2016. április 24., vasárnap A magyar állam az idén 953 millió forinttal járul hozzá a Pápai Református Kollégium épületének felújításához – jelentette be az emberi erőforrások minisztere április 24-én a pápai református templomban tartott hálaadó istentiszteleten. A Dunántúli Református Egyházkerület és a Pápai Református Kollégium közössége együtt adott hálát Istennek április 24-én vasárnap, a pápai református templomban tartott istentiszteleten, a kollégium épületegyüttese felújításának kezdetén. Az ünnepi istentiszteleten Steinbach József püspök a Filippi 1, 1-2 alapján hirdette Isten Igéjét. Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a Pál apostol arra mutat rá, hogy mennyi mindenük van a Krisztus-hívőknek: "Mennyei gazdánk van, szentségünk és hitelességünk van, lelki otthonunk van, Megváltó Jézusunk van – gazdagon megajándékozott emberek vagyunk! " Balog Zoltán beszédében a keresztyénség és a református egyház közösségépítő erejéről beszélt. Mint mondta, az építéshez nagy alázatra van szükség: tisztelni kell az elődök keze nyomát, egyúttal a jövő építésén munkálkodni.
Harminc éve annak, hogy a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 1991. szeptember 1-jén újra elindíthatta első osztályait, megkezdve akkor a négyszázhatvanadik tanévét. Nem sok olyan, még ma is működő oktatási intézménye van az országnak és benne a református egyháznak, amely csaknem ötszáz éves múltra tekinthet vissza. A pápai Refi viszont fél évezred óta meghatározó iskolája a Dunántúlnak, oda járt Petőfi Sándor és Jókai Mór, akárcsak Orlai Petrich Soma, s ott tanult száz évvel később Csoóri Sándor is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Pápai Református Kollégium 1531-es alapításakor még a lutheri tanokat követve oktattak az intézmény falai között, ám a kálvinizmus néhány évtized alatt előretört Pápán is, így 1585-ben már kéttagozatos református főiskolaként működött a kollégium, amelyben hat évfolyamos gimnáziumi és két- vagy hároméves teológiai oktatás folyt. S bár a Pápai Református Kollégium a 17. századra egyre meghatározóbb iskolájává vált a Dunántúlnak, éppen a földrajzi elhelyezkedése sodorta ekkor nehéz helyzetbe.
A régi épület ezután csak internátusként (innen a becenév) működött, majd ott jött létre 1902-ben a Nőnevelő Intézet. ÁLLAMOSÍTÁSOK ÉS ÚJRAINDULÁS A Pápai Református Kollégiumot először 1919-ben államosították, ám három hónap elteltével, a Tanácsköztársaság bukása után visszakerült az egyházkerülethez. Harminc évvel később, a kommunista hatalomátvételt követően ismét államosították, a kollégium híres jelmondatát leverték a főépület homlokzatáról, az újraindulásra viszont három hónapnál kicsit többet, majdnem negyven évet kellett várni. 1991 szeptemberében a 460. tanévét kezdhette meg a Pápai Református Kollégium, amely 1994-ben kapta vissza teljesen a régi épületét, akkor került fel újra a homlokzatra a Jókai-idézet is. Az eleinte csak négy évfolyamos gimnázium 1998-ban hat évfolyamos tagozattal bővült. A fejlődés azóta töretlen, 2010 óta művészeti képzést is nyújt az intézmény festészet, grafika, néptánc tagozaton, továbbá angol nyelvi előkészítőt is választhatnak a diákok robotikaoktatással, vagy akár természettudományos osztályt, emelt matematika- vagy biológia-óraszámmal.
Sorszám Név Cím Státusz 001 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona 8500 Pápa, Március 15. tér 9. (hrsz: '2900') Aktív 004 Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakgimnáziumának Internátusa 8500 Pápa, Petőfi Sándor utca 13. (hrsz: '3586') 006 Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakgimnáziumának "B" épülete 8500 Pápa, Március 15. tér 5-6. (hrsz: '110, 109/A/1, 109/A/2, 109/A/3, 109/A/4, 109/A/5, 109/A/6, 109/A/7') 005 Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakgimnáziumának Szakoktató Műhelye 8500 Pápa, Csatorna utca 26. (hrsz: '3964') Megszűnt 002 Pápai Református Kollégium Gimnáziumának Tatai Tagintézménye 2890 Tata, Kossuth tér 11. 003 Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei 2854 Dad, Fő utca 25/37. Megszűnt
PÁPA - KÖZÉLET Filmrendezők és producerek a Refiben Császár Dóra | 2022. 05. 17. Kocsis Tibor volt a Tálentum – Szabadon Tenyészik legújabb egyben a program idei utolsó vendége. A helyszín a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona volt. A projekt megvalósításában a Luminosa Film működött közre több refis diák részvételével. A pályázat keretén belül a gimisek több meghívott rendező, operatőr és producer által tartott előadáson ismerkedhetett […] Jelenleg ennyi tartalmat találtunk
– Volt olyan generáció, amely lélekben refis volt, akik az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években lettek gimnazisták, de nem járhattak ide. A címet azok kapják, akik ennek ellenére gyarapították, továbbvitték iskolánk hírnevét, támogatták az intézményt – foglalta össze Baráth Julianna igazgató. A díjat idén Kövy Rózsa, Szőllősy Szabolcs, A. Tóth Gábor Sándor és Jókay Károly kapta meg. – Bár nem vagyok vallásgyakorló, mégis úgy látom, hogy a kultúrára oktatásnak még mindig az egyházi oktatás a legjobb formája, ez pedig rengeteg dolgot megalapozott később az életemben – mondta lapunknak az író, aki 2012-ben Bródy Sándor-díjat kapott első regényéért. A református lelkészcsaládból érkező Gueth Péter 1999-ben érettségizett a pápai Refiben, s bár elvégezte a pápai teológiát, lelkészképesítő vizsgát nem tett. Ösztöndíjjal Indonéziába utazott, majd végiglátogatta Kelet-Ázsia szigetvilágát, de a Pápán töltött évek végig elkísérték. – Számomra a vallás intézményes keretek között való megélése egy ponton elhalványult, viszont a Távol-Keleten töltött éveim fordítottak ezen: más kultúrákban élve jöttem rá arra, hogy mennyire fontos nekem a sajátom, és ebbe beletartozik a pápai Refi is.
Ezt a közösségépítő és -gyarapító munkát támogatja az állam is – fűzte hozzá. A felújítás első ütemében a 953 millió forintos támogatással a gimnázium külső-belső épületenergetikai és gépészeti megújítása, valamint a református ótemplom felújítása, és ott egyházművészeti múzeum létrehozása valósul meg. A későbbiekben egy új szárny építését is tervezik az iskolához, kialakítanának egy százötvenezer könyv tárolására alkalmas könyvtárat, valamint parkolót is. A most induló és a tervezett beruházások teljes költsége megközelíti a 3, 5 milliárd forintot. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke azt mondta, a beruházást jövőre, a reformáció 500. évfordulóján szeretnék átadni, a munkálatok alatt a tanítás zavartalan lesz az intézményben. Részletes tudósítást olvashatnak az eseményről a Dunántúli Református Egyházkerület honlapján. MTI –, fotó: Kecskés Róbert Vizuális, technikai és tartalmi szempontból is megújul egyházunk hivatalos honlapja. Az új már hosszú ideje dolgoztunk, annak elindításával is szeretnénk megkönnyíteni a járvány miatt az online térbe szorult egyházi életet: gyülekezeti tagjaink, közösségeink, intézményeink lelki épülését, tájékozódását, szolgálatát.
Az uborka a negyedik leggyakoribb termesztett zöldség a világon, és az is ismert, hogy az emberi szervezet számára az egyik legjótékonyabb élelmiszer, ezért "szuperételnek" is nevezik. Az uborkát gyakran permetezik, így fontos, hogy bio uborkát vegyünk, vagy ha van rá lehetőségünk, termesszük meg magunk. Íme az uborka 10 hatása: 1. "Gyors falatkák" – Az uborka B-vitaminok jó forrása. Felejtsük el az üdtőt vagy a kávét, együnk egy szelet uborkát inkább! 2. Hidratálja a testet és visszapótolja a napi vitaminszükségletet. Az uborka 95 százaléka víz, miközben a szervezetet hidratált állapotban tartja, segíti a test méregtelenítő folyamatait. Az uborkában a legtöbb vitamin megtalálható, amire a szervezetnek szüksége van egy nap. Ne felejtsük el azt sem, hogy csak magában a sötétzöld héjban annyi C-vitamin van, ami a szervezet napi C-vitamin szükségletének 10 százalékát tartalmazza. 3. Bőr-és hajápolás. Ha nem szered az uborka héját, akkor érdemes tudni, hogy leégett ill. irritált bőrre is kiváló, csakúgy mint az aloe vera.
A megvásárolt uborka mellé képeslapot is kapnak a vásárlók (ezeket a helyi asszonyok rózsabokrai díszítik, Zsófi ottjárta óta emlegeti a gyönyörű kerteket), azt visszaküldve meg tudják köszönni a termelő munkáját. Azoknak a nőknek és férfiaknak, akik közül sokan még a falujukon túl is alig jártak, hatalmas élmény ez a visszajelzés is. Fotó: Erdőháti Áron És mit kap ön, vagy azok, akik ma uborkás finomságokat kóstoltak? Jóleső érzést és reményt. Én is szegény családban nőttem fel, de Budapesten, és már ez is óriási különbség volt mondjuk egy nyírvasvári gyerek lehetőségeihez képest. Az, hogy az ország legszegényebb régiójából jövő uborkára a főváros legjobb módú közönsége figyel fel és áldoz, szerintem szimbolikus. Azt mutatja meg, hogy milyen messzire vezet a szolidaritás és ha nem hasítjuk ki a tudatunkból azokat, akik a legnehezebb körülmények között élnek. Az uborkavacsorán kovászos uborkás margaritát, friss uborkás mezze&mayo válogatást, jéghideg, tárkonyos zölduborkalevest, idei kovászos uborkával tálalt grilltálat és házi kapros túrósrétes fagyit kóstoltunk – tetején kandírozott uborkával.
Azzal, hogy az itteni emberek gazdálkodnak, nemcsak pénzkiegészítéshez jutnak, amiből megveszik télire a fát, iskoláztatják a gyerekeiket vagy megjavítják a szétrohadt nyílászárót, hanem megtanulnak felelősséget vállalni. Ragyogóan mennek szembe az összes sztereotípiával – hogy nem akarnak keményen dolgozni, nem tudják beosztani a pénzt, képtelenek visszafizetni a kölcsöneiket –, lassan olyan önbizalomra téve szert, amivel később a munkaerőpiacra is ki mernek lépni. Az igazi siker nekünk ugyanis az, amikor valaki az uborkázással annyira összeszedi magát, hogy elhiszi, képes lehet másra is. Eljut addig, hogy el mer menni mondjuk Mátészalkára egy interjúra, és aztán a gyárban keres 240 ezer forintot, amivel már egy egészen más életet tud teremteni a családjának. Elhinni, hogy képes vagyok rá Arról, hogy mik a munkavállalással kapcsolatos legfőbb nehézségek, Balázs Ferencné Vicu koordinátort kérdeztem. Vicu maga is cigány származású és uborkázással került a projektbe, ma már viszont a munkaerőpiacra való kilépésben segít a helyieknek.