Gyakran előfordul, hogy valamely dolognak – különösen ingatlannak – több tulajdonosa van. Közös tulajdon akár olyan személyek között is létrejöhet, akik nem ismerik egymást, és eredetileg nem is állt szándékukban tulajdonközösséget létrehozni. Ilyen helyzet állhat elő például öröklés esetén. A közös tulajdon megszüntetésének számos indoka lehet, például ha a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a közös ingatlan használatában, a költségek viselésében stb. Mikor és hogyan lehetséges a közös tulajdon megszüntetése? Megtagadhatja-e a bíróság a közös tulajdon megszüntetését? Jog a közös tulajdon megszüntetésére Az ingatlant vagy más dolgot részben tulajdonoló személynek jogában áll az, hogy kérje a közös tulajdon megszüntetését, ez minden tulajdonostársnak alapvető joga. A közös tulajdon megszüntetése iránti igényt a tulajdonostársnak nem kell megindokolnia. E jogáról lemondani sem lehet, így nem érvényes az olyan nyilatkozat sem, amelyben a tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetésének jogáról – akár ingyenesen, akár ellenérték fejében – lemond.
Előfordulhat, hogy akár egy telek, akár egy házas ingatlan több személy közös tulajdonát képezi. Ha bármelyikük a fennálló tulajdonközösséget meg kívánja szüntetni, több lehetősége van, hogy ezt megtegye. Vizsgáljuk meg részletesen, hogy a közös tulajdon megszüntetésének milyen formái és feltételei vannak. A Polgári törvénykönyv 147. §-a kimondja, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, és az e jogról való lemondás semmis. A tulajdonközösség fenntartását tehát egyik tulajdonostárstól sem lehet követelni, azt bármelyik tulajdonostárs külön indok nélkül is kérheti. A bírói gyakorlat azonban kialakította azokat az eseteket, amikor a keresetet elutasítja, különösen ha a közös tulajdon megszüntetése a többi tulajdonostárs kárára vagy jogos érdekeinek sérelmére vezetne, vagy esetlegesen a dolog értékesítésére csak a valóságos értéken alul történne. n Természetbeni megosztás A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, ha a dolog fizikai és jogi értelemben is megosztható.
"A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. " Ptk. 5:84. § (1) bek. Előzmény cikkünk itt olavasható: A közös tulajdon megszüntetése 1. rész A természetbeni megosztás a dolog fizikai szétválasztását jelenti a tulajdoni hányadok szerint, amely azzal a következménnyel jár, hogy a dolog szétválasztott részei önállósulnak és teljes egészében külön tulajdonban kerülnek. Erre akkor kerülhet sor, ha mind a telek, mind az épület szétválasztható és az újonnan kialakított részek önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők (EH 2399/2011. ). Mivel a természetbeni megosztás az elsődleges megosztási mód, ezért, ha minden feltétel teljesül ahhoz, hogy az ingatlant ilyen módon osszák meg, akkor ettől a bíróság csak kivételes esetben térhet el. Nem kizárt azonban, hogy a bíróság arra a következtetésre jut, hogy például a törvényben a közös tulajdon megszüntetésének elsődleges módjaként szabályozott természetbeni megosztásra nincs lehetőség a felek együttműködésének hiánya miatt.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Közös tulajdon megszüntetése peres úton A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának, az ingatlan társasházzá alakítása esetében pedig a tulajdonába adni kért lakásnak az értéke. Ha azonban a felperes a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történő megszüntetése iránt indított perben a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű dolgot (dologrészt) igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték. Ha pedig a felperes az iránt indít keresetet, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába, a per tárgyának értéke a tulajdonba adni kért tulajdoni hányad értéke. A perköltség viselésének általános szabálya, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad. (1/2008 PK vélemény) A perindítást megelőzően a pertárgyérték meghatározásához érdemes az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványt kérni (közokirat).
Természetbeni megosztás esetén még az ítélethozatal előtt gondoskodni kell arról, hogy a bíróság rendelkezésére álljon a megosztáshoz szükséges jogerős közigazgatási engedély és az ingatlan-nyilvántartási foganatosításra alkalmas vázrajz. Ezek beszerzése végett a per tárgyalásának a felfüggesztése mellett a feleknek megfelelő határidőt kell szabni (1/2008 PK vélemény). Értékesítés Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
Azért nem fogadja el, mert az értékesítés eshetőleges, mind a sikerért, mind a befolyó vételárat tekintve. Amennyiben a megváltási ár letétben van, a bíróság a tulajdon átszállás és a vételár kifizetésére egyidejű teljesítést rendel el. Gondoskodik arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a megváltási ár a letétből kifizetésre kerüljön, és egyben megkeresi a földhivatalt a tulajdonos változás bejegyzésére. Ilyen esetben az ítélet rendelkező része igazolja a megváltási ár megfizetését. Ha nincs letétben az összeg, a bíróság megfelelő határidőt tűz a megfizetésre és azzal küldi meg a jogerős ítéletet a földhivatalnak, hogy hogy a tulajdonjog változást a megváltási ár megfizetésének igazolása esetén vezesse át. Ilyen esetben a földhivatal felhívja az ítélet szerint szerző felet, hogy igazolja a vételár kifizetését és az ingatlanügyi hatóság a megkeresés elintézését a határozatban a feltétel teljesítésére meghatározott határidő lejártáig, legfeljebb azonban a megkeresés beérkezésétől számított hat hónapos határidő elteltéig függőben tartja.
Ami a bölcsődéket illeti: pontosítva lettek a bölcsődei, mini bölcsődei feladatalapú finanszírozásra vonatkozó szabályok, a bölcsődevezetők és intézményvezetők is nevesítve lettek, továbbá nőtt a családi bölcsődék támogatásának összege az idei 360 000 Ft-ról 700 000 Ft-ra, ami által a munkahelyi bölcsődék (50%-os) támogatása is növekszik 180 e Ft-ról 360 000 Ft-ra 2020-ra. A szociális ágazatot illetően a szakszervezetek által évek óta követelt bérfejlesztéseknek nyoma sincs a költségvetési törvényben, így az nem tartalmazza sem a bértábla korrekcióját, sem az összevont szociális ágazati pótlék 50%-os emelését! ( A szociális ágazati összevont pótlék 2016. december 1-jétől változatlan összeggel megy át a 2020-as költségvetési évre. ) Megjegyezzük, hogy a bölcsődei pótlék kapcsán ugyan a 2020-as költségvetési törvényben nincs változás, de a béremelésre vonatkozó javaslataink egy része beépítésre került a 257/2000 (XII. Költségvetési törvény 2013 relatif. 26. ) kormányrendeletbe, amit egy közigazgatási egyeztetés keretében láthattunk.
Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. | Tel. : + (36) 1 441-4000 | Térkép || Virtuális Parlamenti séta | Postacím: 1357 Budapest, Pf. : 2. E-mail: webmaster(kukac) | Idegenforgalom: idegenforgalom(kukac) | Országházlátogatás: (kukac) Akadálymentesítési nyilatkozat
§ (8) bekezdésének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. törvény 131/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az "és az utcai szociális munka" szövegrész helyett az ", az utcai szociális munka és a fejlesztő foglalkoztatás" szöveggel lép hatályba. 12. Záró rendelkezések 65. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) Az 1–3. §, az 5–8. §, a 9. § (1) bekezdése, a 11. Költségvetési törvény 2016. §, a 16–19. §, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, a 24–32. §, a 33. § (1) bekezdése, a 34. § (1) bekezdése, a 35–44. §, a 46. §, a 48–50. §, az 54. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
5. § Az SZMSZ 3. melléklete jelen rendelet 1. melléklete szerint módosul. 6. § Az SZMSZ 6. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. 7. § Az SZMSZ 7. melléklete helyébe jelen rendelet 3. 8. § Az SZMSZ 9. melléklete jelen rendelet 4. 9. § Hatályát veszti az SZMSZ a) 13. § (8) bekezdése, b) 33. § (1) bekezdése. 10. § Ez a rendelet 2016. december 1. napján lép hatályba. Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros András jegyző polgármester A Közgyűlés elfogadta a 2016. november 24-ei ülésén. 1. melléklet a 30/2016. 29. ) önkormányzati rendelethez 1. Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 31/2014. Költségvetési törvény 2017. ) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. táblája a következő 16. ponttal egészül ki: [Közgyűlés által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök A. B. "16. Véleményezi az óvodai munkatervet. Az óvodai, […] munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, […] helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, […] véleményét is. "
20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 3. § (1) bekezdés" 2. ) önkormányzati rendelethez A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök A. Jóváhagyja az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. "Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: … a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása" 2011. Önkormányzati rendelet. évi CXCV. törvény 9. § b) 2. A Közgyűlés át nem ruházható hatásköreit kivéve az Önkormányzat, mint Ajánlatkérő nevében lebonyolított közbeszerzések esetében az eljárást lezáró döntés meghozatalára a Polgármester jogosult. 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1), (5) 3. Dönt az önkormányzat számlavezető hitelintézete megválasztásáról " A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. " "A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács költségvetési szervként működő munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti. "
törvény módosítása 60. § Nem lép hatályba az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. törvény 15. §-a. 10. A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény módosítása 61. § 37 62. § A Magyarország 2017. törvény 166. §-a a " 102/E. §-a " szövegrész helyett az "– az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. 2016. évi CLXVI. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. törvénnyel megállapított – 102/E. §-a " szöveggel lép hatályba. 11. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény módosítása 64. § A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. törvény 17.