Kedves Vendégeink! A változékony, szeles és esős időjárás miatt a szabadtéri História Kertbe tervezett ma esti "A Játszma" premiert a Hangvilla nagytermében tartjuk meg. Az esemény teltházas, csak a meghívóval, vagy helyjeggyel rendelkező vendégeink foglalhatnak helyet a teremben. A vetítés kezdési időpontja az új helyszínen is 21 óra, javasolt érkezés: 20:30. Helyszín térkép: Megértésüket köszönjük. 1963, Budapest. Jung András (Nagy Zsolt) élete tökéletes, az állambiztonság tisztje boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella) és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter). Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, az állambiztonságtól kirúgott Markó Pál (Kulka János), kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus végzetes lehet. A vizsga 2011-ben nagy kritikai és közönségsikert aratott, a Köbli Norbert (Örök tél, Trezor, A berni követ) által írt folytatásba az első rész színészei is mind visszatérnek.
A kubai válság és a Hruscsov-Brezsnyev őrségváltás időszaka. Nagy Zsolt és Staub Viktória A játszma című filmben (Forrás: Intercom) A '60-as évek Budapestje átszövi a filmet. Kérdés persze, hogy ebben az időben valóban volt-e ennyi fényreklám, mint amennyit egy nagytotálban látunk az Erzsébet-híd felé haladó autó fölött, mindenesetre ez a film egyik emlékezetes képe. Sokkal többet árulnak el a külső és belső berendezett terek. A két lakás közötti különbség szembetűnő. Az idős Markó szürkébb, egyszerűbben berendezett, könyvekkel teli szobái valószínűleg még a háború idején is így néztek ki, a Jung házaspár (inkább késő) '60-as évekbeli modern lakása talán ahhoz a pasarétihez hasonlít, amit '85-ben még mindig hiába vár A besúgó Kis elvtársa. De ugyanilyen szemnek kedvező látvány a 2-es villamos vonala, az uszoda vagy a Markó lakásának helyszínéül szolgáló Tátra utca, amelyben az újlipótvárosi miliő sajátosságait jól sikerült kiemelni. Ez a látvány persze nemcsak munka, hanem pénz kérdése is, és talán ez A játszma egyik legfőbb pozitívuma.
Szemmel láthatóan nem spóroltak azon, hogy a képek lepattanjanak a vászonról, hogy már a film elején valóban a '60-as években érezzük magunkat. Ha ehhez egy utca kellett tele autóval, akkor megvan, ha egy korabeli villamos, akkor az is. A játszma – a benne lévő közel 900 millió Ft állami gyártási támogatás eredményeképpen – sokkal inkább él a '60-as években, mint volt a legutóbbi kosztümös kémfilm, a Drakulics elvtárs. Noha Bodzsár Márk története kicsit nyilván mesebeli módon el is akar emelkedni a kortól, műfaji besorolásában mégiscsak határozottabb idei utódjánál. Amíg vámpíros kémfilmből egy van idehaza, de talán az egész világon, és ezt biztosan hozza is, addig A játszma leginkább műfaji kérdésekben bizonytalan. Staub Viktória és Kulka János A játszma című filmben (Forrás: Intercom) Kémfilm, dráma – így címkézik a forgatókönyvíró és a rendező, Fazakas Péter harmadik közös munkáját. A Szabadság, különjárat és az Árulók ugyanígy történelmi-társadalmi film volt, ezúttal azonban a minőségi és közönségszórakoztató faktor egyaránt meglehet.
A játszma történetében nem lehet tudni, hogy Markó pontosan milyen állapotban van: mennyi maradt vissza a betegségéből, mire emlékszik, mire nem, hogyan érzékeli, értékeli a külvilág változásait. Nem ismerjük a motivációt, a céljait, egy titokzatos férfi, maga a sötét, fekete lyuk. Amikor egy színész olyan szerepet játszik, amit magánemberként a saját bőrén már megtapasztalt, az olyan mély tudással, bölcsességgel, egyfajta derűvel tölti fel a filmbeli jelenlétét, ami máshonnan nem eredeztethető. Ez egy kegyelmi állapot, ami óriási pluszt ad az alakításához – én ezt a csodát látom, érzem Kulka játékában " – összegezte még a forgatás alatt Fazakas Péter. A játszma a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Film Positive gyártásában készült. Producere Lajos Tamás ( Örök tél, A berni követ, Apró mesék), rendezője Fazakas Péter ( Árulók, Szabadság – Különjárat), a forgatókönyvet Köbli Norbert ( Örök tél, Trezor, A berni követ, A vizsga) írta. A játszma operatőre Nagy András ( Örök tél, Félvilág), vágója Kovács Zoltán, zeneszerzője Asher Goldschmidt, látványtervezője Vinnai Petra, jelmeztervezője Kemenesi Tünde.
A 22. Országos Diákfilmszemle Fiatal filmes szekcióban került vetítésre a szombathelyi alkotópáros, Boros Ferenc és Horváth Zoltán a szendiszűcs című dokumentumfilmje. A szakmai zsűri döntése szerint a Szendiszűcs István festőművészt bemutató alkotás "művészi portréfilm" kategóriadíjat nyert. Az alkotás az évek óta a Szombathelyhez közeli kiskertes övezetben, a Parkerdőben, egy bungalóban lakni kényszerülő művészt mutatja be, aki helyzetéből egy saját minigaléria megnyitásával próbál kitörni. Szendiszűcs Istvánról itt írtunk: A szende szűz és Szendiszücs találkozása a digitális univerzumban, avagy a SzendiART Minigaléria utolsó tárlata? 2014. 10. 07. - 16:55 | Büki László 'Harlequin' Október 3-án különleges, már-már víziókra épülő képeivel várta Szombathely legkisebb, ám legszínesebb galériája az érdeklődőket. A szépségek kicsiny boltja lehet, utoljára tárta ki kapuit tárlatanyaggal. Októberben még biztosan nyitva lesz! Kezdőlap | borosferenc.hu. Holló, macska, piros sapka - Szendiszűcs István galérianyitó tárlata a SzendiArt minigalériában 2014.
Független klubok jöttek létre, és szinte minden hétvégén volt egy motorostalálkozó. © Pataky Zsolt Teknős Miklós - Plakátragasztó, 1999 © Teknős Miklós Markovics Ferenc - Egy élet vastüdőben, 2000 (egy kép a sorozatból). Gyuri az utolsó vastüdőben ápolt beteg volt a Baba utcai légzésrehabilitációs intézetben. 1959-ben hároméves volt, amikor a gyermekbénulást okozó kór megtámadta, azóta a gép segítségével képes csak levegőt venni. A képen az új évezredet köszönti két ápolójával és betegtársával, Zolival, aki a karjai használatára képtelen. © Markovics Ferenc Fazekas István - Egy hét együttlét. 2001-ben kilencedik alkalommal rendezték meg az eredetileg Diákszigetnek nevezett Sziget Fesztivált a Hajógyári-szigeten. © Fazekas István Reviczky Zsolt - A Malév utolsó útja, 2012. (Egy sorozat része. FILMEZZ OTTHON! 4. hét - H Plusz+. ) © Reviczky Zsolt Reviczky Zsolt - Gázrobbanás a Vörösmarty utcában, 2005 Fazekas István - A Szabadság téri tévészékház ostroma, 2006 Túry Gergely - Az irgalmasság háza - Kötözés az égési intenzív osztályon a Bethesda Gyermekkórházban, 2009 © Túry Gergely Huszti István - Túlélők, Macska és gazdája a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontáron, 2010-ben © Huszti István Cséfalvay Á. András - Kutyaterápia, Terápiás kutyák és a gyermekkori agyi bénulással diagnosztizált Regina.
Makacsságáért előbb brutális veréseket, majd 25 évre szóló fogságot kapott kémkedés vádjával (ebből 9 évet töltött le). A túlélés érdekében mindent megtett, dolgozott bányában, műhelyben, megtanult oroszul. Szülei 7 évig azt sem tudták, hogy él. 9 évvel elhurcoltatása után, 1956-ban tért haza Magyarországra. A filmben Fekete Iván története mellett kibontakozik a szentpéterfai származású pap-tanár, Harangozó Ferenc sorsa is. Fekete Iván 90 éves korában, 2017. október 22-én hunyt el. 90, 19, 9 – Fekete Iván a Gulágon A Velemben élő, 90 éves Fekete Ivánt 19 éves korában hurcolták el Norilszkba, ahol 9 évig végzett kényszermunkát. Bűne csupán annyi volt, hogy nem volt hajla… "Egy barázdát én is hagytam" – Dr. Széll Kálmán portréja Dr. Széll Kálmán főorvos, egykori városi képviselő, Szombathely díszpolgára, számos helyi és országos egyesület, szakmai szervezet meghatározó alakja 2020. május 29-én tölti be a 94. életévét. Boros ferenc fotográfus meaning. A nagyhírű nemesi családból származó sebészprofesszor a magyar aneszteziológia és intenzív terápia egyik meghatározó alakja.
2022. április. 20. 18:00 2022. 19:11 Nagyítás Szerdától látható a Capa Központban a magyar sajtófotó kiállítások 40 éves évfordulójára összeállított galéria. 1981 óta megváltozott a sajtó, Magyarországon megváltozott a politikai berendezkedés; más lett a technika, a jogi környezet, megváltozott a képek nyilvánosságra kerülésének módja és gyakorisága, a legfontosabb azonban nem változott: a fotóriporterek elkötelezettsége – olvasható a kiállítás sajtóanyagában. A tárlaton 123 fotográfus képeit láthatjuk, csak olyan fotókat, amelyeket alkotója a Magyar Sajtófotó Pályázatok egyikére valamikor beadott. Ezekből mutatunk meg néhányat. Boros ferenc fotográfus a m. Batha László és Kiss-Kuntler Árpád - Lakógép, 1982 (részlet a sorozatból) © Boros Jenő - Crossviadal Motocross fight, 1984 © Boros Jenő Stalter György - Heroin, Csoportos meditáció egy átnevelő táborban, Vietnam, 1984 (Egy kép a sorozatból) © Stalter György Bánhalmi János - Holtponton, 1986 © Bánhalmi János UrbánTamás - Mentők, 1987 (egy kép a sorozatból). Az M7-es úton történt súlyos baleset helyszínéről mentőhelikopterrel szállítottak Budapestre két sérültet.
Több ezer képből állt össze ez a kiállítás, amely szándékaim szerint bemutatja a legjellemzőbb témákat, megjeleníti a kollégák önálló gondolatait, sok esetben világosan felfedezhető benne egy-egy fotóriporter saját stílusa. Engem lenyűgözött a fotóriporterek elkötelezettsége és áldozatvállalása, ahogy sokszor a maguk örömére, nem megrendelésre dolgoznak fel fontos témákat. A sajtó aranykora a gazdasági válsággal 2008-ban véget ért. Azóta minden szerkesztőségben spórolnak a munkatársakkal és a munkatársakon. Ezzel párhuzamosan újra megjelentek a kiállításokon a magas színvonalú, ám a sajtóban publikálatlan, hosszú távú esszék, riportok. Sajnos, mert ezeknek a sajtóban lenne a helyük és tisztességes honorárium járna értük. Ahogy mindig, most is sok a tehetség. Csak nézzenek körül itt a kiállításon. Szürke gém, tengelic, szajkó - Bornegyed - Budafok-Tétény. Biztos találnak kedvenc képeket, amelyekre évtizedekig vagy akár örökre emlékezni fognak. Itt a valóságot láthatják, retus nélkül. Akit a kiállítás után még jobban érdekel a riportfotó, forgassa az 1992-től folyamatosan megjelenő Az év fotói című könyveket és keresse fel honlapunkat a oldalt.
05. 15. - 02:00 | Büki László 'Harlequin' Május 14-én színes alkotásokkal telt meg a Kossuth Lajos u. 17. szám alatti kis helyiség: Szendiszűcs István egyedi világa köszönt ezentúl színes kis szigetként a látogatóra. Az évekkel ezelőtt önkéntes száműzetésbe vonult festő SzendiArt néven nyitott minigalériát itt, ahol saját képeit és fotográfiáit állítja ki: megtekintésre, ám leginkább megvételre.