparűzési adóról » Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Szegedre látogatók már évek óta többen vannak, mint a városban élők: évente közel kétszázezren fordulnak meg a 162 ezres városban, és már több mint 410 ezer éjszakát töltenek itt el. Az önkormányzat igyekszik ezt a folyamatot erősíteni azzal, hogy továbbra is jelentős beruházásokat tervez és valósít meg a turizmus és a vendéglátás területén: az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztések, beruházások évek óta milliárdos nagyságrendben mérhetők. Ennek eredménye, hogy az elmúlt két év során a 23 megyei jogú város közül Szegeden nőttek a legnagyobb mértékben az idegenforgalomból származó önkormányzati adóbevételek. Míg két évvel ezelőtt mintegy 135 millió forintot, tavaly már 217, 5 millió forintot termelt a városnak a turizmus, miközben a Szegeden működő vállalkozásoknak és az itt élő családoknak közel hárommilliárd forintnyi bevételt hozott a vendéglátás.
Botka László múlt héten csütörtökön a Közéleti Kávéházban azt mondta, örül, hogy Szegedre nem települ több vállalkozás, ugyanis ezzel megelőzhető, hogy ellehetetlenüljön a város. Szerinte korábban azok a városok sorra mentek tönkre, ahol a gazdasági világválság idején autóipari vagy híradástechnikai összeszerelő üzem működött. 2018-ban 9, 3 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel számoltak a szegedi költségvetés összeírásakor, ami körülbelül a teljes, 13, 4 milliárdos tervezett adóbevétel 75 százaléka. Idén már azzal dicsekedett Botka László, hogy a tervezetet sikerült meghaladni, így 10, 2 milliárd forint folyt be Szegeden iparűzési adóból. Szeged iparűzési ado.com. Győrben ugyanez az adat a tavalyi évben a 23 milliárdot is meghaladta – a Rába-menti város 80 milliárdos 2017-es bevételének több mint negyede, ezen kívül építményadóból és idegenforgalmi adóból származó bevétel is folyt be Győrnek, ahol 22 067 vállalkozást jegyeznek. Itt a 2017-es kiadások meghaladták a 66 milliárd forintot. Pécsen 2017-ben az összes adóbevétel 11, 3 milliárd forint volt, amelyből 7, 3 milliárd forint az iparűzési adóból befolyt összeg.
(A két egymás mellett álló kötőszóról szóló szabály már az 1954-es 10. kiadásban is benne volt, a másik viszont nem. ) Itt van két mondat: Holnap kirándulni megyünk, feltéve hogy nem fog esni. Holnap kirándulni megyünk, hacsak nem fog esni. Mivel itt az első mondatban a "feltéve hogy" szemlátomást ugyanazt a szerepet tölti be, mint a másodikban a "hacsak" kötőszó, szerintem érthető az a felfogás, hogy itt a "feltéve hogy" egy "kötőszószerű szókapcsolat", és érthető az az álláspont is, hogy akkor viszont ne vágjuk ketté egy vesszővel. (Az itt a lényeg, hogy a "feltéve hogy" milyen szerepet tölt be. Hogy véletlenül van olyan kötőszó, amellyel helyettesíthető, az csak szemléletesebbé teszi a dolgot. ) A lehetséges és az előfordulhat viszont emberi számítás szerint állítmány, az utánuk álló hogy pedig egymaga vezet be egy alárendelt tagmondatot. (Azért csak emberi számítás szerint, mert nem látom a mondatot. ) Hol az olló? A szekrény tetejére van feltéve, hogy a gyerekek el ne érjék. Vessző (írásjel) – Wikipédia. Itt természetesen kell vessző a hogy elé, mert itt a feltéve a főmondat része, és csak a hogy kezdi az alárendelt tagmondatot.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
(Például több modern elmélet szerint a summā cum laude szerkezetnek a cum elöljárószó az alaptagja; az ilyen szerkezeteket ezért ezekben az elméletekben nem névszói szerkezetnek (NP-nek), hanem elöljárós szerkezetnek (PP-nek) tekintik. A hogy elé mikor nemteszünk vesszőt?. ) Sándor "kétféle koncepciója" közül az első felel meg a lebutított ókori elemzési hagyománynak, a második pedig annak, amikor a mondatot szószerkezetekre bontják. Sajnos az akadémiai helyesírás a nyelvtani fogalmait az ókori eredetű iskolai nyelvtanból kölcsönzi, ezzel annak meghatározatlanságait és ellentmondásait is átviszi a helyesírásaba. Ezért akkor, amikor leggyakoribb kötőszavak előtti vessző használatáról beszél, két esetet különít el: amikor tagmondatokat választ el a kötőszó, és amikor szavakat. Az utóbbi helyett nyilván azt kellene mondania (ha már ragaszkodik ehhez a szabályhoz), hogy más szószerkezeteket, csak éppen az iskolai nyelvtanok nem ismernek más szószerkezetet (a tagmondat az egyetlen olyan szószerkezet, amely szerepel az iskolai nyelvtanokban).
12 248. tagmondatokat választ el egymástól (minden esetben ki van téve), l. 12 244. tizedes törtekben az egészrész és a törtrész elkülönítése (tizedesvessző), l. 12 274., 293. hátravetett mondatrészek előtt, l. 12 248. e) páros kötőszóval alkotott szerkezetekben, l. 12 248. f) értelmező előtt, esetleg mögött is, l. 12 249. szervetlen mondatrészek elé és mögé: megszólítás, l. 255–256. és a legtöbb indulatszó esetén, l. 12 261. a gondolatjelhez és a zárójelhez hasonlóan közbevetést is kifejezhet, l. 12 251. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Kötőszavak: vesszővel(,) vagy vessző nélkül?. (Használatának részletesebb leírását lásd az OH. -nak a tárgymutatóban megadott lapjain. ) Mondatrész és tagmondat elkülönítése Szerkesztés A legtöbb gondot a fentiek közül annak megállapítása okozza, hogy az és, s, meg, vagy kötőszók mondatrészeket vagy tagmondatokat kapcsolnak-e össze. A vesszőt ki kell tenni: ha bármelyik állítmánynak saját vonzata (szükséges bővítménye) van: A résztvevők táncoltak, és ősi jelképeket viseltek. (az "ősi jelképeket" a kötelező bővítmény, a vonzat) még akkor is, ha a vonzat nincs kitéve: Bement (a boltba), és megvette (a könyvet).
→ Bement, és megvette. és akkor is, ha a második tagmondat bármi okból hiányos: A bíróság szakvéleményt kér annak bizonyítására, hogy fennállt-e ez a kóros pszichés állapot, vagy sem. – A király lejött, és a nagyúri rendek. Nem teszünk vesszőt az alábbi esetekben: Az állítmányoknak nincs saját vonzatuk: azaz ha van, az közös (a két ige között ugyanis ilyenkor egyazon tagmondaton belüli mellérendelő kapcsolatot feltételezhetünk, nem alkotnak külön tagmondatot): Állt és nézelődött. – Megunja és leveti az egyenruhát. Névszói állítmányok esetén, ha egyiknek sincs saját vonzata (legföljebb szabad bővítménye), és a második nem hátravetés: A pislogóhártyának köszönhetően a szem állandóan nedvesen tartható és tisztítható a portól. Az állítmányok párhuzamos szerkezetet alkotnak, és tisztán kapcsolatos viszony van közöttük (nincs például időrendiség): Nem tudta eldönteni, hogy iskolába menjen vagy otthon maradjon. Ha két állítmány közös bővítménye a második állítmány után szerepel, nem tesszük ki a vesszőt, még ha van is saját bővítményük: Zoli nagyon komolyan fogta fel és kitűnően oldotta meg a feladatot.
2013. 09. 19. Mindig teszünk az illetve kötőszó elé vesszőt, felsorolás esetén is? Pl. : Tegnap almát(, ) illetve narancsot is ettem. A mellérendelő szószerkezeteket összekapcsoló kötőszók előtt csak az és, s, meg, vagy esetében marad el a vessző. Bár az illetve alkalmazása sok esetben hasonlít az és meg a vagy kötőszó használatára, kitétele formai és nem funkcionális, ezért kötelező előtte a vessző: Tegnap almát, illetve narancsot ettem (OH. 344., 345. ). (HSZ) A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.