Az eredeti szakmája szerint gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar jogot is tanult, maradandót még is a festészetben alkotott. A különc, magányos, sokat utazó művészt a kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel tehetségét. Két híres festményét a libanoni cédrusligetben festette, ahol pár éve saját magam is megcsodálhattam az ihletet adó múzsáit. Ezt láttam a Magányos cédrus nyomában Libanonban! Libanon szimbolikus növénye a libanoni cédrus, az ország zászlajában is megjelenik. Évszázadokkal ezelőtt az egész Libanoni-hegységet cédruserdők borították. A hajó és vasútépítések alapanyagaként kedvelt fából mára azonban már igen keveset találunk Libanonban. Az utolsó fennmaradt cédrusliget az "Úr cédrusai" liget (Horsh Arz el-Rab) többezer éves fáival is csak töredéke már a régi, kiterjedt cédrus- erdősségnek. A megmaradt cédrusokat 1876-tól kőfallal kerítették be. A liget kiemelten védett terület, az UNESCO Világörökség részét képezi. A legmagasabb fa meghaladja a 30 métert, a legnagyobb átmérőjű cédrus közel 14 méter.
Még ma is vitatkoznak a lélekbúvárok azon, hogy skizofrén volt-e Csontváry? 1919-ben egy kérdőívben azt írta, hogy ő a világ "legnagyobb érzés plein air festője"; ezt a választ az Est című lap ki is figurázta. Csontváry a kommunista Tanácsköztársaság alatt halt meg, szegényen, köztemetőben hantolták el – pedig annak idején vagyonos ember volt. Jellemző, hogy festményeit kapzsi rokonok kocsiponyvaként akarták elárvereztetni (mert mindig jófajta belga vászonra festett, saját maga által kikísérletezett temperával). A fuvarosok helyett azonban egy Gerlóczy nevű építész vette meg a képeket – megmentve őket az utókor számára. A magányos cédrus A képen a fát a tomboló viharok megtépázták, de nem tudták megtörni erős törzsét... Kissé különösnek tetszhet, hogy miért éppen a libanoni cédrust festi meg egy látomásos magyar festő? Pedig erre is van magyarázat. Csontváry saját bevallása szerint hazáját nagynak akarja látni, ezért lemond a kényelemről és a bőségről, s útnak indul, hogy ecsettel a kezében "a világ megújhodásáért" küzdjön.
Természeti szépségén túl a liget különlegessége nekünk magyaroknak, hogy Csontváry Kosztka Tivadar itt festette 1907-ben a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című festményeit. Erre a tényre a bejáratnál magyar nyelvű tábla emlékeztet. Magányos cédrusként a liget egyik legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry. A vastag törzsű, kiálló gyökerű fa 3 különálló ágat növesztett, melyek különböző nézőpontból más-más asszociációra adnak lehetőséget. Csontváry Önéletrajzában így ír a fáról: "a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot. " Lamartine fája az 1960-as években kiszáradt. A 20. század végén Rudy Rahmen faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik.
Egy érdekesség: a műcédulák külön is jelzik, hogy melyek azok a művek, amelyek szerepeltek Csontváry saját maga által rendezett kiállításain, s melyek azok, amelyek később kerültek elő. Néhány mű szállíthatósága műtárgyvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet igényel. Több restaurátori konzílium után végül az a döntés született, hogy mivel a nagy képeket kockázatos lenne hengerre tekerni, a jelenlegi keretükön hagyva történik a szállításuk az erre a célra készült speciális ládában. A Csontváry-életmű ismert, beazonosított részének mintegy harmada lappang. Ez rendkívül magas arány – különösen annak fényében, hogy mind a művész, mind az alkotásokat megmentő Gerlóczy Gedeon részéről erős szándék volt arra, hogy a művek egyben maradjanak, lehetőség szerint közgyűjteményben. A lappangó művek egy részét a Vörös Hadsereg a Nemzeti Bank trezorjaiból hadizsákmányként a Szovjetunióba vitte, nagyobbik része feltehetően hazai magángyűjteményekben található. A tárlaton külön terembe kerülnek ezek a művek – pontosabban a hiányuk.
A tárlat anyagába bekerült egy riportfilm is, Dér András rendezésében. A tárlat egyik fontos eleme egy fényfolyosó – Mátrai Erik munkája –, amely a művek korai csoportjából vezet át olyan alkotásokhoz, amelyek esetében a fény meghatározó szerkezeti és motívumelem. A látogató érintőképernyőn tájékozódhat például Csontváry személyes kapcsolatairól vagy azokról a földrajzi helyekről, amelyek hangsúlyosan megjelennek az életműben. Az egyik információs falon megjelenik egy glosszárium is, amely a Csontváry-életmű rendhagyó kifejezéseit értelmezi. A kiállítás nem kronologikusan halad, hanem tematikus egységekből épül fel. Az egyes témák a Csontváry-művek jellegzetes motívumaihoz kapcsolódnak: épített környezet és természet kapcsolódásához, az antik romok által képviselt örökséghez, a fény kibomlásához, az ég történéseihez, a Nap járásához, az ember átszellemüléséhez. A Csontváry-életmű ismert, beazonosított részének mintegy harmada lappang. Ez rendkívül magas arány – különösen annak fényében, hogy mind a művész, mind az alkotásokat megmentő Gerlóczy Gedeon részéről erős szándék volt arra, hogy a művek egyben maradjanak, lehetőség szerint közgyűjteményben.
A fiatal művészek alkotókedve, kreativitása a gyerekek számára a felfedezés igazi örömforrásává válhat. A könyv feladatai "észrevétlenül" építik az alapkultúrtechnikák (olvasás, írás, leképzés) elsajátításához szükséges vizuális képességeket; a finommotorika (kézügyesség, rajzkészség, íráskészség) fejlesztését természetes élethelyzetben, játékos, kreatív módon teszik lehetővé. A szerzők tervei szerint az első kötetet sorozat követi majd. Idén októberben két új könyv született. A Mi hiányzik? című könyv főszereplője Cicu, a macska, aki a Mindenki tud rajzolni kötetben tűnt fel, emlékezetes személyiségével. Moizer Zsuzsa azonnal felismerhető, magával ragadó stílusban elkészített tus képein, mesebeli tájak kelnek életre. A képek merészen, rendkívüli vizuális ösztönzéssel inspirálják a gyerekeket: hogyan lehetne folytatni a befejezetlen képeket, milyen történet alakulhat a rajzokból. Ki mászott elő a gödörből? Él itt valaki? Hova vezet ez az ajtó? Mindenki tud rajzolni. Milyen állat van a pórázon? A könyv instrukciók nélkül, visszatérő motívumok segítségével, finom útmutatással egy varázslatos világba vezet.
Webáruház Mindenki tud rajzolni Szerző: Barabás Zsófi, Moizer Zsuzsa Kiadó: Scolar Megjelenés: 2015 ISBN: 9789632443737 Oldalszám: 160 oldal Formátum: Puhatáblás ragasztókötött Cikkszám: 1652 Elérhetőség: Raktáron A rendkívül ötletes, rajzos foglalkoztató az óvodások, kisiskolások kreativitására építve ad szárnyakat a gyermeki fantáziának. Kedves, szeretnivaló figurák - Cicu, a macska, Buborék, a labirintusszörny és Alba hercegnő - ösztönzik alkotásra a kicsiket és nagyobbakat. A könyv feladatai észrevétlenül építik az alapkultúrtechnikák (olvasás, írás, leképzés) elsajátításához szükséges vizuális képességeket; a finommotorika (kézügyesség, rajzkészség, íráskészség) fejlesztését természetes élethelyzetben, játékos, kreatív módon teszik lehetővé. Nettó: 2. 376 Ft Ár: 2. Mindenki tud rajzolni! - Fidelio.hu. 495 Ft Ezt ajánljuk hozzá: (7)
Ezeket beépítve készítettük el a rajzokat, figyelembe véve a gyerekek érdeklődési körét, így egyszerre számukra is izgalmas és szakmailag is alátámasztott anyagot készíthettünk. 5-99 éves korig ajánljátok, de vannak benne kisebbeknek is feladatok, illetve az egész meseként is megállja a helyét. A felnőttek hogyan viszonyulnak hozzá? Zsuzsa: Vannak benne olyan feladatok, ahol nem kell rajzolni sem, csak megkeresni a lényeket, ezek már 3 éves kortól is élvezhetők. Egyszer jártunk a WAMP-on is a könyveinkkel, hogy találkozzunk személyesen az "olvasókkal". Nagy volt az érdeklődés, felnőttek, sőt a kamasz korosztály is nagyon szerette és vitték saját használatra is. Egy picit azért a szülőket is nevelitek vele, ha jól gondolom… Zsófi: Nagyon vegyes a kép ezzel kapcsolatban, de a legtöbb szülő azért tudja, hogy milyen fontos az élményszerű tanítás, mennyire más, mennyire szüksége van erre a mai gyerekeknek. Nagy a teljesítménykényszer mindenütt, nagy a nyomás az iskolában. Ezeken a foglalkozásokon tényleg kikapcsolódnak, belefeledkeznek a játékba/alkotásba.