Kerüljük a túlfogyasztást, csak annyit együnk amennyire a szervezetünknek szüksége van, ez az egészségünk szempontjából is kedvező" – tette hozzá dr. Gódor-Kacsándi Anna. A Kutatók Éjszakáján kóstolt menü: – Csokis- banános muffin – melynek egyik alapanyaga a friss lisztkukac őrlemény – Palacsinta – szintén lisztkukac őrlemény hozzáadásával – karamell szósszal – Frissen és bundázott sült ropogós afrikaisáska salátával és rizsgolyóval – Csokis – kókuszos sült sáska chips – Sós-fűszeres sáska ropogós – Párolt rizsgolyók olajban sült lisztkukaccal
Emellett persze óhatatlanul az otthoni főzés során is fogyasztunk némi bogarat. Ugyanakkor van még teendő bőven. "Több kutatás is alátámasztja, hogy a tapasztalati úton történő megismertetés fontos. Ha lehetőségünk van megtanulni valamit jól elkészíteni, akkor tehetjük azt vonzóvá, és ilyen módon értetjük meg igazán, hogyan tudjuk beépíteni majd az étrendünkbe" - emelte ki dr. Tücsök és bogard. Gódor-Kacsándi Anna, a BGE KVIK Vendéglátás Tanszékének tudományos munkatársa. Legalább egy hangyányit tegyünk meg a fenntarthatóság felé Ha valakinek ez még egyelőre nagy lépésnek tűnik, akkor sem érdemes elkeseredni. A dolog ugyanis még szabályozás szintjén is lassan halad: a mostani menü elkészítésére is azért volt lehetőség, mert az Európai Unió erre hivatott bizottsága ez év júniusában adott első alkalommal engedélyt a szárított rovarlárva élelmiszerként történő forgalmazására. "Ha el akarunk indulni egy fenntarthatóbb és egészségesebb táplálkozás felé, kezdjük azzal, hogy elérjük az ajánlott napi minimum 400 gramm zöldség- vagy gyümölcsfogyasztást, odafigyelve persze arra, hogy milyen forrásból szerezzük be ezeket, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva.
"Ha tetszik, ha nem, ez már itt van, 30 éven belül, tehát akár mi is, de leginkább a gyerekeink vagy az unokáink meg fogják érezni" - hangsúlyozta Tanács Attila mesterszakács. Azon túl, hogy csökkenteni kell a környezeti terhelést, számos kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy komolyan foglalkozni kell a táplálkozás fenntarthatóvá tételével is. Ennek egyik eleme, hogy újragondoljuk a fehérjeforrásokat. Magyarországon az állati eredetű fehérjefogyasztás nagyon jelentős, a fehérjebevitelünk mintegy 60%-át teszi ki. Ezzel mindenképp kezdeni kell valamit, és fenntarthatóbb irányba kell elmozdulni. Számos alternatíva létezik: ezek közül az első a növényi eredetű fehérje, de manapság sokat hallunk az úgynevezett laborhúsról vagy műhúsról is, mely nem más, mint izolált sejtekből bioreaktorokban növesztett hús. „Szúnyogos Tücsök és Bogár – Aktuális”. Hogy merre indulunk el, annak irányvonalát elsősorban a fogyasztók fogják megszabni, de mindenképp érdemes komolyan fontolóra venni e tekintetben a rovarokat is. Szuperbogarat minden konyhába A rovarokban igen nagy a fehérjetartalom, ráadásul azt is lehet befolyásolni, hogy milyen mennyiségben tartalmazzanak A-, E- vagy épp D-vitamint.
Idén is lesz Kutatók Éjszakája a BGE-n, a rendezvény olyan izgalmas és aktuális témákat jár körbe, mint például a fenntarthatóság és annak táplálkozástudományi kérdései, vagy épp a szárított rovarlárvák élelmiszeripari felhasználása. Az Európai Unió Bizottsága több mint tíz évvel ezelőtt indította útjára a Kutatók Éjszakája elnevezésű kezdeményezést azzal a céllal, hogy Európa-szerte megismertesse a fiatalokkal a kutatói pályát, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt, megmutassa, hogy kutatónak lenni izgalmas hivatás. A Budapesti Gazdasági Egyetem – a hazai felsőoktatás első számú üzleti egyeteme – évről évre csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, így 2021-ben is közel tíz, online és offline programmal várja az érdeklődőket 2021. Tücsök és bogár, avagy úton a fenntartható étrend felé. szeptember 24-én. A BGE-n olyan izgalmas és aktuális témákat járnak körbe, mint például a fenntarthatóság és annak táplálkozástudományi kérdései, vagy épp a szárított rovarlárvák élelmiszeripari felhasználása. A tudományos kérdéseken és a gyakorlati tanácsokon túl a látogatók betekintést kaphatnak a rovarok világába gasztronómiai szemszögből is, ráadásul meg is kóstolhatnak egy "bogaras menüt" azért adódik lehetőség, mert az Európai Unió erre hivatott bizottsága ez év júniusában adott első alkalommal engedélyt szárított rovarlárva élelmiszerként történő forgalmazására.
A cikket eddig megtekintette 2 288 olvasó - 2014-10-22 A nyugdíjemelés minden évben felmerülő kérdés a nyugdíjasok számára. Az azonban tudható, hogy a nyugdíjak emelése minden esetben a várható inflációtól függ, ugyanis a 2011-es nyugdíj törvény kimondja, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül a nyugdíjakat minden évben az infláció mértékével megegyező mértékben kell megemelni. A 2015-ös év sarokszámai még nincsenek meg, illetve amelyek meg vannak, azok is változhatnak még, mivel a költségvetési tárgyalások még előttünk vannak. 2015. évi LXXXI. törvény - Adózóna.hu. A 2015-ös évben a tervek szerint 2, 7%-os hiánycéllal számol, és ehhez 2, 8%-os inflációval. Ebből következtethetően a várható nyugdíjemelés minimum 2, 8% körül várható majd. Azonban előfordulhat az is, hogy az infláció meghaladja a tervezett szintet. Ebben az esetben, ha az inflációs különbség a tervezett és a valóságos között meghaladja az 1%-ot, akkor az adott év novemberében egy kiegészítő nyugdíjemeléssel kerül rendezésre ez a különbség. A kiegészítő emelés január 1-ig visszamenőlegesen történik majd meg.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0, 5 százaléka. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Az öregségi nyugdíj összege 2015-ben Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál 2015-ben is a már megszokott helyzettel találkozhatunk, azaz az ún. Nyugdíj törvény 2015.html. valorizációs szorzószámok, a korábbi keresetek szintre hozását biztosító mutatók megjelenésére várunk. A 2015. évi nyugdíjszámítási szabályokban határozzák majd meg az ún. valorizációs szorzószámokat, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek. Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún.
Forrás: ítási Szemle
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A nyugdíjemelés mértéke a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 1, 6 százalék. Az alábbiakban összegyűjtöttük, pontosan mely ellátások összege emelkedik. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) 62. § (1) bekezdése szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított nyugellátásokat, egyéb jogszabályban meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot a megállapítás naptári évét követő minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói ár növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. A nyugdíjemelés mértéke a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. Nyugdíj törvény 2022. évi C. törvény 55. §-a szerint 1, 6%. A nyugdíjemelés részletes szabályairól és az érintett ellátásokról minden évben kormányrendelet rendelkezik. A rendelkezések alapján a 2016. január 1-jét megelőző időponttól megállapított, vagy folyósított öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást érinti a nyugdíjemelés.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. 2009. Így emelkedik a nyugdíj 2016-ban - Adó Online. december 31. utáni időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is. Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.